Kamionbirodalom

Wáberer György. Bizakodva néz az uniós csatlakozás elé.

Magyarország száz leggazdagabb polgára között mindjárt a nyolcadik helyen tűnt fel 2003-ban – holott a 2002-es listán még nem is szerepelt – Wáberer György. Látványos berobbanása annak köszönhető, hogy cége, a Volán Tefu (VT) 2002-ben megvásárolta a Hungarocamiont. Wáberer 1993-ig a VT számítástechnikai vezetője volt. Akkor hat társával együtt konzorciumot alakítva privatizálták az addig állami tulajdonban levő vállalatot. Az 1,1 milliárd forintos köztartozást felhalmozó, ráadásul félmilliárdos veszteséget termelő fuvarozó céget az Állami Vagyonügynökség korábban három éven keresztül nem tudta értékesíteni. Az 540 millió forintos vételár 15 százalékát fedezték az alapítók saját forrásból (Wáberer például a lakását is eladta), a többire az akkortájt népszerű támogatási konstrukciót, az E-hitelt vették igénybe.

Az első három évben erőteljes válságmenedzselés zajlott. Az állami vállalatban nagy tartalékok rejlettek, s az új tulajdonosok mindent kiszerveztek, ami nem kapcsolódott az alaptevékenységhez, az infrastruktúra nagy részét hasznosították. Az átszervezéssel párhuzamosan fokozatos létszámleépítést hajtottak végre: a kezdeti közel ezer fős állományt három év alatt 300 főre apasztották. Az állam – az adó- illetve a vámhatóság, valamint a társadalombiztosítás – felé fennálló tartozásokra 3 éves részletfizetést kaptak. Így a korábban veszteséges társaság már a privatizáció utáni első évben szerény profitot termelt, s azóta is nyereséges.

NAGY FALAT. A stabilizálás után az alapítók újabb akvizíciókba fogtak, méghozzá nagyrészt már saját forrásból. A VT sorra kebelezett be cégeket (a főbb érdekeltségeket lásd külön), míg végül tavalyelőtt jött a „nagy falat”, a Hungarocamion. Wáberer György cáfolja a tranzakciónak a piacon keringő azon olvasatát, hogy „a kis hal megette a nagy halat”. A Hungarocamion az ügylet előtt 30 milliárdos, a VT 23 milliárdos árbevétellel rendelkezett, ám előbbi eredménye nullszaldó körül ingadozott, míg a VT masszívan 2 milliárd forint körüli nyereséget termelt. A Hungarocamion 1200-as kamionparkjával szemben a VT csak 200 saját járművel rendelkezett, ám ha ehhez a 600 alvállalkozót is hozzászámítjuk, akkor már nem olyan feltűnő a különbség. A Hungarocamion 2500, míg megvásárlója alig 600 főt foglalkoztatott. A két cég kultúrája is eltért: a Hungarocamionnál a korábbi amerikai és német pénzügyi befektetők korszerű informatikai, vállalatirányítási rendszereket vezettek be, s az angol szinte hivatalos nyelv volt. Ugyanakkor a fuvarozásban kevésbé voltak otthon. A VT magyar tulajdonosainak erősebb a szakmai háttere, ám az informatikai rendszerük fejletlenebb volt, így az összeolvadás után átvették a Hungarocamion megoldásait. A vételárat a felek titkolják, a pletykák 10 milliárd forint körüli összegről szólnak. Az akvizíció egyik célja a flotta bővítése volt. Az uniós csatlakozásig ugyanis a magyar vállalkozók számára a nemzetközi fuvarozás engedélyhez kötött, s a licencek száma korlátozott, így a terjeszkedés csak más cégek beolvasztásával lehetséges. Egyes hírek szerint a tranzakció igazi indítéka nem is a fuvarozás, hanem a kiterjedt ügyfélkör megszerzése volt, amely így a cégcsoportban további szinergiákat eredményezhet. Wáberer György szerint a megvásárolt vállalat tavaly már nyereséget termelt, ám a cégcsoporton belül egy társaság teljesítménye nem különíthető el pontosan. Annyit azért elárul, hogy a Hungarocamion eredményessége még nem éri el a cégcsoport átlagát.

ÁTNEVEZÉS. Wáberer nem csinál belőle titkot, hogy a megvásárolt társaságokat drasztikus átszervezésnek vetik alá, hiszen ezek korábban zömmel veszteségesen működtek. A régi vezetőket azonban nem váltják le automatikusan, számos menedzser a felvásárlások után is pozíciót kapott.

„Tudatos vásárlási filozófiánk van, szolgáltatásainkkal szeretnénk a teljes ellátási láncot lefedni” – mondja Wáberer, aki az azóta is meglevő „hét vezér” közül a frontember, a VT, majd immár Waberer’s Rt. elnök-vezérigazgatója. A holding tagjainak tevékenysége felöleli a logisztika, szállítmányozás, vámszolgáltatás, járműjavítás területeit. A cég komplex logisztikai szolgáltatásrendszerét Waberer’s Optimum Solution márkanévre keresztelték tavaly ősszel, ezzel párhuzamosan a kamionok emblémáját is lecserélték a Waberer’s logóra. A múlt héten pedig a Volán Tefu neve is Waberer’s Holding Logisztikai Rt.-re változott. Az átnevezés mögött nem feltétlenül önimádatot kell keresni. „Nyugat-Európában szokásos, hogy a tulajdonos nevét viseli a fuvarozó cég, mert így lehet valakihez kötni a vállalkozást. A 28 céget összefogó csoportot is egyszerűbb így emlegetni” – magyarázza a névadó, aki márkát szeretne építeni a logisztikai piacon.

A 28 céget felölelő csoport tudatos vásárlási stratégiát követ.

A csoport új nagy vállalkozása a MÁV-val közösen a Budapesti Intermodális Logisztikai Központ (BILK) felépítése. A tervek szerint a majdan 200 ezer négyzetméteres alapterületű létesítmény régiónk legnagyobb logisztikai központja lesz. Eddig 20 százalékát adták át, a tervek szerint három év alatt készül el teljesen, s a Waberer’s-csoport öszszesen 25 milliárd forintot fordít a beruházásra. „Ez a térség első modern logisztikai objektuma, olyan, amelynek a külföldi tőke számára is lesz vonzereje” – véli Doór Zoltán, a Magyar Logisztikai Egyesület elnöke, aki szerint a létesítmény az elsők által élvezett előny révén teljes kapacitással működhet majd, s így rentábilis lesz. A kombinált fuvarozás felé a következő lépésként a vasút után – az ÁPV döntését követően – a Mahart portfóliójának egyes privatizálandó elemei iránt érdeklődnének.

A Waberer’s-csoport tavaly 60 milliárd forint nettó árbevételt és 4 milliárdos adózás előtti eredményt mutatott ki. A 23 hazai és 5 környező országbeli céget felölelő holding a jövőben Közép- és Kelet-Európában készül terjeszkedni, elsősorban Lengyelországban, Ukrajnában, Romániában és Szlovákiában kívánnak tulajdont szerezni. Most indulnak egy lengyel fuvarozó cég privatizációs pályázatán. Óvatosan Nyugat-Európa felé is nyitnak, Spanyolországban saját céget hoznak létre.

Az uniós csatlakozás után megszűnik a fuvarengedélyek limitje, így a felvásárlás mellett belső növekedéssel is lehet fejlődni, a cég vezetői mindkét utat nyitva kívánják hagyni. Az uniós fuvarozók versenyétől azonban a cégvezető nem tart: „A mi járműparkunk már most is magasabb színvonalú, mint az európai cégeké” – utal a 2,8 éves átlagéletkorú, s GPS követő rendszerrel felszerelt kamionokra.

A TŐZSDE FELÉ. A cégcsoportba a tervek megvalósításához most 2 milliárd forint új tőke érkezik. Eddig a hét alapító az összesen 900 millió forint jegyzett tőke 90 százaléka fölött rendelkezett, a maradék a dolgozóké volt. Most a zártkörű részvénytársaság jegyzett tőkéjét 1143,5 millió forintra emelik, s az American International Group egyik leányvállalata, az AIG Capital Partners által irányított AIG New Europe Fund magán-befektető alap a 2 milliárdos befektetéssel 20 százalékos részesedést szerez, azaz jelentős kibocsátási felárat fizet. A tranzakcióhoz még szükséges a Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyása. Pierre Mellinger, a külföldi befektető elnök-vezérigazgatója elmondta: 3-6 évig tervezik megtartani részesedésüket, és a kisrészvényesek tulajdonrészét is szeretnék megvásárolni. Ez az első lépést jelentheti a Wabe-rer’s-csoport tőzsdeképessége felé, ami az elnök-vezérigazgató szerint „nemsokára” esedékes. A külföldi befektető egyébként ugyanaz a cég, amelyiknek a Demján Sándor nevével fémjelzett TriGránit Rt.-ben is részesedése van.