Drága öregem

Vámhivatali ügyintézés. Átmenetileg nincsenek sorok.

December utolsó napján még több száz frissen behozott használt autó várakozott a 7. számú Vámhivatal előtt az ügyintézésre, január óta üres a környék. Tavalyelőtt közel százezer, s az elmúlt évben is több mint 54 ezer ilyen járművet hoztak be Magyarországra – megtették a hatásukat a 2004-re előre bejelentett változások. Pedig van olyan előírás is, mint például a forgalomba helyezhető használt autók szigorúbb, Euro-3 környezetszennyezési határértéke, amely csak néhány hónapig lesz hatással a piacra. Az idén ugyanis már csak a korszerűbb zaj és károsanyag-kibocsátású, “környezetkímélőbb” importált használt autókra lehet rend-számot kapni. Május elsejétől azonban az Európai Unió formá-lisan belpiaccá válik, vagyis a többi tagállamból behozott kocsikra nem vonatkozik a szabályozás. Így várhatóan engedé-lyezik az EU-ban vásárolt, rendszámmal és korszerűtlenebb (Euro-1, Euro-2-es) motorral ellátott gépkocsik magyarországi forgalomba helyezését. Párhuzamosan viszont a tavaly év végén elfogadott, az idén februárban életbe lépő törvény előre meghatározza a zajosabb és környezetszennyezőbb gépkocsik behozatalához a fogyasztási adót az idén felváltó regisztrációs adót (lásd a táblázatot). “A forgalomból külföldön, vagy Magyarországon már évek óta kivont járműveket pedig május után nem lehet majd rendszámmal ellátni, jóllehet erre korábban volt lehetőség” – erősíti meg Barna Péter, a gazdasági és közlekedési tárca illetékese.

Azzal, hogy májustól ismét lehet akár tízéves, olcsó kocsikat is behozni, megint megnyílik a lehetőség a használtautó-import felfuttatására. Ez a költségvetés regisztrációs díjbevételeit ugyan dagaszthatja, de környezetvédelmi szempontból aligha lenne szerencsés. A külföldön olcsó, “füstösebb, zajosabb”, de jó használati értékű koros jármű ugyanis vonzóbb lehet, mint a megugró, kiszámíthatatlanul változó kamatok miatt hitelre új kocsit vásárolni. Mindez ronthatja az importőrök, márkakereskedők és a bankok üzletét, de egyben fokozhatja is a versenyt a vevő kegyeiért.

ERŐS VERSENY. Wolf Károly, az Opel Hungary igazgatója szerint azonban már most is olyan erős a verseny, hogy az árat a piaci helyzet dönti el, és a kereskedők a növekvő költségeket sem hárítják át teljes mértékben a vevőkre. Tömeges használtautó-importra pedig egyáltalán nem számít a környezetszennyezőbb kocsik után fizetendő tetemes, akár 1,6 millió forintos regisztrációs díj miatt. Hiába filléres cikk az EU-ban az öreg autó, nem éri meg behozni.

Persze az új autókkal kereskedők is számíthatnak alapvető változásokra. Már önmagában korszakos változást ígér az idén az új gépkocsikra vonatkozó uniós autókereskedelmi jogszabályok átvétele. Kérdés, hogy mikor történik ez meg. A Gépjármű-márkakereskedők Országos Szövetsége (Gémosz) ugyanis tavaly tavasz óta lobbizik, hogy a jogszabály a korábban tervezett 2004 novembere előtt, már májusban, a csatlakozás pillanatában hatályba léphessen. Azért siettetnék bevezetést, mert ezzel kevésbé lesznek kiszolgáltatottak a márkakereskedők az importőrökkel szemben. Az unióban elfogadott feltételekkel ugyanis hosszú távú szerződéseket tudnak kötni, és ez nagyobb biztonságot jelent a számukra. Bár a tervezetben már a májusi életbe lépés szerepel, az illetékesek egyelőre csak a rendelet egyeztetésénél tartanak.

Első látásra az is a márkakereskedők malmára hajtja a vizet, hogy az uniós csatlakozás pillanatától tovább csökken a gépkocsik vámja. Az uniós országokból eddig is vámmentesen érkeztek az importautók, de a harmadik országból (például Japánból) származó járművekre kategóriától függően 13-23 százalék volt a vám, amely májustól egységesen 10 százalékra apad. Erdélyi Péter, a Nissan autókat importáló Summit-csoport vezetője mégsem maradéktalanul örül a változásnak, hiszen egyes, eddig vámmentes haszonjárművek (például a platós kisteherautók – a pick-upok) után viszont szintén 10 százalék vámot kell majd fizetni.

Közben pedig egyelőre lehetetlenség megbecsülni, hogy a vámcsökkentéssel olcsóbbak lesznek-e a kocsik, mert az autókereskedők újabb környezetvédelmi előírásokra és díjakra számítanak. Itt van például a két éve született uniós jogszabály a roncsautók ártalmatlanításáról. Az unióban 2002-ben bevezetett rendelkezés szerint az autógyáraknak (vagy megbízottjaiknak) vissza kell venniük és ártalmatlanítaniuk az általuk gyártott autók roncsait, aminek a költségeit várhatóan ráterhelik a fogyasztókra. E szabály átvételéről ugyan még tavalyelőtt nálunk is elkezdődött az egyeztetés, el is készült a vonatkozó miniszteri és kormányrendelet tervezete, mindmáig nem jelent meg azonban a közlönyben az autóvásárlók számára legalább 40-50 ezer forintos becsült “ártöbbletet” okozó szabály, amelynek hatályba lépése pedig májusig esedékes. Veszélyes anyagnak számít egyebek között a gumiabroncs és akkumulátor, a kenőanyag után pedig jelenleg is kell termékdíjat fizetni. A csatlakozást követően a kör tovább bővül: mint azt a környezetvédelmi tárcánál megtudtuk, májustól a gépkocsi is felkerül a termékdíjas listára. Azt azonban egyelőre nem tudni, hogy mekkora lesz a fizetendő díj, és mennyivel emeli majd a gépkocsik árát.

A márkakereskedések, a szervizszolgáltatás költségeit emeli e veszélyes anyagokkal kapcsolatos alapos, körülményes és költséges nyilvántartás is. Gablini Gábor, a Gémosz elnöke praktizáló márkakereskedőként mégis azt fájlalja leginkább, hogy nem mérik velük azonos mércével a használtautó-kereskedőket és a márka-független szervizeket. A Peugeot Gablininek például külön környezetvédelmi szakértőt kell alkalmaznia, hogy eleget tudjon tenni az egyre bonyolultabb és több mindenre kiterjedő előírásoknak, nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeknek. Eközben olyan nem márkaszervizekkel kénytelen versenyezni a piacon, amelyek “megspórolva” a környezetvédelmi előírások teljesítését, kisebb díjakkal csábítják (el) az ügyfeleket.

Parázs vitát váltott ki az érintettek között egy másik autós szolgáltatás ügye. Urbán György, a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó Nyilvántartó és Választási Hivatal vezetője azt nyilatkozta, hogy az újra szabályozott jármű-eredetiségvizsgálat hamarosan áfamentes hatósági díjas lesz. Mándi Sándor, az öt fővállalkozó által létesített Jármű-eredetiségvizsgálók a gépjárműbűnözés ellen elnevezésű egyesület elnöke ugyanis nem tartja piackonformnak a hatósági díjak bevezetését. Aggódik amiatt, hogy az évekkel ezelőtti rendőrségi pályázaton a tevékenység végzésére jogot szerző öt fővállalkozó már el sem indulhat a hamarosan várható új közbeszerzési pályázaton, arra hivatkozva, hogy árkartell miatt elmarasztalta és összesen 27 millió forintra büntette őket a Gazdasági Versenyhivatal. Attól tart, hogy egy új, nevető hatodik cég fogja megszerezni a tevékenység végzéséhez a jogot.

HATÓSÁGI TEVÉKENYSÉG. Urbán György törvényi előírással magyarázza a változtatást. A parlament tavaly márciusban döntött arról, hogy az eredetiségvizsgálat hatósági tevékenység legyen. A törvénynek megfelelően a Központi Adatfeldolgozó Nyilvántartó és Választási Hivatal még januárban kiírja az új közbeszerzési pályázatot az előzetes eredetiségvizsgálati módszerhez szükséges technológia és informatika megvásárlására. A közbeszerzés tárgya nem a tevékenység, hanem a technológia és informatikai támogatás kiválasztása a hatósági eljáráshoz. Ezt követően a törvénynek megfelelően rendeletben teszik közzé a tevékenység végzéséhez szükséges feltételeket. A jogszabályban előírt, a közreműködői tevékenység végzésére vonatkozó feltételeket teljesítő valamennyi vállalkozással megállapodást köt a hivatal.

Azt azonban nem kommentálta a hatóság illetékese, hogy a januári pályázaton indulhat-e a versenyhivatal által elmarasztalt, de a jelenleg alkalmazott különböző eredetiségvizsgálati technológiákat birtokló öt fővállalkozó. (Mint megtudtuk, volt olyan autós közbeszerzési pályázat, amelyen a kiírás szerint nem indulhatott a versenyhivatal által már elmarasztalt vállalkozás.) Azt viszont állítja, hogy a vizsgálati díjak – az adategyeztetés, valamint a járműkísérő lap mintegy 2250 forintnyi költségének megtakarítása nyomán – mindenképpen alacsonyabbak lesznek.