Formabontó és „árvalányhajas” bejelentéssel lepte meg a szakmát a Bábolna Rt. elnöke a „Pick, a Hertz és a Bábolna magyar élelmiszer-ipari márkák védelmében”. Velez Zoltán a nemzeti érzületű termelők összefogásával új, az európai piacon versenyképes magyar élelmiszer-ipari cégcsoportot akar létrehozni. Ez a Nemzeti Agrárholding Befektetési (NAB) Rt. égisze alatt jönne létre, amely vételi ajánlatot tesz a Pick Szeged Rt.-re. A vételárat kormánygaranciával felvett hitelből tervezik kifizetni, és a garancia fedezete nem más lenne, mint a megszerzendő Pick Szeged Rt. A vételárat nem árulta el Velez Zoltán, de a szakmában legalább 22 milliárd forintot emlegetnek. Ezzel szemben a múlt kedd óta már létező, a Bábolna Rt. kizárólagos tulajdonában lévő befektetési holdingnak mindössze százmillió forint a jegyzett tőkéje.
Múlt szerdán kezdte meg a „befektetők”, azaz az állattartók toborzását a NAB-hoz a hazai takarmánygyártó birodalomnak is számító Bábolna vezetője. A termelői részvétel ugyanis agrárpolitikai szempontból előnyös. Velez állítja, hogy a Bábolna Rt.-nek nem származna közvetlen haszna a frigyből, mindössze katalizátor szerepet kíván vállalni: ha össze tudja verbuválni a befektetői kört, a Pick 16 ezer beszállítóját, akkor kivonul a befektetési társaságból.
A Bábolna Rt.-nek azért előnyös a konstrukció, mert a Pick Szegeddel együtt erősebb tárgyalási és piaci pozíciót tud kiharcolni, s ezáltal nő az esélye, hogy a hazai élelmiszer-gazdaság talpon marad. A két cég tett is már közös lépéseket, amikor 50-50 százalékos tulajdonrésszel az idén megalakította a Bábolna Kereskedőház Rt.-t a húspiacon kívüli, összesen évi mintegy 10 milliárd forintos egyéb beszerzésekre.
Az agrárholdingnak az a szándéka, hogy megőrizzék a munkahelyeket és a termelők biztonságát. Ehhez a tervéhez szeretné megszerezni a kormány, és a hitel érdekében a Magyar Fejlesztési Bank Rt. támogatását.
Benedek Fülöphöz, az agrártárca közigazgatási államtitkárához már be is jelentkezett a cégvezető, és reméli, hogy a bankkal is hamarosan megkezdik az egyeztetést. Velez Zoltán állítja: a Pick Szeged tulajdonosa, az Arago Holding is mutat tárgyalási hajlandóságot, így a megbeszélések akár egy-másfél hónapon belül lezárhatók. Ezt azonban a külső szakértők már a cég átvilágításának időigénye miatt sem tekintik tartható határidőnek.
A bejelentésben az a különös, hogy sem a Pick, sem az Arago képviselője nem volt hivatalos a rendezvényre. Kovács Tamás, a Pick Szeged elnöke, az Arago Holding illetékes igazgatója nem is volt hajlandó kommentálni az egyoldalú szándéknyilatkozatot, mondván: éppen „exkluzív tárgyalásban áll” egy komoly külföldi vevővel. Ezzel arra utalt, hogy a Bábolna Rt. sem közvetlenül, sem – tulajdonosa, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. áldása nélkül „gründolt” – fiókcégén keresztül nem tett vételi ajánlatot a Pickre.
Bajosan is tehetett volna konkrét ajánlatot a bábolnai elnök alig két héttel azután, hogy Koleszár István, az állami vagyonkezelő agrárportfólióért felelős igazgatója a másik tíz állami agrártársaság privatizációjának meghirdetésekor kijelentette, hogy a Bábolna Rt. magánosítása késik, mert a cég elvesztette saját tőkéjét (Figyelő 2004/19. szám). A „negatív tőke” rendezése időt vesz igénybe, mert a társaság nem kap többet kedvezményes tulajdonosi kölcsönt. (Legutoljára ez év elején kapott hitelt Bábolna a vagyonkezelőtől, amikor a legnagyobb konkurense, az azóta már felszámolás alatt álló Hajdú-BÉT debreceni víziszárnyas-feldolgozóüzemét vételi opcióval bérbe vette 2005-ig. A bérbeadó felszámolója azonban felmondta a szerződést.)
A Pick Szeged termelői tulajdonba adása nem új ötlet. Több mint egy évvel ezelőtt az egyik sertéstenyésztés-szervező társaság, az ISV vezetőjét bízták meg azzal, hogy a beszállító termelőket próbálja közös befektetői konzorciumba tömöríteni. Ám, a múlt év vége felé leállt a „befektető-toborzó”. Szakmai berkekben úgy tudták, hogy amúgy is csupán átmeneti cégeladásról lett volna szó, amellyel a húspiaci válsággal nehéz helyzetbe került, a sajtóban MSZP-közelinek titulált Arago állami garanciával túlad a cégen, de nem véglegesen. Egy, a holdudvarába tartozó társaság is része lett volna ugyanis a beszállítói konzorciumnak, amely idővel kivásárolhatta volna a termelőket. Ezt a konstrukciót azonban akkor mereven elutasították a társaságnál.
A mostani állami kérő felbukkanása riadalommal tölti el a húspiac szereplőit. Ágazati elemzők szerint elsősorban azért, mert az állam köztudottan rossz tulajdonos. A baromfipiacot vezető Bábolna esetében ez már többszörösen be is bizonyosodott: az elmúlt tíz év alatt több mint 20 milliárd forint tőkejuttatást, reorganizációs támogatást és tőkeemelést kapott, miközben változatlanul milliárdos veszteségeket halmoz fel. Bábolna ügye már uniós konfliktussá duzzadt, miután április közepén a pulykaüzletágban érintett egyik hazai konkurense feljelentette a versenyjogilag aggályosan, állami pénzből időről időre kistafírozott agrárnagyvállalatot. Ráadásul a Pick Szeged Rt. sorsa sem rendeződne, ha az adófizetők pénzéből a Bábolna Rt.-hez csapódna, várhatóan csak később kerülne tovább egy másik – immár valódi szakmai – befektetőhöz.
A szegedi csoport gazdálkodásán mély nyomokat hagyott az elmúlt két év világpiaci hústúltermelése, a hazai felesleg, az olcsó import. Miután a pénzügyi befektető tulajdonos a mobilizálható pénzeszközöktől „megszabadította” a csoportot, az kénytelen az eddiginél jóval magasabb hitelállománnyal gazdálkodni, miközben a hazai agrárpiaci kilátások egyáltalán nem csábítóak. Nem véletlenül keresi tehát reménybeli vevőjét a Pick tulajdonosa. Számos külföldi partnerrel, egyebek között Danish Crown nevű dán céggel folytatott tárgyalásokat az Arago (Figyelő 2003/16. szám), és jelenleg is folynak ilyen megbeszélések. Hírek szerint az amerikai Smithfield Foods a potenciális szakmai befektető, de az általa kínált mintegy 15 milliárd forintot nagyon kevesli a tulajdonos.
Nem lenne azonban sikeres pénzügyi befektető az Arago, ha Leisztinger Tamás fő tulajdonos fejében ne lenne legalább még egy „menekülési terv” arra az esetre, ha nem tudna megegyezni a külföldi érdeklődővel. Ilyen lehetséges variáció a Bábolna-féle fúzió, bár nem teljesen a Velez Zoltán által bemutatott formában. A Bábolna Rt. privatizációját ugyanis a vagyonkezelő még 2004 végén szeretné nyélbe ütni, s ebben az ügyletben az integrációs partnerek, beszállítók – köztük a Bábolnával közös beszerzési társaságot üzemeltető Pick Szeged jelenlegi tulajdonosa – a pontozásos rendszer jóvoltából orrhossz előnnyel indulhat a külső, külföldi befektetők előtt, akár a jelenlegi menedzsmenttel együtt is. Amennyiben addig sikerül – az előtérbe tolt beszállító termelőkkel, állami garanciás hitelből – a Bábolnával megvásároltatni a Pick Szegedet, a kapott pénz egy részéből az Arago néhány hónappal később megszerezhetné Bábolnát, vele együtt visszakapva a szalámibirodalom részvényeinek kisebb-nagyobb hányadát.
