Jelentősen javította inflációs előrejelzéseit a jegybank. A büdzsét viszont szerintük csak újabb keménykedések árán lehet tartani.
Az inflációs nyomás enyhült, és csökkent annak kockázata, hogy a jövő év végi drágulás meghaladja a 4 százalékos inflációs célkitűzést – így értékeli a jelenlegi helyzetet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa. A visszafogott fogyasztás és a kínálati oldal kedvező folyamatai – a termelékenység emelkedése, a kedvezően alakuló fajlagos bérköltség, a foglalkoztatás növekedése – egyaránt támogatják az infláció fékezését.
Az adóemelések ellenére az év elejére kialakult infláció mérsékeltebb a vártnál. Sőt – teszik hozzá az MNB-ben – a statisztikai hivatalban újabban számított, változatlan adótartalmú árindex (lásd a grafikont) áprilisban mindössze 4,7 százalék volt, így a tavaly decemberi, 5,7 százalékos fogyasztói áremelkedési mérték alatt maradt. A monetáris tanács árgus szemmel figyeli, vajon az adótöbbleten felül nem jelentkezik-e további áremelkedés. Eszerint nem. Bár most meg drágul a benzin, és ez a becslések szerint önmagában is 0,2-0,3 százalékponttal gyorsítja az inflációt (az olajárrobbanás hatásairól lásd összeállításunkat a 14-18. oldalon).
Jegybanki berkekben inflációs előrejelzésekkel érdemben már csak a közgazdasági főosztály foglalkozik. A hét elején kiadott inflációs jelentésükben feltűnően nagy mértékben – a februárban prognosztizált 6,9-ről 6,0 százalékra – javították a decemberi drágulásra vonatkozó várakozást, a jövő év végén pedig 4,0-5,0 helyett inkább 3,5-4,5 százalékot tartanak valószínűnek.
Egy felhő azért csak kereng az amúgy derűs égen. Az államháztartásban az MNB elemzői szerint a megcélzott, a GDP 4,6 százalékának megfelelő hiány nem teljesülhet további évközi egyensúlyjavító intézkedések nélkül. Szerintük az áfa, a társasági adó és az szja bevételei 105 milliárddal elmaradnak a Pénzügyminisztérium (PM) áprilisi prognózisától, a társadalombiztosításban és a helyi önkormányzatoknál pedig 20-20 milliárdos többletkiadás adódhat. A jegybankosok szerint a PM fölébecsülte a tavalyi áfa-adóalapbázist (önmagában emiatt az első négy hónapban 100 milliárdos veszteség támadt). Végül is 145 milliárddal rosszabbnak látják az állást, mint a PM-ben, ami a GDP 0,7 százalékának felel meg, ám rosszabb forgatókönyvük szerint a szükségintézkedéseket kívánó hiány akár a duplájára, azaz körülbelül 300 milliárd forintra is felmehet.
