Leginkább elhagyatott kamionparkolónak kinéző, nem sok jót ígérő városszéli placcon állunk meg. „Itt kezdjük megépíteni a régió egyik legkorszerűbb raktárát” – mutat körbe Milena Popovics, miután kiszállunk a szolgálati autóból. A Next gyümölcslevekről ismert szabadkai Fresh&Co nevű cég munkatársa már-már afféle holdkóros álmodozónak tűnik, amikor ezen a sivár grundon közel 100 százalékos helykihasználásról, a gyárban kezdődő és a raktárban végződő kétirányú futószalag-rendszerről, a termékek származásának teljes visszakövethetőségét lehetővé tevő vonalkódos szisztémáról beszél. Csakhogy ezeket az „álmokat” cseppet sem érdemes holmi fantazmagóriákként félresöpörni, hiszen a szerb gazdaság egyik legdinamikusabban fejlődő vállalatáról van szó, amelyben 12,5 millió eurós tőkeemeléssel tavaly nyáron az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) is részesedést szerzett. Mi több, a Világbankhoz tartozó International Finance Corporation (IFC) már 2002-ben 7,7 millió eurót invesztált a cégbe – méghozzá úgy, hogy ez volt az első szerbiai befektetése.
Zsivojin Gyorgyevics, a Fresh&Co. alapító elnöke. A siker íze
„Szerbia Európa gyümölcskosara, nálunk a legfinomabbak a gyümölcsök” – lelkesedik Zsivojin Gyorgyevics, a Fresh&Co. alapító elnöke. Amikor a korábban a Procter & Gamble termékeit forgalmazó Gyorgyevics 1996-ban megalapította saját vállalkozását, alaposan felmérte a lehetőségeket, és megpróbált a szerb mezőgazdaság hátrányából erényt kovácsolni. „Szerbiában kevesebb pénz jut a legmodernebb technológiák alkalmazására, ezért a hektáronkénti termésátlagok meg sem közelítik a Nyugat-Európában szokásosakat. Ami viszont a minőséget illeti, a vegyszerek híján természetes módszerekkel termesztett gyümölcsök legalább annyira finomak, mint ott” – magyarázza a vállalat elnöke, miben bízva szeretné rövidesen a nyugat-európai piacokat is meghódítani a Next termékekkel.
A Fresh&Co specialitása, hogy a gyümölcslégyártás teljes folyamatát felügyeli, a termesztéstől a palackozáson át az értékesítésig. A cég 250 hektár saját tulajdonú gyümölcsöse mellett 800 hektárnyi terület gazdáival – köztük jó néhány magyar termelővel – kötött hosszú távú szerződést, főleg a Vajdaság területén. A nyáron szüretelt gyümölcsöt azonnal feldolgozzák, a gyártási folyamatból csak a palackozás az egész éves tevékenység.
LEONARDO UTÁN. Bár termékeik sokféle kiszerelésben kaphatók, a gyáriak az üvegpalackjukra a legbüszkébbek. Az alul négyzet, felül kör alakú, úgynevezett Bocca-palacknak – amelyhez állítólag a Leonardo da Vinci által geometriai formákba, azaz egy körbe és egy téglalapba elhelyezett híres emberitest-rajz adta az ihletet – a Glasspac szervezet tavaly decemberben ítélte oda a csomagolási formatervezés „legeredetibb, leginnovatívabb” termékének járó Shine Awardot. Ez az elismerés ráadásul, ha csak töredéknyi részben, de Magyarországnak is kijár, hiszen a palack az Egyesült Magyar Csomagolóüveg Kft. orosházi gyárában készül.
Ám nemcsak az üvegek, hanem időközben maga a Fresh&Co vállalkozás is számos nemzetközi elismerést söpört be. Gyorgyevics a Status című belgrádi gazdasági magazin szavazása nyomán tavaly az „Év üzletembere” lett Szerbiában, nem utolsósorban azért, mert felismerte, hogy a minőségi termék és a vonzó csomagolás mellett egy vállalkozás sikerének a záloga a nemzetközi szinten is professzionális menedzsment. A Fresh&Co elnyerte az Európai Piackutató Központ (EMRC) rangos EuroMarket díját is – mint „Dél-Kelet Európa legígéretesebb agrovállalkozása” –, amelynek brüsszeli átadásán David Hexter, az EBRD alelnöke a szabadkai céget példaként állította más közép- és kelet-európai szervezetek és vállalkozások elé.
A díjaknál is beszédesebbek azonban a vállalat eredményei. A Fresh&Co eladásai tavaly 32 százalékkal bővültek, miközben a bevételek 40 százalékkal nőttek. Szerbiában a Next gyümölcslevek 55 százalékos részesedéssel abszolút piacvezetők, miközben az export is biztatóan növekszik. A kivitel az idén várhatóan 12 millió euró körül alakul, azaz a termelés 20 százalékát is elérheti – ráadásul ebben még nincs benne a most induló nagy-britanniai és amerikai értékesítés. „Semmi más, kizárólag 48 szem málna leve” – hirdeti az amerikai piacra szánt kétdecis palack címkéje. Nem véletlen a marketingfogás, hiszen az olasz származású exportigazgató, Luca Ceriani szerint az Egyesült Államok egészségtudatos piacán komoly igény mutatkozik az olyan prémiumtermékek iránt, amelyek nem tartalmaznak hozzáadott tartósító- és édesítőszereket, és más mesterséges adalékokat. Ugyanezt a célt szolgálja az is, hogy a címke fölkerült a palack nyakára, szabadon láttatva az üvegben lévő gyümölcslevet. Gyorgyevicsék ugyanis úgy gondolkodnak: ők büszkék a termékük igazi színére, hiszen élénkpiros eperlé például csak mesterséges színezékek hozzákeverése esetén lehetséges – ami náluk nem fordulhat elő. Ha pedig mindez nem volna elég, az EBRD tőkeemeléséből nemcsak új raktárbázisra, hanem új palackozósorra is futja. Méghozzá olyan, egész Európában ritkaságszámba menő aszeptikus technológiára, amelynek kifogástalan sterilitása teszi lehetővé, hogy a gyümölcslé forralás, illetve tartósítószerek vagy más adalékok hozzáadása nélkül kerüljön a palackba. Ez a garancia arra, hogy nem vész kárba az eredeti gyümölcs vitamintartalma, és a termék aromája is természetes marad.
A Next termékeknek Szerbiából kiindulva kellene meghódítaniuk az exportpiacokat. Első exportlehetőségként a jugoszláv utódállamokra koncentráltak, de a második fázisban megjelentek már a szomszédos országokban is – Magyarországon például három éve kaphatóak a termékeik. Jelenleg Nyugat-Európát tekintik terjeszkedési célterületnek. „Komoly kampánnyal a skandináv piacokon, valamint Olaszországban és Írországban vagyunk jelen” – vázolja a „piachódítási” elképzeléseket Luca Ceriani, aki egyébként jól ismeri a magyar piacot, hiszen korábban az olasz Parmalat magyarországi érdekeltségénél dolgozott. Tapasztalataiból kiindulva hazánkat „nehéz terepnek” ítéli, mivel szerinte nálunk „az ár fontosabb a minőségnél”, és ez egyelőre nem kedvez a Next-féle prémiumkategóriás – ezért viszonylag drága – fogyasztási termékeknek. Az mindenesetre kedvező előjel lehet a cég számára, hogy a Kermi tavalyi felmérése során 12 multivitaminos gyümölcslé közül a Next vegyes gyümölcsleve érte el a legmagasabb minősítést.
ÜZENET. Az EBRD 12,5 millió eurója nem csupán a Fresh&Co számára teremt új esélyeket. „A bank befektetése jelzés minden szerbiai magánvállalkozásnak, hogy hosszú távon is támogatjuk a jól menedzselt, innovatív vállalatokat” – kommentálta az üzletet annak idején Hans Christian Jacobsen, az EBRD mezőgazdaságért felelős igazgatója. Elemzők hozzáteszik: jelzés ez a szerb kormánynak is, hogy az ország demokratikus átalakítását és a gazdasági reformokat „megéri” folytatni.
Ám mit jelent mindez a Fresh&Co szempontjából? „Az EBRD kétféleképpen támogatja a számára érdekes projekteket: hitellel vagy részvényvásárlással. Miután vállalatunk esetében a bank ez utóbbi, számukra minden bizonnyal kockázatosabb módszerrel élt, ez alighanem azt jelzi, bíznak a Fresh&Co növekedésében. Hiszen a mi gyarapodásunk az ő gyarapodásuk is” – von le optimista következtetést az EBRD döntéséből Dejan Petrovics pénzügyi igazgató.
