Sarkosan fogalmazva csak azt kellett eldöntenünk, hogy a piac melyik felével kezdünk pereskedni – mondta a Figyelőnek Hidasi István, a Nemzeti Hírközlési Hatóság tanácsának (NHHT) tagja a távközlési hálózatok összekapcsolási díjainak változása miatt kialakult helyzetet jellemezve. A tanács június 15-étől kemény díjcsökkentést írt elő (lásd a táblázatot) azoknak a társaságoknak, amelyek – a hivatalos besorolás szerint – jelentős piaci erővel rendelkeznek. A döntést lapzártáig a Matáv és az Invitel a bíróságon megtámadta, ami nem csoda, hiszen az átlagosan 38–56 százalékos „vágás” becslések szerint éves szinten több milliárd forintot vonhat el az érintett cégektől. Az összekapcsolási díj ugyanis a telefonálás nagykereskedelmi árának egyik fontos alkotóeleme, ezért komolyabb mértékű megváltoztatása alapvetően befolyásolhatja a piaci szereplők mozgásterét. „A tanács például a Matávtól sem kapott olyan színvonalú költségmodell-számítást, amely meggyőzte volna arról, hogy az abban foglalt értékek indokoltak” – mondja Hidasi István. Ezért az elektronikus hírközlési törvény adta lehetőséggel élve a díjakat az uniós átlaghoz közel határozták meg. Ha nem ezt teszik, most valószínűleg azok az alternatív távközlési cégek perelnének, amelyek már régóta a verseny gátjának tartják a szerintük túl magas díjakat.
KOCKÁZAT. Logikus lenne, hogy a kisebb nagykereskedelmi áraknak köszönhetően csökkenjen az előfizetők telefonszámlája is, hiszen a távközlési piacon szabad a verseny. Ez egyelőre mégsincs így, ami Hidasi István szerint a helyzet „magyaros ízére” vall, a hálózatokat birtokló nagy cégek ugyanis jogfenntartással élnek. Ez azt jelenti, hogy ha egy alternatív – az előfizetőkhöz vezető telefonvonalakkal nem rendelkező, azokat csupán kibérlő – társaság most csökkenti végfelhasználói tarifáit, de később a bírósági döntés ezeket érvényteleníti, akkor a kettő közötti különbözetet visszamenőleg ki kell fizetnie. Ekkora kockázatot egyelőre egyik cég sem vállalt. Márpedig az NHHT döntései a törvény előírása és szándéka szerint pont azért emelkednek azonnal jogerőre, hogy sorozatos fellebbezésekkel az ilyen ügyeket egyik piaci érdekcsoport se tudja elhúzni. A perek indítása viszont most olyan bizonytalanságot teremtett, hogy ezt mégis sikerült elérni. „Az a meggyőződésünk, hogy a piac érdekei szerint jártunk el, és a bírósági ítélet helyben fogja hagyni a döntésünket” – mondja a tanácstag. Ebben az esetben sem az előfizetőknél, hanem az érintett alternatív távközlési cégeknél landol az az összeg, ami a per ideje alatt a mostani és az alacsonyabb díjak közötti különbségből keletkezik.
KIVÁRÁS. „Mi továbbra is a célunknál vagyunk, vagyis alacsonyabbak a tarifáink versenytársunkéinál” – mondja Laczkó Tóth Gergely, a lakossági szegmensben egyelőre a Matávval versenyző Tele2 Kft. ügyvezető igazgatója. Szerinte a tarifák esését elsősorban a verseny éleződése és az ezt elősegítő szabályozó hatósági döntések együttesen válthatják ki, önmagában csak az összekapcsolási díjak csökkentése nem. A Tele2 magyarországi szolgáltatásának elindulása óta azonban a Matáv nem vette fel a kesztyűt, nem válaszolt radikális árcsökkentéssel. „Várakozásaink szerint az ősszel már számítani lehet ilyen lépésre, addigra csábítunk át annyi előfizetőt a Matávtól, amit már jobban megérez” – vélekedik Laczkó Tóth Gergely, aki azonban üzleti titokként kezeli eddig szerzett előfizetőik számát. A Matávon kívüli területeken a Tele2 még nem nyújtja szolgáltatását. „Az a négy alternatív társaság a szabályozó hatóság jóváhagyásával olyan sokat kérhet azért, hogy a versenytárs előtt technikailag megnyissa a hálózatát, hogy egyelőre nem éri meg a befektetést” – érvel az ügyvezető igazgató, arra is utalva, hogy az összekapcsolási díjakon kívül még számos fontos összetevőtől függnek a végfelhasználói tarifák.
