Túl a hangfelismerő szoftverek fejlesztésén, most a ki nem mondott, csak gondolatban megfogalmazott szavak azonosításán dolgoznak a NASA kutatói. Új szoftverükkel a gégét és a nyelvet beidegző idegekben futó elektromos impulzusok alapján próbálják kitalálni, mi jár kísérleti alanyaik fejében. Első eredményeik szerint e jelek elemzése valóban alkalmas gondolatolvasásra.
Gondolatolvasás elektródákkal. A beszédmozgató idegek árulkodnak.
Az űrügynökség mérnökei szerint függetlenül attól, hogy valaki megszólal, vagy csupán gondolatban fogalmaz meg valamit, a beszédapparátust mozgató idegeken mindenképp ingerület fut végig. A különböző hangok kiejtéséhez szükséges idegi parancsok pedig eltérnek, így lehetőség van arra, hogy ezekből a kimondandó szavakra következtessenek. A tudósok először tíz számjegy, a „jobb” és „bal”, valamint a „mehet” szavak kimondásakor képződő ingerületek felismerésére tanították be szoftverüket, amely ennek eredményeképp 92 százalékos sikerrel azonosította be az e szavak mondására vonatkozó szándékot. Ezután egyszerű, számokkal megjelölt sorokból és oszlopokból álló táblázatba foglalták az ábécé betűit. Így minden betű megfeleltethető egy számpárnak – vagyis a szoftver betűk felismerésére is alkalmassá vált. A NASA kísérleteiben részt vevő alanyok így képesek voltak szavakat írni egy egyszerű webes keresőbe, s a „mehet” parancsszó kiadásával szörfölhettek is az interneten. A tudósok szerint több ezer személy gondolati mintáinak elemzése alapján kidolgozható olyan szoftver, amely nagyjából olyan pontossággal olvassa a gondolatokat, mint a ma már széles körben alkalmazott beszédfelismerő rendszerek. A kutatók szerint egyébként a jövő e két megoldás kombinációja lehet: zajos környezetben így növelhető a hangelismerés megbízhatósága.
