Pirula-patt

Ismét kapkodhatják a fejüket a betegek, a gyógyszerpiac szereplői, de az orvosok is: az Alkotmánybíróság döntése nyomán június végéig meg kell szüntetni az április elsején bevezetett árszabályozást, de azt még senki nem tudja, mi történik majd azután. Szórványos információk szerint az országgyűlés június 7-én „gyógyszerülést” tart, ahol feltehetőleg egy, még az ominózus áprilisi ártörvény-módosításkor benyújtott indítvány alapján kísérlik meg törvényes – és fenntartható – mederbe terelni a dolgokat.

A javaslat egy évre szóló gyógyszerár-stopot tenne lehetővé a „gyógyszerpiac átmeneti zavarainak kiküszöbölésére”. A kiszivárgott információk alapján a kormány ezen – egy szocialista és egy SZDSZ-es képviselő által benyújtott – indítvány módosításában látja a jelenlegi patthelyzetből kivezető utat. Bár a szaktárcánál nem kívántak nyilatkozni a tervekről, feltehetőleg három elemmel egészítenék ki az indítványt. Egyrészt hangsúlyoznák, hogy az áprilisihoz hasonló beavatkozást kizárólag különleges helyzet válthat ki, egyben meghatároznák, ez pontosan mit is jelent. Másrészt deklarálnák a diszkriminációmentességet, azt tehát, hogy a szektoriális beavatkozás minden gyártót és minden terméket megkülönböztetés nélkül érint. Harmadrészt, előre rögzíteni kellene, hogy a kormányzati árszabás mennyi ideig érvényes, elkerülendő a most tapasztalt kétes határidő-meghosszabbítási kísérleteket.

Székely Krisztina. A gyártók megegyezést szeretnének.

TÁRGYALÁSOS ÚTON. Mindez a gyártók Kiss Péter kancelláriaminiszterrel folytatott első, inkább „ismerkedő jellegű” megbeszélésén körvonalazódott. A kormány ugyanis úgy határozott, hogy a gyártók szemében már kompromittálódott egészségügyi tárca helyett inkább a Miniszterelnöki Hivatalra bízza a gyógyszerügy jövőjét. A megbeszélésről a cégek képviselői bizakodóan nyilatkoztak, jóllehet a jövőt illetően továbbra is fenntartásaik vannak. Székely Krisztina, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (IGYE) elnöke szerint a kancelláriaminiszter egyértelművé tette, hogy tárgyalásos úton, a lehetőségekhez mérten konszenzusos alapon és legalább középtávon szeretné rendezni az ügyet.

Ugyanakkor a fenti hármas kiegészítéshez az IGYE elnöke hozzáfűzte, hogy a valóban megnyugtató az volna, ha a kormány leszögezné: jelen pillanatban nincs semmiféle, árbefagyasztást indokló vészhelyzet, mert újabb törvényi fenyegetés árnyékában nehéz volna bizalommal tárgyalni. Az pedig továbbra is kérdéses, hogy a gyártóknak esetleg elfogadható törvénymódosítási javaslatot a kormány, a parlament és az államfő is elfogadja-e.

Profitveszteségek Hullámvasútra került a tőzsdén a Richter és az Egis árfolyama az Alkotmánybíróság múlt heti döntését követően. A gyógyszerár-kérdés tárgykörében naponta megjelentő újabb és újabb hírek többször is erőteljesen elmozdították a két papír árfolyamát. A befektetők számára a legfontosabb üzenetté az vált, hogy hosszú távon az árbefagyasztás nem megvalósítható, s nőtt a tárgyalásos megoldás esélye. A rövid távú hatás szintén pozitív lehetne, a piaci szereplők azonban azt valószínűsítik, hogy a kabinet megtalálja a módját, hogy az árbefagyasztást június 30-át követően is fenntartsa. Nem véletlen, hogy pénteken, amikorra ez a várakozás konkretizálódott (két kormánypárti képvelő javasolta, hogy a kormány 180 nap helyett egy évig is befagyaszthassa az árakat), a gyógyszerrészvények árfolyama meredeken zuhant. Az elemzők körében a hangsúly afelé tolódott el, hogy mekkora lehet a kiesés az éves eredményből akkor, ha júniusig, ha októberig, illetve ha egész évre szól a befagyasztás. A Richter éves szinten 3,0-3,5 milliárd forintra becsülte a 2004-es nyereségkiesést, ezért túlságosan nagy meglepetést nem okozhatnak azok az elemzői előrejelzések, melyek szerint minden befagyasztott negyedév 1,2-1,3 milliárddal mérsékli az eredményt. Ha a gyógyszergyár szempontjából legrosszabb forgatókönyv valósul meg, tehát az év végig sikerül a kormánynak az árak alacsonyan tartása, még ekkor is csak éves eredménye tizedét bukja el a Richter. Rosszabb helyzetben van viszont az Egis, mely 5 milliárd forintot meghaladó eredményre számíthatott volna befagyasztás nélkül, azonban ennek minden negyedéve 650-700 millió forinttal apasztja a profitot. ÁCS GÁBOR

Az elmúlt hónapokban kialakult, bizalomhiányos helyzet és a kormányzat „fogyasztóvédő” retorikája meglehetősen szűkre szabja a mozgásteret. Ha a kabinet tartani akarja magát ahhoz az ígéretéhez, hogy nem növeli a lakosság terheit, két út közül választhat: emeli a gyógyszerár-támogatási összeget, így emelkedő árak mellett is alacsonyan tartja a térítési díjakat (vagyis mélyebben a zsebébe nyúl), vagy valamilyen formában fenntartja az árkontrollt. Ha ez utóbbit az áprilisihoz hasonló, gyakorlatilag ad hoc árbefagyasztással valósítja meg, akkor a gyártóknak a továbbiakban nem lesz miről tárgyalniuk.

Az alkotmányosságot sértő, az ebből adódó külső feszültségeket – a piac akár helyreállíthatatlan torzulásait – figyelmen kívül hagyó döntéssel végleg megmerevednének a frontvonalak, legfeljebb az állóháború durvulna tovább kissé. Az elfogadhatóbbnak tűnő hatósági árak bevezetése viszont gyakorlati akadályokba ütközik: lehetetlen egyetlen hónap alatt a körülbelül 6 ezer támogatott gyógyászati termékhez olyan árat megállapítani, amelyik megfelel a hatósági ár törvényi definíciójának

Az ártörvény előírja ugyanis, hogy minden hatósági áras termék árát egyenként, a gyártási költségek és a működéshez elengedhetetlen haszon figyelembevételével kell kiszámítani. Bidló Judit gyógyszerpiaci szakértő szerint a beindult tárgyalások és a mindkét oldalon kinyilvánított együttműködési szándék ellenére is erős a kísértés arra, hogy mégis a jelenlegi, 15 százalékkal csökkentett árakat fogadtassák el „hatósági árnak”, pedig az árstop még rövid távon is megkérdőjelezhető megoldás.

A másik fő lehetőség ugyebár a gyógyszerkassza kibővítése lenne, ami viszont költségvetési akadályokba ütközik. Ugyanakkor már a kormánypárton belül is akadnak ezt szorgalmazó hangok: Schwarcz Tibor, a parlament egészségügyi bizottságának MSZP-s elnöke szerint például aligha oldható meg a helyzet anélkül, hogy ne nyúlnának a büdzsé tartalékaihoz. Az árbefagyasztás ráadásul – amellett, hogy alkotmány- és piacellenes, s hozzávetőleg 7-10 milliárd forint kárt okozott eddig a gyártóknak – nem is oldja a gyógyszerkaszsza gondjait: még az eredeti számítások szerint is maradt volna 25-30 milliárd forintos hiány. Sőt, az árcsökkentés hatására volumenében még nőtt is a forgalom, így a tb a 15 százalékkal alacsonyabb árak mellett is 1,5 milliárd forinttal többet költött gyógyszerekre áprilisban, mint márciusban.

Receptreform? Az elmúlt hetekben orvosok és patikusok berzenkedését váltotta ki az a hír, hogy a szakminisztérium tervei szerint a jövőben nem konkrét szert, csak hatóanyagot lehetne felírni a receptre, és a patikus dönthetné el, mit ad a betegnek. Tóth Judit, a minisztérium szóvivője szerint mindez még csak egy olyan háttéranyagban szerepel, amelyet csak ezután vitatnak majd meg az érintett szakmákkal. Az elképzelés célja a betegek és a gyógyszerkassza terheinek csökkentése azáltal, hogy így a beteg az azonos hatóanyagúak közül a legolcsóbb szert kaphatná meg. A recepten az orvosnak meg kellene jelölnie a hatáserősséget és a gyógyszerformulát, illetve indokolt esetben konkrét medicinát is rendelhetne. A szóvivő szerint Angliában a gyógyszerrendelések 60 százaléka hasonlóképpen történik.

EGYÜTTMŰKÖDÉS. Az elmúlt hónapok ellenséges hangulata ellenére a gyártók továbbra is kitartanak tárgyalási és együttműködési szándékuk mellett. Természetesen nekik is a jól szabályozott és egyben jól is működő piac kialakítása az érdekük, és ebben rá vannak utalva a kormányzatra. „A gyártók nem érdekeltek sem abban, hogy a lakosság terhei elviselhetetlenül növekedjenek, sem abban, hogy zavar, pánik és árrobbanás következzen be a piacon” – nyilatkozta lapunknak Fekete Tibor, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének szóvivője. Véleménye szerint most elsősorban az alkotmányos rendet kellene helyreállítani; erre elég a rendelkezésre álló egy hónap. Azután viszont neki kell látni végre a hoszszú távú gyógyszerár-koncepció kidolgozásának, ami már évek óta várat magára. A gyártók együttműködési szándékát jelzi, hogy – mint azt Székely Krisztina elmondta – ha az árak visszaállnának az április elseje előtti szintre (15 százalékkal növelve a lakosság és a tb-kassza terheit), a szektor tárgyalna arról, hogy hozzájáruljon a lakossági terhek mérsékléséhez – feltéve, hogy a kormányzat vállalja a támogatás emelésére jutó 15 százalék finanszírozását.