 |
| Lézer interferométer. A fényhullámok egymásra hatását méri. |
A biológiában a genomikai kutatások adják a miniatürizálási erőfeszítések különös hajtóerejét – mutat rá az élettudományok nanotechnológiai kapcsolódására Ormos Pál, a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központ Biofizikai Intézetének igazgatója. E terület általános jellemzője, hogy igen nagymennyiségű információ keletkezik, illetve nagyszámú vizsgálatot kell nagyon kis mennyiségű anyagon rövid idő alatt elvégezni. Ezen követelmények kielégítésének egyik nyilvánvaló útja a miniatürizálás. Ez általában nem egyszerűen a méretek csökkentését jelenti, hiszen az igen kis mérettartományban a folyamatokat más paraméterek jellemezhetik, és ennek megfelelően az egyes eljárásokat alapvetően módosítani kell, akár egészen új módszerek jöhetnek létre. Fontos modern irányzat a csiplaboratórium (lab-on-a-chip) koncepció. Itt általában síklap hordozóra integrálva teljes készülékeket alakítanak ki, amint azt a név is sejteti, elsősorban a félvezető technikában használt eljárásokkal.
 |
| Mikron méretű rendszer. A fény hajtja. |
Az intézet összetett készülékek előállítására dolgoz ki technológiát, amelyekben biológiai anyagok (egyes sejtek, DNS molekulák) manipulálására van mód. A technológia alapja a fényindukált polimerizáció: fényre keményedő gyanta szilárdításával hoznak létre műanyag struktúrákat üveg felületen. Az alakzatok kialakítása lézerfény gerjesztéssel történik. Ha a polimerizációt fókuszált lézerfény megvilágítással, kétfotonos gerjesztéssel hajtják végre, nagy (néhány 100 nanométeres) térbeli feloldás érhető el. A lézerfény mozgatásával tetszőlegesen bonyolult háromdimenziós alakzatok hozhatóak létre, amelyek mozgó alkatrészeket is tartalmazhatnak. E technológia igen egyszerűen tesz lehetővé nagyfokú integrációt.
