Meglepődhet az, aki először hívja fel telefonon az Aitia Rt. irodáját. Asszisztensek helyett robot veszi fel a telefont, ám a menüben nem billentyűk nyomkodásával kell barangolni: elég bemondani a keresett személy vagy részleg nevét, és a beszédfelismerésen alapuló rendszer máris kapcsolja a megfelelő melléket. Ez a szolgáltatás csupán egy az Aitia mesterséges intelligencián alapuló alkalmazásai közül. 
Aiko a chatbot. Kifinomult mimika.
A cég története 1999-re nyúlik vissza, amikor nyolc doktorandusz hallgató úgy döntött, kutatási témáikat az üzleti életben is kamatoztatni kívánják. Létrehozták az Agent-Lab Kft.-t, majd 2002-ben ebből jött létre az Aitia Rt. A név a mesterséges intelligencia, információtechnológia és intelligens ágensek kifejezések angol rövidítéseiből született meg – ugyanakkor a szó görögül az arisztotelészi metafizika által megnevezett négy ok együttesét jelenti.
A telefonos beszédfelismerésen kívül a cég egyebek mellett beszélgetőrobotok, más néven chatbotok fejlesztésével is foglalkozik. Ezek a programok értelmes beszélgetéseket próbálnak folytatni az interneten keresztül az érdeklődőkkel, méghozzá sikerrel. Az Aitia beszélgetőrobotjai ennél többre is képesek, például a grafikus felületen a beszélgetés hangulatának megfelelő mimikát tükröz a chatbotot megtestesítő arc, emellett olyan modulok is léteznek, amelyek lehetővé teszik, hogy nem csupán a szöveg begépelése, hanem emberi hang útján is kommunikálhassunk velük. A vállalat több alkalmazásban is felhasználja ezeket a robotokat: fejlesztés alatt álló nyelvoktató keretrendszerükben például a chatbot „arca” a kiejtésnek megfelelően artikulál.
A chatbotok tanácsokat adnak, valamint elősegítik a navigálást a cég – a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének támogatásával – létrehozott tőzsdei oktatóportálján. A rendszer tőzsdejátékot is tartalmaz, a hagyományos megoldásokkal szemben azonban itt nem az „igazi” tőzsde mozgásai befolyásolják a piacot, hanem a virtuális kereskedők kötései. A játékban másként is alkalmaznak mesterséges intelligenciát: a felhasználók nem csak egymással, hanem szoftveres ágensekkel is versenyezhetnek.
A mesterséges intelligencia egyik sikerterülete a sakk. A Deep Blue nevet viselő program 1997-ben egy játszmasorozatban Kaszparov, az akkori világbajnok felett is diadalmaskodott. Az Aitia is elkészítette saját sakkprogramját: az Antchesst. A „hangyasakk” onnan kapta a nevét, hogy nem a szokásos módon, globális stratégiát építve küzd ellenfelével, hanem – a hangyakolóniák működését mímelve – lokális megoldásokat használ. „A programot néha embernek álcáztuk – meséli Tatai Gábor, a cég elnöke -, nagyon érdekes, hogy az emberek másképpen sakkoznak akkor, ha tudják, hogy egy gép az ellenfelük. Például jóval kevésbé hajlamosak feladni a meccset.”
Az Aitia internetes portált is működtet (www.agent.ai), amely a mesterséges intelligenciával kapcsolatos hírek és tudományos publikációk mellett kutatói portrékat is tartalmaz. „Mivel a cégtől számosan oktatunk az egyetemen, fontosnak érezzük az ismeretterjesztést. Az ötlet onnan indult, hogy kutatásaink során rengeteg érdekes cikket gyűjtöttünk össze” – tájékoztat az elnök. A lap több internetes, illetve rádiós tartalomszolgáltató partnerrel működik együtt, ami reklámnak sem utolsó. „A portál, illetve a partnereinknél megjelenített hírek olyan marketingfelületként szolgálnak, amelynek értéke jóval meghaladja a fenntartási költségeket” – mondja Tatai. Ennek meg is látszik az eredménye: a cég a 2002-es 340 milliós árbevétel után tavaly már 460 milliós forgalmat ért el.
A tevékenység az alapkutatásoktól a kereskedelmi termék létrehozásáig és támogatásáig a teljes fejlesztési ciklust lefedi. Az alapkutatás azonban költséges dolog, ezért a vállalkozás gyakran pályázik kutatási támogatásokért. Az egyetemi háttér azonban ezen a téren is érezhető, az Aitia szorosan együttműködik a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel és az Eötvös Lóránd Tudományegyetemmel is. „Szimbiózisban élünk – magyarázza Tatai -, mi oktatunk, szakdolgozatokban segítünk, és visszajelzést tudunk adni, hogy mire van szüksége a piacnak, az egyetem pedig értékes kutatói és hallgatói bázist nyújt számunkra.”
