Gondos előkészítés előzte meg a június végi amerikai döntést: Alan Greenspan, a Fed elnöke előzetesen világos jelzéseket adott a piacnak. A rövidtávú kamatok 0,25 százalékpontos emelésének elmaradása ezek után éppoly meglepő lett volna, mint egy esetleges magasabb mérték.
Négy évvel ezelőtt 6,50 százalékon állt az amerikai kamatláb, amikor is a technológiai boom kipukkadt, következett a recesszió, a terrortámadások, a háború, tavaly pedig egyenesen a deflációs aggodalmak. Így stagnált meglehetősen hosszú ideig 45 éves mélyponton, 1,00 százalékon a kamat. A háztartások, az üzleti élet és a befektetők kellőképpen hozzászoktak az olcsó hitelekhez.
Úgy tűnik, ennek most vége, az első félévi megugró inflációs adatok beavatkozásra késztették a Fedet. Még ha a pénzromlás ütemének mérséklődését is várják Amerikában a második félévben, a mostani emelés valószínűleg csak a kezdetet jelenti. Greenspan is érzékeltette, hogy készek a határozottabb közbelépésre, amennyiben inflációs várakozásaik helytelennek bizonyulnának. A szélesebb szakértői konszenzus szerint az irányadó kamatláb az év végére 2 százalék felé emelkedik majd, a jövő év végére pedig elérheti a 4 százalékot – az utóbbi időben nagy kedvvel eladósodó amerikaiak őszinte bánatára. Éppen rájuk való tekintettel nem várható azonban drámai emelkedés, hiszen a fogyasztói költekezés visszafogása kihatna a növekedésre, amelynek első negyedéves 3,9 százalékos mutatója amúgy is jócskán alatta maradt az előzetes, 4,4 százalékos becslésnek.
A kamatemelés politikájával a Fed nem áll egyedül a legfejlettebb gazdaságok körében, hiszen például a Bank of England is 1 százalékkal emelt tavaly november óta. Ugyanakkor a közeljövőben csak kevesen gondolnak arra, hogy a japán jegybank is elmozdul a nulla kamatlábról, vagy hogy az Európai Központi Bank követné a Fedet. Pár hónappal korábban még a 2 százalékos rövidtávú eurókamat további csökkentése sem tűnt elképzelhetetlennek, mindenekelőtt a nyomott német növekedési kilátások hatására. Mostanában azonban, különösen a 2,4 százalékos júniusi inflációs adat ismeretében, valószínűbbnek látszik a kivárás, bár az elemzők az új bankelnök, Jean-Claude Trichet szemére vetik, hogy szándékait nem teszi olyan egyértelművé, mint Greenspan.
