Gazdaság

Kockáról kockára

Összefonódott a víz képzete az ókorban a mozaik használatával, s minden olyan helyen, ahol ma csempét, illetve burkolólapot használunk, mozaikkal díszítették a felületeket.

Gondoljunk csak a római közfürdők fennmaradt mozaikrészleteire, a pompeji és praenestei ásatások emlékeire, a hellenisztikus kor alkotásaira vagy a ravennai San Vitale császármozaikjaira. A mozaik éppen megosztott struktúrája miatt alkalmas arra, hogy megmutassa rész- és egész viszonyát, mivel a mellérendelő, additív technikánál a részek egyenrangúak, és ismétlődésük által, szekvenciális sokságukból születik meg az egész. Az apró építőkockákból kiképzett felületek ma ismét nagyon népszerűek, s a modern mozaikok még mindig hordoznak valamit az egykori luxus légköréből, még a legegyszerűbb, matt felületű gránitlapocskák esetében is. Akár márványról, akár muranói üvegről, akár mázas kerámiáról van szó, a hatás unikális.

A titok a mozaikfelületek vibrálásában, ékszerszerű csillogásában, a fény-árny viszonyok játékában és a visszatükröződő reflexszínekben rejlik. A hatásos mozaikfelület, a pointillista képekhez hasonlóan, apró színfoltokból épül fel, ami a szemünk recehártyáján áll össze képpé, színekké. (Hasonló a helyzet a pixelekkel is.) A nagy, összefüggő, szőnyegszerű felületek a legattraktívabbak, a mozaikkal burkolt oszlopok, ívek, térgörbék pedig különös plaszticitást nyernek az eljárás során. Csillogó felületű, matt és antik hatású, arany és ezüst változatok találhatók a legnevesebb cégek választékában, s az egyes elemek vastagsága a 4 millimétertől egészen 2 centiméterig terjedhet. A modern alkotásokra a kaleidoszkópszerű hatás jellemző, s gyakran különböző méretű kockákat használnak a felületek burkolására, nem négyzethálós rendszerben, hanem az esetlegességeknek és az alkotói ötleteknek teret adva, szervesen, kissé szabálytalanul strukturálódó kompozíciókba rendezve azokat. Nem ritka a mozaikkockák közeibe illesztett márvány vagy gránit inkrusztráció (berakás) sem. A valódi mozaikok mellett egyre népszerűbbek az úgynevezett mozaikcsempék (amelyek kisméretű, de hagyományos burkolólapok), s léteznek mozaikimitációk is, ahol pusztán a felületi nyomás, egy négyzethálós osztásrendszer utal az apró építőelemekre.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik