Térbeli történelem

 Ez a könyv a térbeli történelemről szól. A 138 térképet s egyéb illusztrációkat az Országos Széchényi Könyvtár Térképtárának vezetője, Plihál Katalin válogatta és kommentálta, s a tárgyi emlékek megörökítéséért több díjjal kitüntetett fotós, Hapák József fényképezte le. A könyv egyszerre jelent meg magyarul, németül és angolul. „A történelem időbeli földrajz, a földrajz térbeli történelem” – idézi a mondást bevezetőjében Klinghammer István professzor, s hozzáteszi: „közöttük a térkép az összekötő kapocs”. Fél ezer év térképein követhetjük így Európa történetét, 1520-tól máig. Azért 1520-tól, mert akkori a kontinensünket önálló egységként először ábrázoló térkép ránk maradt (második) kiadása, Martin Waldseemüller alkotása. Ezzel nyit tehát a kötet. A mellé tett magyarázatból megtudhatjuk, hogy Waldseemüller az addig csak Újvilágként említett földrész, Amerika keresztapja is volt. Érve szerint az ismert „világok”, Afrika, Ázsia, Európa nevüket nőkről kapták, ideje hát, hogy férfi, azaz a firenzei hajós, Amerigo Vespucci adja nevét az „új világnak”. Vespucci viszont keresztnevét Árpád-házi Szent Imre (Emericus -Amerigo) hercegről kapta.

Paraméterek Plihál Katalin-Hapák József: Európa térképei 1520-2001. Helikon Kiadó-Országos Széchényi Könyvtár, Budapest magyar, angol, német kiadás

Térkép-olvasva egy fogalom történetét szemlélhetjük, mely nem csupán földrajzi. Politikai és művelődéstörténeti értelemben egy civilizációt jelöl Európa, melynek határai az oxfordi történész, Parker leírásában „árapály-dagály hullámmozgást” mutatnak. A francia Renan a XIX. században így látta: „Gondolkodását és művészetét tekintve görög, jogrendjét tekintve római, és vallását tekintve zsidó-keresztény.”