Azzal, hogy a piacon jelenlevő gyógyszercégek több mint 90 százaléka a múlt héten aláírta a következő két és fél évre szóló megállapodást a kormánnyal (az egyezség részleteit lásd külön), megnyugodhatnak a kedélyek. A gyógyszerkérdés talán kikerül lassan már hagyományos botránykő-pozíciójából, a betegeknek nem kell többet fizetniük a patikákban, és amit a gyártók és a patikusok is a leginkább értékelnek: végre kiszámíthatóvá válik a piac. Mindezért a gyártók 9 milliárd forintnyi kötelezettséget vállaltak, a kormány pedig a számítások szerint 12 milliárdnyit.
Felmerül a kérdés, vajon miért éppen 2006-ig sikerült most részletekbe menően, és nagyjából minden igényt kielégítve szabályozni az ügyet. Holló Imre, a szakminisztérium helyettes államtitkára szerint ez mindössze a politikai realitások követése: akármi történik is majd a 2006-os választásokon, az eddigi tapasztalatok fényében nem érdemes, és nem is tisztességes a majdani kormány nevében kötelezettségeket vállalni.
Azt se felejtsük el azonban, hogy a megállapodásoknak köszönhetően addig a gyógyszerek sem nagyon drágulnak: bár a gyártók elvileg emelhetnek árat az euró–forint árfolyam változásához kötve bizonyos (meglehetősen szigorú) feltételek mellett, ezek bekövetkezte azonban kevéssé valószínű. Majd’ egy éven keresztül kellene ugyanis az árfolyamnak a 251 forintos közép körüli 6,25 százalékos sávból kimozdulnia ahhoz, hogy a rákövetkező két évben a támogatott gyógyszerek ára emelkedhessen.
KISZÁMÍTHATÓSÁG. Ami mindenképpen nagy fegyvertény: a piaci szereplők zöme tulajdonképpen elégedett a fejleményekkel. „Így is vannak még bizonytalanságok, de előrelépés, hogy a megállapodásoknak köszönhetően hosszabb távon tervezhetővé válik a piac” – summázza cége álláspontját Beke Zsuzsa, az egyik legnagyobb hazai generikus gyártó, a Richter Gedeon Rt. pr-vezetője. Az, hogy a termelői árak visszaállnak az áprilisi szintre, és hogy a jövőben nem kerülhet sor a tavaszihoz hasonló árbefagyasztásokra, előnyös fejlemény, nemkülönben a gyógyszerkassza kibővítése és a (bár még mindig meglehetősen alacsony) éves forgalomnövekedés tervezhetősége. Hogy mindez elég lesz-e, és hogy mire, az a későbbiekben dől majd el, de Beke szerint a most kialakított keretek mindenképpen jobb körülményeket teremtenek a piac összes gyártója számára. A Richternek az év végéig összesen 2,5 milliárd forint kiesést okoznak az elmúlt hónapokban kialakult, és részben (a nem támogatott készítmények körében) továbbra is fennmaradó állapotok: 1,5 milliárd forintot a készítményeik három hónapig tartó árcsökkentése vitt el, 650 millió forinttal járulnak hozzá a szektor által felajánlott 9 milliárdhoz, és további 350 milliós veszteség keletkezik abból, hogy a nem támogatott készítmények körében marad a csökkentett ár.
Székely Krisztina, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (IGYE) elnöke is a tervezhetőséget emeli ki elsőként: „Tulajdonképpen kiszámítható jövőt biztosítottunk így a piacnak, igaz, meglehetősen sok, talán túlzottan is sok, pénzért” – értékeli a helyzetet. A kialakított kompromisszum mindkét fél részéről áldozatokat követel, de ez a megállapodás végre talán tartható és élhető kereteket teremt. A 2006-ig szóló gyógyszerkassza-tervek az innovatívok elnöke szerint is reálisabbak az eddigieknél: az idei, körülbelül 270 milliárd forintos keret valószínűleg még mindig kevés lesz ugyan, de sokkal jobb közelítés, mint az eredeti 239 milliárd volt. Az pedig, hogy a következő két évre 5-5 százalékos növekedést is beterveztek, Székely szerint egészen örvendetes újdonság.

KICSIK VESZÉLYBEN. A szektor leginkább kiszolgáltatott résztvevői, a főként generikus szereket gyártó magyar tulajdonú kis- és középvállalatok valamivel óvatosabbak a helyzet megítélésében: „Bár most úgy tűnik, erőteljes a politikai szándék a viszonyok rendezésére, azért csak nyugtával dicsérjük a napot!” – jegyzi meg Ács Zoltán, a Meditop Kft. egyik ügyvezető igazgatója. Ezeknek a cégeknek azért különösen nehéz a helyzetük, mert korlátozott kapacitásaik miatt főként azokkal a szerekkel tudnak jelen lenni a piacon, amelyek a nagyobb vállalatok számára nem voltak elég nyereségesek, ezért leálltak a gyártásukkal.
Nyereséghányaduk így lényegesen kisebb, mint a piaci átlag, ami jóval szűkebb mozgásteret és védekezési lehetőségeket biztosít csak számukra az áprilisihoz hasonló földrengések esetén. Sőt, miközben a legtöbben aláírták a megállapodást, a 9 milliárd forint rájuk eső részének befizetése is nagyobb megpróbáltatást jelent számukra, mint a nagyobb cégeknek. Létük azonban kétségkívül fontos a gyógyszerfogyasztók és a kormányzat számára, hiszen termékeik helyettesítői (éppen azok alacsony nyereségtartalma miatt) sok esetben csak öt-hatszoros áron érhetők el. Éppen ezért kaptak ígéretet arra, hogy a kormányzat tárgyalásokba kezd velük a szegmens kompenzációjának, támogatásának kidolgozásáról. Holló Imre szerint egyelőre semmiféle konkrét elképzelés nem körvonalazódott még ez ügyben. Az mindenestre biztos, hogy az EU nemrég megváltozott, kis- és középvállalatokra vonatkozó definíciójával összhangban egy olyan, versenysemleges támogatási rendszert kell kidolgozni, amely lehetővé teszi ezen vállalatok nyereséges működését.