Utóvédharcok

Nem kellett napokat várni arra, hogy a Humet Rt. árfolyama a padlóra kerüljön, miután a cég csődvédelmet kért maga ellen. A tőzsde vezetése ugyanis úgy döntött, egy napig kivételesen bármennyit elmozdulhat a részvény ára. (Egyébként 15 százalékosnál nagyobb elmozdulás esetén a tőzsde szabályzata az adott teljes napra felfüggeszti a hullámzó árfolyamú részvényeket.)

Kokó kiütés után. A Humet is padlóra került.

ZUHANÓREPÜLÉS. A kivételes elbánásra rá is szolgált a Humet, hiszen a piacon egy nap alatt 27 százalékkal, 38 forintra zuhant az ár, igaz napközben 50 (!) százalékkal az egy nappal korábbi árfolyam alatt, 25 forintos áron is született üzletkötés. A tőzsdei rekordokat megszégyenítő ármozgás nem idegen a cég részvényeitől, erre az elmúlt években számtalan példa volt. A háttérben húzódó kusza szálak a korábbi ármozgások valódi okát azonban meglehetősen kifürkészhetetlenné tették, s nincs ez másként most sem. A legfrissebb fejlemények egyfajta végjátékra emlékeztetnek, bár maradt némi valószínűsége annak, hogy a cég nem kerül felszámolás alá. Tőzsdei léptékkel apró, s néhány, nem éppen sikeres terméket gyártó cég a Humet Rt. Már 1996-os tőzsdei bevezetésekor is támadások érték, mondván: a cég értékét jócskán meghaladó áron értékesítették részvényeit, s csupán azt a reményt adták el a befektetőknek, hogy a Humet-R szirup igazi gyógyászati csodaszer. A szer azonban nem robbant be a köztudatba sem itthon, sem külföldön. A cég 1998-ban így 108 milliós árbevételének csaknem kétszeresét kitevő, 195 millió forintos veszteséget termelt. Akkor a végelszámolás gondolata is felmerült, de Civin János – aki abban az évben részesedést szerzett a Humetben – korábban nem látott vehemenciával vetette bele magát a cég megmentésébe, ám elsősorban a sikereket lebegtető nyilatkozatokra és ezzel összefüggésben a tőzsdei sakkjátszmákra koncentrált.

Végjáték a duma mentén Civin János, illetve hozzá köthető más cégek nem egyszer a tőzsdei árszint felén emeltek tőkét a társaságban, majd nagy haszonnal adtak túl a tőzsdén a Humet-részvények egy részén – a sikerek sokszor hangoztatott ígéretén fellelkesült befektetőknek. A bizalmat még azután sem veszítette el a rendre csak ígérgető vezető, hogy két évvel ezelőtt egy, a Humethez közel álló alapítvány az akkori tőzsdei árszint negyedén pumpált pénzt a társaságba, a későbbi eladással ismét hasznot húzva a tranzakcióból. Úgy tudni, Civin János a tőzsdei ügyletek nyereségét valóban a kis cég finanszírozására fordította. Nagyszabású reklámhadjáratra is akadt forrás, Kokó bokszövén is ott díszelgett a Humet felirat, és óriásplakátok is hirdették a csodaszert. Erre azonban állítólag már a konkurencia is felfigyelt, s kompromittáló adatokat szerzett az amúgy zűrös működésű cégről. Az APEH és a rendőrség vizsgálata, az elindult huzavona kilátástalanná tette a Humet túlélését. Civin további ügyeskedései részeként az apró cég Nasdaqra (!) történő bevezetésének indokával részvény összevonásról döntött a közgyűlés. Ennek során 170 befektető élt azzal a lehetőségével, hogy a részvények árát követelje a cégtől. Ezt azonban azóta sem sikerült kifizetnie a Humetnek. Talán majd az APEH-től jó hírnév rontás címén követelt négymilliárdos kártérítésből sikerül egyenesbe jönni – bár ebben Civin Jánoson kívül aligha hisz ma már bárki is. HALASKA GÁBOR

A nyomelemekben és ásványi anyagokban gazdag roboráló szert, a Humet-R hatóanyagot egy szűk évtizede kifejlesztő cég hosszú kálváriáját nem könnyű követni, ám annyi bizonyos: a Humet jelenleg nem tudja maradéktalanul teljesíteni fizetési kötelezettségeit. Civin János, a Humet Rt. elnöke elmondta, jelenleg 148 millió forinttal tartozik a cég a hitelezőinek, ami nem sokkal marad el a cég tavalyi 171 millió forintos nettó árbevételétől. E kötelezettség nagy részét az okozza, hogy egy korábbi részvénycsere-ügylet miatt mintegy 170 befektetőnek 110 millió forinttal tartozik a Humet Rt. Tíz részvényért cserébe ugyanis egy új részvényt kínáltak a befektetőknek, akik nem voltak kötelesek elfogadni az ajánlatot, kérhették azt is, hogy a cég vegye meg tőlük régi papírjaikat – az ellenértéket azonban a Humet nem tudta kifizetni. A múlt héten kért csődvédelemnek éppen az a célja, hogy megpróbáljon tető alá hozni egy vállalható egyezséget a cég hitelezőivel, köztük a fent említett, a pénzüket már egy éve hiába váró részvényesekkel.

A gondok hónapok óta ismertek, a csődhelyzetet most az okozta, hogy a problémák enyhítésére szervezett tőkeemelési akció csak félig volt sikeres. A szükséges 150 millió forint nem gyűlt össze, csupán 47 millió forint körüli jegyzési igény érkezett be. Így marad a bizonytalanság a cég háza táján. Civin János azonban nem adja fel, elmondása szerint a következő két-három hétben a társaság amerikai, tajvani és kanadai partnereihez fordul segítségért, s emellett két hazai befektetővel is tárgyalóasztalhoz ül. Kérdés azonban, hajlandó-e valamelyikük friss tőkét pumpálni az évek óta veszteséges cégbe.

GYANÚS ÜGYEK. Ezeknek az elképzeléseknek a megvalósítását a Humet igencsak megtépázott hírneve egyáltalán nem teszi könnyűvé. A még 2001 decemberére visszanyúló ügy lényege, hogy akkor fiktív számlázás gyanúja miatt a cég teljes könyvelését lefoglalta az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH).

Az adóhatóság akkori illetékese, Burillák Attila emellett olyan nyilatkozatot tett, amelyből arra lehetett következtetni: a Humetnél 400 millió forint értékben találtak fiktív számlákat. Ez az állítás azonban utóbb valótlannak bizonyult. Ennek nyomán a Humet most 4 milliárdos kártérítést követel az APEH-tól. További pikantériája a cég közelmúltjának, hogy elnökét bennfentes részvénykereskedelemmel is gyanúsítják. Először 2001 őszén a tőkepiaci felügyelet vádolta meg bennfentes kereskedelemmel Civint: 2 millió forintos bírságot szabott ki a Humetre és 250 ezer forintot személy szerint Civinre. Ennek kapcsán rendőrségi eljárás is indult a cég vezetője ellen. Mindezek fényében aligha lesz könnyű dolga a saját elmondása szerint a cég megmentésén fáradozó vezetőnek.