 |
| Japán példa. Pozitív szaldó. |
Nem kell előbányászni az aprópénzt, és nem szükséges memorizálni a PIN kódot sem, mégis kártya és mégis lehet vele fizetni. Röviden igy foglalható az a Nyugat-Európában terjedő rendszer, amely a készpénz praktikus tulajdonságait ötvözi a bankkártya előnyeivel.
A plasztik lapocska egy csipet tartalmaz, amely elektronikus formában jegyzi meg a kártyára feltöltött pénz mennyiségét, közvetlenül tárolja a szükséges adatokat, így hálózati kapcsolat nélkül lehetséges vele a fizetés. Ám ha elveszítjük kártyánkat, nem pótolhatjuk új igénylésével, és a pénzünk is odavész. A banki számla hiányát más tekintetben is érezhetjük: hasonlóan az „igazi” készpénzhez, „e-pénztárcánk” tartalma sem kamatozik.
| E-Mérleg |
|
MELLETTE
• Kényelmes • Nem szükséges a fizetéshez hálózati kapcsolat
ELLENE
• Elvesztése esetén a pénzünk is elvész • A feltöltött pénz nem kamatozik |
|
VARIÁCIÓK.
Az effajta elektronikus pénznek számos változata létezik: vannak olyan megoldások, amelyekkel a plasztiklapon csupán az elektronikus pénztárca kap helyet, más verziókban ez a pénzhelyettesítő módszer a hagyományos bankkártyát egészíti ki, de létezik „eldobható”, illetve újratölthető kártya is. Az elektronikus pénzt főleg kisösszegű fizetésekre használják.
| Elektronikus adomány |
| Hozzávetőlegesen 100 ezer helyen tesz lehetővé fizetést az elektronikus pénztárca német változata, a Geldkarte. Az elfogadóhelyek között postahivatalok, mozik, gyorséttermek és múzeumok is szerepelnek, de van olyan hamburgi templom is, ahol az adományokat elektronikusan fizethetik be a hívek. A cigaretta automaták esetében pedig a törvényi szabályozás is segíti az átállást: a csip ugyanis – mivel tartalmazhat életkorra vonatkozó adatot – megakadályozza, hogy 16 éven aluliak vásároljanak dohányárut. Az 1996-ban bevezetett elektronikus pénztárca többnyire nem önállóan, hanem bankkártyára integrálva működik. A 62 millió, ily módon is használható kártyával 2003-ban több mint 37 milliószor fizettek. Jellemzően kis összegű vásárlásoknál használják ezt a módszert: az átlagos érték 2 euró volt. Japánban a Sony, az NTT DoCoMo mobilszolgáltató és több bank hozták létre az euró, a dollár és a jen kezdőbetűi alapján Edy fantázianévre keresztelt kártyát, amelyet már csaknem 3,5 millióan használnak. A szórakoztatóipar is kezd fantáziát látni az elektronikus pénztárcában: a Sega például már elkezdte játékautomatái átállítását az új fizetési mód elfogadására. Nem minden alkalmazás bizonyul azonban sikernek: amikor a Sony lehetővé tette egy koncert látogatóinak, hogy elektronikus pénzzel fizessenek az előre lefoglalt jegyekért, csupán néhányan éltek ezzel a lehetőséggel. A tömegközlekedésben azonban eléggé elterjedt az „okos kártyák” használata: az East Japan Railway Corporation által kibocsátott elektronikus pénztárca már 7,5 millió utazó életét könnyíti meg. |
|
Itthon jelenleg is zajlik az elektronikus pénzzel kapcsolatos jogalkotás, amelynek aktualitását a Pénzügyminisztérium elsősorban az uniós jogharmonizációval indokolja. A törvényjavaslat – amelynek részletes vitáját múlt héten zárták le – a bankokon kívül szakosított hitelintézetek számára is lehetővé tenné elektronikus pénz kibocsátását. Ilyen hitelintézetet – az eredeti javaslat szerint – már 300 millió forintos tőkével lehetne alapítani, más szempontból viszont szigorúbb szabályozás vonatkozna rá: a szakosított intézmény az elektronikus pénztárca kibocsátása mellett üzletszerűen csupán pénzügyi közvetítő szolgáltatást végezhetne. Eszközeit az ilyen hitelintézet csupán készpénzben, látra szóló betétben vagy kötvényben tarthatná. Az elektronikus pénzre a bank nem fizethet kamatot, ugyanakkor legalább öt évig köteles azt készpénzre visszaváltani. A benyújtott módosító indítványokról – amelyek közül az egyik 1 milliárd forintra emelné a minimális szavatoló tőke összegét – a hónap második felében szavaz az Országgyűlés; a végszavazás április végére várható.
A külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy a várakozásoknál lassabban ugyan, de terjed az elektronikus pénz. A fizetési módszer leginkább a diákok körében népszerű, s a Pénzügyminisztérium véleménye szerint Magyarországon is elsősorban köztük lesz a leginkább elterjedt.
A BANKOK NEM ROHANNAK. A hazai bankok szerint azonban még várni kell az elektronikus pénztárca elterjedésére. „Jó néhány év kell, míg az új fizetési mód elterjed a magyar piacon, elsősorban azért, mert ennek bevezetése a bankoktól jelentős informatikai beruházást igényel” – tájékoztatta lapunkat Nemcsics Róbert, a K&H Bank lakossági termékek fejlesztéséért felelős igazgatója. Az új, nyílt végű – azaz fejleszthető – csippel rendelkező plasztiklapok pedig alkalmasak arra, hogy azokon további szolgáltatásokat nyújtsanak – ilyen lehet az elektronikus pénztárca is.
„Az idén még biztos nem indítjuk el a szolgáltatást, jelenleg még csak elemezzük a lehetőségeket” – válaszolta a Figyelő kérdésére Horváth Balázs, az OTP kártyaüzleti főosztályának vezetője. Az OTP is csippel látja el a második félévtől bankkártyáit. „Mivel az OTP és a K&H fedi le a kártyapiac túlnyomó részét, három év múlva a bankkártyák többségén lesz csip, ami számos alkalmazásra nyújt lehetőséget” – vázolja a jövőt a főosztályvezető. Az új készpénz-helyettesítő módszer elterjedése így nem elsősorban a technikai megvalósíthatóságtól, hanem az elfogadó hálózat kiépítettségétől függ majd.
