Inkább alultervez mostanában a Pénzügyminisztérium – sugallta Draskovics Tibor a piac szereplőinek, amiikor az államháztartás első féléves adatainak nyilvánosságra hozatala előtt megemlítette, hogy a mérleg néhány milliárd (konkrétan 5 milliárd) forinttal kedvezőbb lett a prognosztizáltnál. A félig üres vagy tele pohár esete: igaz, hogy az első félévben az egész évre tervezett hiánynak csaknem 88 százaléka halmozódott fel, 1040,2 milliárd forint, de ebben semmi meglepő nincs, az eredményszemléletben 4,6 százalékosra belőtt éves deficit továbbra is tartható. Legalábbis a tárca szerint.
A piaci visszhang korántsem ennyire egyértelmű. Az adatok nyilvánosságra hozatala kapcsán több külföldi elemző is úgy ítélte meg, hogy további kiigazítások nélkül a hiány elérheti, vagy akár meghaladhatja a GDP 5 százalékát. Tény ugyanis, hogy a mostani adatok a tavalyi hasonló, akkor is rekordösszegű hiányt 439 milliárd forinttal lépik túl. A PM jelentése szerint az adóbevételek összességükben kissé meghaladták a prognózist (félig tele pohár), ám a számsorok elemzésekor kitűnik, hogy például a személyi jövedelemadónál lemaradás mutatkozik, miközben a központi büdzsé kiadásai 10 milliárd forinttal voltak nagyobbak a tervezettnél (félig üres pohár). A központi szervek többletét a helyi önkormányzatokon próbálták valamelyest megspórolni. (A tapasztalatokból is adódhat, hogy a tervek szerint jövőre központosítanák, s pályáztatás keretében osztanák el a minisztériumok fejezeti kezelésű célelőirányzatait, mintegy ezermilliárd forintot, mely rendszer mellékesen tovább növelné a PM súlyát a tárcák között.)
A gyorsjelentés kapcsán elhangzó megértő vélemények szerint viszont a hiány lefutása eddig sem volt időarányos, az idén még kevésbé lehet az. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete is kitér arra most kiadott negyedéves jelentésében, hogy az uniós csatlakozás az idei költségvetésben a tagság első évére jellemző sajátos aszimmetriát hozott létre. Az év első felét számos kieső bevétel (import áfa, vám) és többletkiadás (agrártámogatási előleg) terheli, miközben az uniótól érkező transzferek többnyire csak később érhetők el.
Mindenesetre az év második felében összességében már csak 144 milliárddal nőhet a hiány, holott az első félévben havonta átlag 173 milliárdot tett ki. A féléves adatok gerjesztette megkülönböztetett figyelem pedig jelzi, hogy az egész magyar gazdaságpolitika hitelessége az idei költségvetési tervek megvalósulásán múlhat. Nem véletlenül minősítette kulcsfontosságúnak az Európai Bizottság is az idei deficitcél teljesítését a konvergencia program megítélésekor.
