Összementek a gazdálkodó szervezetek által használt mezőgazdasági termőterületek: a legutóbbi, 2000. évi felmérés óta 24 százalékkal, átlagosan 503 hektárosra csökkent a birtokméret, s ezzel párhuzamosan az ilyen gazdaságok száma mintegy 7 százalékkal csökkent. Ugyanakkor a mezőgazdasággal foglalkozó egyéni vállalkozók és háztartások által használt termőterületek átlagos mérete 22 százalékkal nőtt, de ez még mindig csak 3,33 hektár – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal előrehozott, az EU agrárstatisztikai módszerével készült 2003. évi gazdaságszerkezeti összeírásából. Összesen 7,8 ezer gazdálkodó szervezetet és 765,6 ezer egyéni gazdálkodót regisztráltak.
Továbbra is erős a birtokhasználat differenciálódása. Az egyre inkább specializálódó – az állattenyésztéssel és növénytermesztéssel is foglalkozó vegyes gazdálkodásról a növénytermesztésre áttérő – szervezetek területmegosztására jellemző, hogy kevesebb mint egyötödüknek (a 300 hektárnál nagyobb birtokon gazdálkodóknak) a tulajdonában van a mezőgazdasági termőterület 43,3 százaléka, s 27,9 százalékuk – az állattenyésztéssel foglalkozók jelentős része – nem használ földet. A másik oldalon az egyéni gazdálkodók 73,4 százalékának biztosít megélhetést a területek 2,8 százaléknyi szelete: ennyien gazdálkodnak 1 hektárnál kisebb területen, s elenyésző – 1,0 százalék – azok aránya, akik 50 hektárosnál kiterjedtebb gazdaságot működtetnek.
Az egyéni gazdaságok között, a gazdasági szervezetek által mutatott specializálódás ellenpontozásaként, mérséklődött a növénytermesztők, megnőtt viszont az állattartással foglalkozók aránya. Ez azonban nem járt együtt sem az állatállomány, sem az állattartók számának növekedésével, sokkal inkább folyománya az egyéni gazdálkodók összlétszámában a 2000. évihez képest megmutatkozó 20 százalékos csökkenésnek. A kevesebb gazdálkodó éves szinten 82 napot, fejenként 10 munkanappal több időt fordít a mezőgazdaságra, mint három évvel korábban.
