Mi az, ami állandóan jelen van, mégsem tudjuk befolyásolni? Ez az időjárás. Modern világunkban még a gazdaság is részben foglya az időjárásnak, amely évről évre tud okozni valami meglepetést. Kapronczai István, az Agrárgazdasági Kutató- és Informatikai Intézet főigazgató-helyettese szerint az időjárás a mezőgazdaságon keresztül 0,5 százalékban befolyásolhatja a GDP-t, amelyhez ez az ágazat tavaly az előzetes adatok szerint mintegy 3 százalékkal járult hozzá. 
Szőlőhegy…
Az időjárás azonban más területekre is hatással van, az idén minden bizonnyal a szokásosnál nagyobb mértékben, ugyanis a nyárelő igen változékony és hűvös volt. A májusi középhőmérséklet alacsonyabb volt a sokéves átlagnál (14 fok), több helyen még fagyot is mértek. Az ország egyes területein kétszer annyi csapadék hullott, mint az ilyenkor megszokott, sőt jégeső is többször előfordult. A tavalyi év ezzel szemben az átlagnál kissé melegebb és jóval szárazabb volt: 2003 májusában és júniusában a sokévi átlagnak megfelelő csapadékmennyiségnek csupán a 33-56 százaléka hullott le az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint. 
… és gabonatábla. A hozamkilátások jók, gondot az értékesítés okozhat.
AGRÁRMÉRLEG. A mezőgazdaság az idén túlnyomórészt pozitív hatásokkal számol. Gyümölcsből fajtól és fajtától függetlenül jók a terméskilátások, igaz, az átlagosnál egy védekezéssel többet kellett alkalmazni. „Szőlő esetében ennek vegyszerköltsége hektáronként 10-15 ezer, almánál 15-18 ezer forintot jelent” – tudtuk meg Veres Zsolt nyíregyházi magánvállalkozótól. A hajdúszoboszlói Kösely Rt. elégedett lehet: a termesztett szántóföldi növények (őszi búza, lucerna, silókukorica, üzemi kukorica) mindegyikére jó hatással volt a hűvösebb, csapadékosabb időjárás. Bár az őszi búza aratása a szokásosnál 7-10 nappal később kezdődhetett meg, a tervezettnél mintegy 20 százalékkal több termés várható. Tavaly ugyanakkor az aszály miatt csupán az idei termés felét takaríthatták be. A búzából származó árbevétel azonban az alacsonyabb felvásárlási ár miatt a terméstöbblettel várhatóan nem lesz arányos. A lucerna terméshozama az első kaszálás után a tavalyinak mintegy duplája volt. Öntözésre eddig egyáltalán nem volt szükség, míg tavaly (más vetésszerkezet mellett) ugyanebben az időszakban 20 millió forintot költöttek erre. A hűvösebb időben a tehenek többet esznek, nyugodtabbak, magasabb a tejhozamuk. A legnagyobb gondot továbbra is az értékesítés okozza: a búzához hasonlóan az állati termékek terén is általában nagy a kínálat, ami az árakat alacsonyan tartja. A kitermelt méz mennyisége tavalyhoz képest nem változott. Wild János, a Méz-Világ Kft. ügyvezetője szerint az eleinte szép akácvirágzás miatt a termelők kétszer annyi mézre számítottak, mint amenynyit végül sikerült begyűjteni, esőben ugyanis a méhek nem repülnek ki.
SZOMORÚ TURIZMUS. Az idei balatoni szezon strandolás szempontjából eddig a legrosszabb az utóbbi 10 évben. Az eső jót tett viszont a víz minőségének és szintjének – 50 centimétert emelkedett. „A siófoki strandokon május-júniusban az átlagoshoz képest feleannyi strandoló volt, az utóbbi két év adataihoz viszonyítva csupán harmadannyi” – tudtuk meg Baráth Istvántól, a Balaton-Parti Kft. ügyvezetőjétől. A kft. négy strandot üzemeltet a városban, köztük van a Coca-Cola Beach House is. A fürdőzőket az időjárás mellett a Labdarúgó Európa Bajnokság is otthon tartotta, s augusztusban bizonyára hasonló hatású lesz az olimpia is.
Szintén erős visszaesés volt tapasztalható a fővárosi strandokon. A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Rt. által üzemeltetett öt szezonális strandfürdőnél (Pünkösdfürdő, Palatinus, Római, Csepeli, és Paskál) az idén csak a május-júniusi üzleti tervek töredéke realizálódott. „Míg tavaly májusban például a strandok több mint 70 ezer vendéget fogadtak, az idén májusban csupán 9 ezret” – tájékoztat Kiss Ferenc osztályvezető-helyettes. A bevételkiesését a szintén a cég által üzemeltett tíz állandó fürdőből finanszírozzák, ahol a forgalom a strandokkal ellentétben 10-30 százalékkal emelkedett. A strandokon felmerülő költségeket pedig például úgy próbálják meg csökkenteni, hogy rossz időben nem nyitnak ki. A tavaly megnyílt 26 csúszdapályás mogyoródi Aquarénában, Szűcs Gyula ügyvezető elmondása szerint, a tervhez képest május-júniusban 30-35 százalékos forgalomcsökkenés következett be. Kérdés, a július közepén beköszöntött kánikulában mennyit sikerült ledolgozni a lemaradásból. A kevesebb strandoló egyébként még a lappiacra is kihat. „A nyári szezonban a Balatonnál általában 40 százalékkal nő az eladott példányszám az összes lapfajtát tekintve. Az idén júniusban tavalyhoz képest 5-7 százalékos elmaradás tapasztalható” – számol be Horváth Balázs, a Lapker Rt. kereskedelmi vezetője. 
Fővárosi strand. Sikerül-e behozni a lemaradásokat?
ELMOSOTT RENDEZVÉNYEK. A hidegben a teljes italszegmens szenvedett, kevésbé fogyott a jégkrém, sőt a klímaberendezés is. „A mérsékelt sörfogyasztás mellett az esők ráadásul többnyire a sörgyártók által szponzorált rendezvényeket is elmosták” – mondja László Attila, a Brau Union Hungária Sörgyárak Rt. vezérigazgató-helyettese. Az ásványvízpiacon évek óta tartó folyamatos növekedés megtorpant. Az eladott literszám 2003 és 2004 májusának eredményeit összehasonlítva csak 3,8 százalékkal nőtt, míg értékben ugyanezen periódus alatt 0,3 százalékkal csökkent az AC Nielsen adatai szerint. „Kevesebb a turista is, viszont a márkahű fogyasztók a hűvösebb időjárás ellenére kitartottak a Theodora mellett” – tájékoztat Salga Csilla, a Kékkúti Ásványvíz Rt. szenior brand menedzsere.
Az alacsonyabb jégkrém-értékesítést az Algida márka tulajdonosa, az Unilever Magyarország Kft. promóciókkal próbálta megakadályozni. „A prémium és a saját márkás termékek növelni tudták piaci részesedésüket, míg a középkategóriás jégkrémek számottevően visszaestek „ – közli Boródi Attila kommunikációs igazgató.
Tartósan meleg időben ugrásszerűen megnő a klímaberendezések értékesítése. Az idén fordítva történt: 2004. első félévében egyik gyártmány sem tudta elérni a tavalyi háztartási értékesítési szintet. „Az LG belföldi klímaértékesítése 15-20 százalékkal maradt el tervtől” – tudtuk meg be Korbuly Sándortól, az LG klímakészülékek termékmenedzserétől. A klímahasználat kihat az energiafogyasztásra is. Richter Éva, az Energiaközpont információs igazgatója szerint elképzelhető, hogy ez okozta júniusban az országos villamos energia igény 0,1 százalékos csökkenését, hiszen a meglévő klíma kikapcsolása érezhetően lenyomhatja egy háztartás áramfogyasztását. Mérleget vonni azonban még korai lenne, hiszen az utóbbi napokban alighanem ismét felpörögtek a villanyórák.
