Hasznos találmány a vonalkód: segíti az áruk és a hozzájuk kapcsolódó információk egyszerű és automatizált nyilvántartását, azonban nem ad választ minden problémára. Nem lehet megállapítani a segítségével például, hogy a rakomány egy része szállítás közben hol veszett el, holott a logisztikai folyamatok során eltűnt termékekből eredő veszteséget az EU-ban évente 12 milliárd euróra becsülik. Amennyiben pedig a cég célzottan akar viszszahívni termékeket – 2001-ben az amerikai élelmiszer- és gyógyszerfelügyelet (FDA) 4500 ilyen esetet regisztrált – a vonalkód alapján nem lehet megállapítani a termelő üzemet, vagy a sorozatot.
A rádiófrekvenciás azonosító (RFID) címkék azonban mindezen információk tárolását – sőt, jóval több adatét is – lehetővé teszik. Az „intelligens” címke lelke egy apró csip, amely egy antennával kiegészítve képes a leolvasó közelébe érve információt sugározni. A technológia nem új, már a második világháború alatt fejlesztették ki, azonban magas költsége miatt mostanáig nem alkalmazták tömeges méretekben: mára azonban 15-30 dollárcentért is elő lehet állítani egy címkét. Az azonosító eljárásnak nagy lökést adhat, hogy a Wal-Mart, a világ legnagyobb kereskedelmi lánca 100 legnagyobb beszállítójától megköveteli, hogy termékeiket RFID címkével lássák el. „A Hewlett-Packard (HP) és a Wal-Mart sikeresen működött együtt a technológia bevezetésében, de másokkal, például a Hasbróval is együtt dolgozunk az RFID megoldások alkalmazásában” – tájékoztatta a Figyelőt Thomas J. Ianotti, a HP alelnöke.
A Wal-Marthoz hasonlóan az amerikai védelmi minisztérium is elvárja a jövő évtől, hogy 43 ezer beszállítója használja az RFID technológiát. „Az IBM hároméves szerződést kötött a minisztériummal, amely a rendszer kidolgozásán túl a belső szabályok és a beszállítóknak történő ajánlások kidolgozására is kiterjed” – mondja Takácsy László, az IBM Magyarországi Kft. szolgáltatási üzletágának vezető tanácsadója. Tőle azt is megtudtuk, hogy a cég 6 ezer specialistája foglalkozik a rádiófrekvenciás azonosítással kapcsolatos tevékenységgel. Az IBM az RFID technológiai kérdéseit is boncolgatja, és azt vizsgálja, miként építhetnék azt be az üzleti folyamatokba. A Philipsszel a címke „lelkét” adó csippel, az Intermeckel pedig az olvasó eszközökkel végeznek közös kutatásokat, míg az SAP-val a technológia eredményeinek az ellátási lánc menedzsmentbe illesztéséről tárgyalnak. Tetemes költségmegtakarítást vár a technológiától a Gillette és a Procter & Gamble is: az előbbi cégnél az éves árbevétel 3-5 százalékát kitevő összeget, a másik vállalatbirodalomnál évi 1,5 milliárd dollárt várnak az újítástól.
Az intelligens címkék szabványosítása 1999-ben kezdődött, amikor több cég, illetve egyetem létrehozta az Auto-ID Center nevű munkacsoportot. A Sun Microsytems 2000 óta vezeti a szervezet technológiai bizottságának szoftvercsoportját. „A Sun kutatásainak középpontjában az a kérdés áll, hogy a termékazonosításból származó információk mi módon integrálhatók a cégek már meglévő IT rendszerébe” – tudtuk meg Módly Zoltántól, a Sun Microsytems Kft. műszaki tanácsadójától. A kutatások eredményeképpen az áruk RFID kódjai az IP-címekhez hasonlóan működnek: ennek alapján azonosíthatók és kereshetőek az interneten az – akár egyedi – termékekkel kapcsolatos információk.
Az Egyesült Államokban 2003-ban 91,5 millió dollárt költöttek RFID technológiára a kiskereskedelmi ellátó láncban és az előrejelzések szerint ez a szám 2008-ra 1,3 milliárd dollárra nő majd.
Az üzleti alkalmazások mellett azonban más célokra is fel lehet használni a rádiófrekvenciás azonosítást. Az Intel kutatói olyan eljárást fejlesztettek ki, amely az egyedül élő időskorúak ellátására és felügyeletére nyújthat megoldást. Az idős személynek egy RFID leolvasóval ellátott kesztyűt kell viselnie, használati tárgyaiba – például fogkeféjükbe – pedig címkéket építenek be. A leolvasó regisztrálja, milyen tárgyakat vett kézbe az illető és az időponttal együtt továbbítja az adatot egy központi számítógépbe. A komputer valószínűség-számításon alapuló következtetési eljárással „rekonstruálja” azt, hogy mit csinál a „megfigyelt” személy, és ha rendellenességet észlel, sms-ben értesíti a családtagokat.
