 |
Ahány megrendelő, annyi küilönböző formátumú számla, s annyi különböző rendszerben nyilvántartott eltérő cikkszám – ez csupán két apró probléma, amelynek informatikai alapú megoldását csak hazai szoftverfejlesztőktől remélhetik a multiknak beszállítók. A Vision-Software Kft. éppen az ilyen cégekre szakosodott. S bár az utóbbi években, a nagyvállalati piac telítődésével a nemzetközi szoftvertársaságok egy része a vállalatirányítási (ERP) termékeivel a kis- és középcégek felé is nyitott, a kis méretből adódó komplex igények miatt a hazaiaknak lejt a pálya.
Magó András, a Vision-Software Kft. ügyvezető igazgatója szerint három olyan terület van, ahol a magyar fejlesztők sikerrel tudják felvenni a versenyt a külföldi cégek vállalatirányítási termékeivel: rugalmasabb jogszabálykövetést biztosítanak, jobb a terméktámogatásuk és az egyedi fejlesztések gyorsabban valósíthatók meg.
A cég Octopus nevű integrált ügyviteli rendszerét elsősorban 1-15 milliárd forintos árbevételű, 5-100 munkatárssal dolgozó megrendelőknek szánja. A saját fejlesztésű megoldás legnagyobb előnyét Magó a nagykereskedelmi üzletmenet támogatásában látja. „Rendszerünk remekül követi a logisztikai folyamatokat, például képes a jövőben beérkező készlet kezelésére, így a felhasználó leköthet eladásra még a raktárba be sem érkezett árukat is” – fejtegeti. A hazai számítástechnikai vállalatok számára a magyar EU-tagság is új lehetőségeket nyit meg. Ha egy magyar vállalkozás a régióban terjeszkedik, valószínűleg magával viszi az itthon már bevált, igényei szerint testre szabott vállalatirányítási rendszerét. Ugyanakkor azzal is számolni kell, hogy a multik itthoni leányvállalatai a közös külföldi rendszerre állnak át.
„A magyar fejlesztésű rendszer pontosan azért lehet versenyképes, mert magyar: jobban alkalmazkodik a hazai törvényi szabályozáshoz, egyszerűbben vezethetők át az újonnan felmerülő igények és fordításra sincs szükség” – osztotta meg lapunkkal véleményét Szabó Tamás, a Progen Kft. kereskedelmi igazgatója. A cég két termékkel is jelen van a vállalatirányítási szoftverek piacán, a Nagy Machinátor és a sERPa jellemzően 5 és 50 fő közötti létszámú, a néhány milliótól 1-2 milliárd forintig terjedő forgalmú magyar cégeknek való. Ugyanakkor arra is akad példa, hogy egy nemzetközi társaság hazai részlege használja a rendszert. A bevezetés költségei alkalmazkodnak a megcélzott vállalatokhoz: egy új telephely „bekapcsolásakor” csupán néhány tízezer forintos lehet a költség, azonban új bevezetéskor, speciális igények esetén a tízmillió forintot is elérheti.
Szajbély György, a GriffSoft Informatikai Rt. elnöke szerint a magyar cégek a vállalatirányítási rendszerek piacán elsősorban a hatékonyabb testre szabás terén tehetnek szert előnyre: „Míg egy speciális igény átvezetése külföldi fejlesztés esetében akár fél év is lehet, nem kizárt, hogy mi azt pár nap alatt megoldjuk” – fogalmaz az elnök. A cég Forrás nevű rendszerét elsősorban a legalább 1 milliárd forint forgalmú vállalkozásoknak szánja, de az ügyfeleik között akad a TOP 200-ba tartozó vállalat is. A projekt költségeit a modulfejlesztések függvényében 5 és 200 millió forint közé teszi a cégvezető. „Speciális esetekben is jól használható a rendszerünk” – mondja, s példaként említi az autóbusz-társaságok számára kifejlesztett termeléstámogatási és bevétel-elszámolási modulokat. A szoftvert nem csak a piaci szféra szereplői használják, hanem költségvetési intézmények és önkormányzatok is. Szajbély szerint a hazai fejlesztők számára új vevőkörként jelenhetnek meg a kis- és középvállalatok, amelyeknél egyelőre a „szigetrendszerek” – azaz a nem integrált, többszörös adatbevitelt igénylő szoftverek – a jellemzőek. Ráadásul az EU támogatásai is mintegy száz vállalkozás számára teremtenek lehetőséget integrált vállalatirányítási rendszer bevezetésére.
Legjobban persze mindenképpen az a hazai cég jár, amelyik egyszerre kínál nemzetközi és saját megoldásokat. A Revolution Software Kft. ezzel próbálkozik: a házon belüli fejlesztésű integrált ügyviteli szoftverek mellett ez év áprilisától a Microsoft Navision Standard és Professional termékek forgalmazásával bővítette kínálatát. A megállapodás legfőbb motivációja az volt, hogy szerettek volna a termékpalettánk tetejére egy komoly, nemzetközi ERP rendszert, amely technológiájában és filozófiájában nem áll messze az ő fejlesztéseiktől, így saját integrált ügyviteli rendszereik felhasználói számára célszerű továbblépési lehetőségként szolgál. „ – magyarázza a döntés hátterét. A cég – amely középtávon a tőzsdére vonulást fontolgatja – a mikro-, kis- és középvállalatok számára fejlesztette ki Iroda++ és ZenitSQL rendszerét. A nagy, nemzetközi szoftvercégek számára ez nehéz terület, hiszen kicsik és árérzékenyek az ügyfelek. „Ezen a piacon csak a sűrű fillér elve alapján lehet sikert elérni, a sokféleség pedig megnehezíti, hogy egyetlen általános megoldással kielégítsék a meglévő igényeket” – avat be a szegmens sajátosságaiba Bódog Norbert ügyvezető. Míg az Iroda++ bevezetésére 200 ezer és 2 millió közötti költséget jelölt meg az ügyvezető, a ZenitSQL esetében – mivel annak alkalmazásai többnyire egyedi fejlesztésekkel egészültek ki – nehezebb számszerűsíteni e költségeket.
Az uniós csatlakozástól a Revolution nem vár lényeges változást a vállalatirányítási szoftverek piacán, hiszen azon a vezető külföldi forgalmazók már most is jelen vannak. A megcélozható vállalatokban azonban „van még fantázia”: az ERP termékek célpiacát hozzávetőlegesen 7 ezer cégre becsülik, s ezeknek csak 30 százaléka használ vállalatirányítási rendszert. Ráadásul jó néhányuknál kezdenek elavulni az 5-10 éve bevezetett első generációs, sokszor még mindig DOS alapú rendszerek.
