Az Európai Bizottság alelnöke, Loyola ide Palacio kapta meg a civil szervezetek által alapított Climate Killer, vagyis Klímagyilkos elnevezésű díjat a múlt héten Brüsszelben rendezett Zöld Héten. Mint ismeretes, de Palacio asszony többször is hangoztatta, hogy az EU-nak át kellene gondolnia, érdemes-e a Kiotói Egyezményhez csatlakoznia. Legutóbb például akkor beszélt erről, amikor Oroszország februárban ismét nemet mondott az egyezményre – Putyin elnök azóta ígéretet tett arra, hogy a WTO-tagság fejében maga is aláírja szén-dioxid-kibocsátás csökkentését célul kitűző szerződést.
És bár a megújuló energia részaránya az EU teljes energiatermelésében a legnagyobb a fejlett ipari térségek közül (a nagy vízerőművekkel együtt mintegy 6 százalék), a fosszilis energiahordozókon alapuló energiatermelés az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) előrejelzései szerint a mai 80 százalékos részarányról az elkövetkező években csak növekedni fog – veszélybe sodorva a kiotói vállalásokat.
A Green Weeken a zöldek a szén, kőolaj és földgáz elégetésén alapuló energiatermelés ellen a környezetromboló technológiákat jelképező tízméteres Karbondinoszaurusz felvonultatásával tüntettek, s a megmozduláson az aktivisták őskövületnek neveztek minden olyan iparágat, amely nem megújuló forrásokból fedezi energiaszükségleteit. Az EEA jelentése megállapítja: mivel újabb nagy vízerőmű-beruházásokra Európában már nem lehet számítani, a helyzeten csak a szél, a nap, a biomassza, a hidrogén és a geotermikus energia kinyerésére irányuló technológiák fejlesztésével, illetve az energiahatékonyság fokozásával lehet javítani. Ezek kutatására az EU 2002 és 2006 között csaknem egymilliárd eurót fordít. Az unió az eredmények alkalmazásával próbálja elérni, hogy a 2010-re 21 százalékos legyen a megújulók részaránya az európai villamos energia mixben; ez ma még csupán 14 százalék, a vízerőművekkel együtt.
