Többszörös a túljelentkezés az Európai Unió intézményeiben meghirdetett állásokra: a tavaly november végén tartott első felvételin Magyarországról 1007-en, illetve 2011-en jelentkeztek a 40-40 fordítói, illetve tolmács posztra. A pályázók nagy számából ítélve valamennyi leendő tagország közül talán a magyarokat vonzza legjobban a közösségi karrier. 
A lelkesedés azóta is töretlen: decemberben a legalacsonyabb beosztású, pályakezdő tisztviselői állásokért is megindult a roham. Bár az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) még csak az első tesztek kiértékelésénél tart, megbíz-ható források szerint a csehek, a szlovének és az észtek szerepeltek a legimponálóbban, a magyarok viszont a lengyelek és a szlovákok társaságában a legkevésbé jól teljesítők között voltak.
A hírek szerint márciusban középszintű vezetői pozíciókat is kiírnak, ami már felelős székben ülő menedzsereknek is csábító lehet. A jelentkezések egyik hajtóereje a javadalmazás: nem titok, hogy az uniós hivatalnokok feltűnően jól keresnek, különösen a hazai fizetésekhez képest (lásd külön). Ez még nem minden, ugyanis a Bizottság és a Tanács alkalmazottai családi pótlékban, gyermekkedvezményben, beiskolázási támogatásban és más pluszjuttatásokban is részesülnek. Az EU-ban még a külföldi tartózkodásért is fájdalomdíj jár, errefelé ugyanis külön honorálják azt, hogy valaki jól megszokott környezetéből kiszakadva egy idegen országban vállal munkát. A család sem jár rosszul, hiszen minden tagállam számára iskolai osztályokat indítanak, ahol a gyermekek anyanyelvükön tanulhatnak.
MESÉS ZSOLD. A jó kereseti lehetőségek mellett sokakat vonz a kiszámítható előmenetel, miként az is, hogy aki egyszer már birtokon belülre került, akár élete végéig is biztonságban érezheti magát. Igaz, ez egy idő után elkényelmesít, a Prodi-féle Bizottság ezért nemrég olyan rendszert vezetett be, amely az eddiginél jobban figyelembe veszi az alkalmasságot és az egyéni érdemeket.
Az uniós karrier sajátosságai közé tartozik a multikulturális környezet is: az intézményekben különböző nemzetek fiai és lányai dolgoznak egy csapatot alkotva. Ez sokakat feldob, még ha nehezen is ellensúlyozza a brüsszeli hivatali munka gépies és gyakran lélekölő jellegét. Ám megszakadni talán nem kell. “Ha kevés munkával sok pénzt akarsz keresni, akkor jelentkezz!” – egy fiatal magyar köztisztviselő, aki több hónapot töltött gyakornokként az egyik főigazgatóságon, így ajánlotta a brüsszeli lehetőséget. Mások viszont a Bizottság bürokratikus munkamódszereire és az áttekinthetetlenségre panaszkodnak. 
LOBBISTÁK SEREGE. Persze az Európai Bizottságnál is hivatala válogatja, hogy a munka menynyire élvezetes és izgalmas. Az első év után számos nagy tervekkel érkező svéd hivatalnok fordított hátat Brüsszelnek, mert fojtogatónak érezték a légkört. Másfelől még egy alacsonyabb beosztásban lévő tisztviselőre is olyan fontos területet bízhatnak, amiről korábban álmodni sem mert volna. Az ilyen szerencsés hivatalnokot aztán megkülönböztetett figyelmükkel tüntetik ki a lobbisták, akik ezrével nyüzsögnek a brüsszeli planétán.
Ami az új tagállamokat illeti, az Európai Bizottság egységes kulcs alapján mindegyikük számára meghatározott egy nem hivatalos kvótát. Magyarországról ennek megfelelően a következő 7 évben csaknem félezer embert vesznek fel az Európai Bizottságba. Ez a keret többek között 1 főigazgatót, 4-6 igazgatót és 27 középszintű vezetőt is magában foglal. E helyek betöltésénél ugyanolyan eljárás és feltételrendszer szerint fognak dönteni, mint a mai tagországok esetében. Elvárás lesz a szakirányú felsőfokú végzettség mellett legalább 10 éves szakmai gyakorlat, ebből 3-5 év menedzseri-vezetői munkakörben, s az EU legalább két nyelvének magas szintű ismerete. A felvételi folyamat több hónapig tart, s ha sikerrel is teljesíti valaki, akkor sem tanácsos azonnal felmondania jelenlegi munkahelyén. Az esetek többségében a sikeresen felvételizők egy várólistára kerülnek, ahonnan üresedés esetén – hónapok, vagy akár évek múlva – “hívják be” őket. A vonzó európai karrier csak ezután kezdődhet meg.
