Jóllehet, Magyarországon még csupán maroknyi hot-spot, vagyis rövid távú drótnélküli internetelérést biztosító helyszín áll a felhasználók rendelkezésre, a nálunk fejlettebb IT infrastruktúrával rendelkező országokban ez a technológia robbanásszerűen terjed. Aki azonban a lakott területektől távol, vagy a hot-spotok hatósugarán kívül szörfölne a neten, az Nyugat-Európában is gondban van: a vezetékes infrastruktúra hiányában ugyanis legfeljebb drágán, a lassabb GPRS kapcsolattal csatlakozhat a hálóra. Ilyen helyeken erre a problémára a nagy hatótávolságú rádiós lefedettség lehet csak a megoldás. Az Intel, az Alcatel és a Siemens támogatásával fejlesztett WiMax (Worldwide Interoperability for Microwave) nevű rendszer például egyetlen antennával akár 50 kilométeres körzet lefedésére is alkalmas. Az Észak-Írországban már sikerrel tesztelt technológián alapuló kereskedelmi internetszolgáltatást a tervek szerint a jövő év elején indítják be.
A WiMax fejlesztése 2003 végén kapott nagy lendületet, amikor az Intel hivatalosan is csatlakozott a technológiában úttörő cégek fórumához – amelynek például a Nokia már korábban tagja volt. A szakmában a 802.16a szabványkóddal jegyzett WiMax a minőségre és biztonságra vonatkozó beépített és nemzetközileg elismert elemeket tartalmaz, így elsősorban szélessávú internetszolgáltatásra alkalmas. „A meglévő infrastruktúrára ráépülve a városokon belül is működhet, de a korábban lefedetlen vidéki területeken is” – mondja Gacsal József, az Intel Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója. A WiMaxon alapuló első hálózati termékeket 2004 végén tervezi piacra dobni az Intel. A cég reményei szerint először a lefedettséget nyújtó bázisállomások igénylik majd csipjeiket, aztán az erre épülő vállalati háttérhálózatok, majd a lakossági felhasználók. Az ABI Research elemzése szerint az első PC-s WiMax modemeket 450 dolláros áron kínálják majd, míg a bázisállomások a hatótávolságuktól függően legalább 5 ezer és legfeljebb 100 ezer dollárba kerülnek. A hálózatok sebessége 75 megabit lesz másodpercenként. Összehasonlításképp: a kábelhez kötődő ADSL kapcsolat sebessége ennek átlagosan egytizede, 384-768 kilobit per szekundum.
A WiMax azonban csak egy az új vezetékmentes megoldások közül. „Az Intel víziója, hogy a különböző drótnélküli technológiák előbb-utóbb kiegészítik egymást, és átjárhatóvá válnak” – magyarázza Gacsal József. A lényeg az, hogy akinek szüksége van kapcsolatra, az bármilyen eszközzel, bármikor hozzájuthasson, méghozzá a kívánt minőségben. Ennek megfelelően a gyártók egy olyan állandóan online világot álmodtak meg, amelyben mindig a leghatékonyabb módszerrel teremthető meg az adatátvitel és a kommunikáció.
A legrövidebb hatótávolságú, és a legkisebb sávszélességű fejlesztés ezek közül a Motorola, a Samsung és a Philips által támogatott Zigbee nevű technológia. Ez elsősorban a felhasználók környezetéből származó információk begyűjtésére és továbbítására alkalmas. Lényege, hogy az adatok egymás közelében elhelyezett adatvadász szenzorokból, mintegy érzékelőről-érzékelőre „ugrálva” kerülnek egy nem túl távoli központba. Kaliforniai szőlészetekben a Zigbee-t már alkalmazzák: figyelik vele a tőkék tövénél a talaj nedvességtartalmát, a hőmérsékletet és a tápanyagok mennyiségét. A begyűjtött adatok egy számítógépben landolnak, így felhasználásukkal a gazda – vagy egy szoftver – eldöntheti, igényelnek-e öntözést, esetleg műtrágya-adagolást a növények.
|
