Japánban a zajos és izgalmas április után májusi tespedtség vesz erőt mindenkin. A „május-betegséggel” megfertőzöttek minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy kikúrálják magukat, de az orvosok szerint csak egyetlen gyógyszer használ: az idő múlása.

Színes hajú lányok. Öngyógyítás japán módra
Az ázsiai országban április elsején kezdődik mind a pénzügyi év, mind a tanév. A cégeknél nagy a sürgés-forgás az éves zárás, majd nyitás miatt, és az új munkatársak tömeges felvétele is lázba hozza nem csak az újoncokat, hanem a már évek óta dolgozókat is.
Az április a munkahelyi partik hevében telik el. A szabadtéri „virágnéző” bulikra különösen jó alkalmat teremtenek az éppen április elején kibomló cseresznyefák, amelyek árnyékában hamar jó hangulat alakul ki a fűre terített kék fóliákon ücsörgő munkatársak között.
Az üdvözlő és ismerkedő partik egészen április végéig eltartanak, amikor máris jön a szabadság, a közel egyhetes Aranyhét, azaz a Golden Week. Mivel április 29-e és május 5-e között hivatalosan 4 ünnepnap is van, a gyárak jelentős része teljesen leáll, és természetesen az irodai dolgozók java is kipihenheti az április fáradalmait. A legtöbb japán azonban utazásra használja fel ezt a hetet, több száz kilométeres dugókat produkálva az autópályákon. A tömegközlekedés sem kellemesebb, hering módon lehet csak utazni a maximális kapacitással üzemelő gyorsvasúton, a sinkanzenen.

A sinkanzen. Csúcsra járatva.
Májusra azonban a partiknak vége, a fák és bokrok elvirágoznak, az újoncok betagozódnak – elkezdődik az igazi munka. Az időjárás is egyre kellemetlenebb, megjönnek az első tájfunok, s a nappalok hosszabbodása sem feltűnő, hiszen Japánban nincs óraátállítás, így nyáron is már erősen sötétedik este 7 órakor. Márpedig ennél előbb nem is szokás a munkahelyet elhagyni, így aki egyszer elkezd dolgozni, az nyugdíjas koráig sötétben jár haza a munkából. Elsősorban nem azért, mert annyi dolga lenne, hanem mert olyan jól fizetnek a túlórázásért. Az sem dobja fel a férfiak hangulatát, hogy nyáron valamivel lengébben öltöznek a hölgyek, hiszen az évek óta aktuális divat szerint télen-nyáron csinos, rövid szoknyában járnak a lányok, sőt, a középiskolásokkal bezárólag ez a kötelező viselet. A kedélyeket az idén az év elején csak az borzolta a szokásosnál tovább, hogy a széles körben elterjedt fényképezőgépes mobiltelefonok egyre gyakrabban bekukucskálnak a mozgólépcsőn feljebb álló lányok szoknyája alá, legutóbb egy magas rangú politikus is belekeveredett egy ilyen botrányba.
A május-betegség kúrálására ki-ki a maga módszerét alkalmazza. Legtöbben ruházatukat próbálják feldobni, persze az adott korlátokon belül. Az egyetemi ifjúság újult erővel festeti haját a szivárvány minden színére, sőt előfordul, hogy profeszszorok is tarkopaszra nyíratják magukat, csakhogy feldobhassák kicsit az idei májust, és felkeltsék diákjaik lankadó figyelmét. Ők azonban ettől még ugyanúgy jókat alszanak a padokban, mint ahogy áprilisban is tették, az éjszakába nyúló virágnéző partik utáni napokon.
