 |
Járai Zsigmond jegybankelnök a következetes időzítés híve. Úgy nyilatkozott: ha kitolódik az euró bevezetése, akkor nem lenne szerencsés a közös pénz előszobájaként számon tartott, ERM II. elnevezésű európai árfolyam-mechanizmusba lépés siettetése sem. A kormányfő korábbi közlése szerint április végéig döntenek az euró bevezetésének időpontjáról, illetve a tavaly nyáron kitűzött, 2008-as dátum esetleges kitolásáról. Járai eddig ragaszkodni látszott a mielőbbi ERM II-höz való csatlakozás téziséhez. Most kockázatosnak látja a szerinte szükségesnél lassabb költségvetési konszolidációt. A forint az elnöki kijelentésre kissé gyengült, bár amúgy viszonylag jó karban van, árfolyamát az euróval szemben többnyire 255 alatt jegyzik a bankközi piacon.
A költségvetés konszolidációját persze saját erőből kell megoldania az országnak. Az Európai Unió (EU) nagyhatalmú statisztikai hivatala, az Eurostat ugyanis határozatilag kimondta: a magánnyugdíj-pénztári befizetések magánügynek tekintendők, így semmiképp nem javíthatják az államháztartás kimutatott egyenlegét. Illetve, csak azzal a feltétellel javíthatnák, ha az állam által, a magánnyugdíj-kifizetések szavatolására vállalt garancia beváltására bizonyosan sor kerül. Mivel ilyen bizonyosság szerencsére nem forog fenn, a magánnyugdíjak maradnak ott, ahol eddig: a pénzügyi vállalkozások kategóriájában. A magyar (és lengyel) érvelés ezzel szemben az volt, hogy a kötelező nyugdíjpénztári befizetésekkel az állami nyugdíjrendszer későbbi terheit enyhítik. Az idén a társadalombiztosítás 168,1 milliárd forint térítést kap a magánnyugdíj-pénztári befizetések miatt kieső járulékok pótlására, ami a GDP 0,8 százalékának felel meg. Azaz az Eurostat – ha másképp döntött volna – 0,8 százalékponttal javíthatta volna az államháztartás pozícióját. Majdnem egy Draskovics-csomag! Amúgy februárig 341,3 milliárdos deficitet produkált az államháztartás, azaz a teljes évre tervezett pénzforgalmi egyenlegnek máris 28,9 százaléka „teljesült”.
A lakástámogatások meglódulása tavaly már komolyan éreztette hatását a megkezdett lakásépítésekben – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. A kiadott építési engedélyek száma 11 ezerrel több volt, mint 2002-ben, vagyis 52 ezer fölé ugrott, miközben a használatba vett otthonok száma egyelőre csak 4 ezerrel nőtt. Ám középtávon a befejezett lakások számának növekedése gyorsabb, hiszen 2000-hez képest a használatba vétel növekedése csaknem kétharmadnyi, az építési engedélyeknél viszont „csak” egyharmadnyi.
