Lényegében ott tartanak a pénzpiaci és a kötvényalapok tulajdonosai, ahol egy éve, veszteségük mégis óriási: a májusi csúcsnál közel 170 milliárd forinttal alacsonyabb a vagyon. A csökkenés elszenvedői pedig zömében a háztartások, hiszen a befektetési jegyek 75 százaléka a lakosság kezében van. Nehezen számszerűsíthető ugyan, hogy az apadás mekkora része származik az árfolyame-sésből, illetve mekkora a vagyonelvándorlásból, a kamateme-lésre érzékenyebben reagáló kötvényalapok éven belüli teljesítménye ugyanakkor sokat elárul a veszteség okáról. Éves szinten a három legjobb kötvényalap még viszonylag elfogadható hozamot produkált 4-5 százalékos erősödésével, ám a mezőny többsége stagnáló vagy negatív hozamával aligha vidítja fel a befektetőket. Már csak azért sem, mert a befektetési alapok által kezelt mintegy 1000 milliárd forintból 62,9 százalék a kötvényalapokban van (lásd a grafikont a 75. oldalon). 
ÉRTÉKÁLLÓSÁG. Jobb évet zártak a pénzpiaci alapba fektetők, ők a kisebb hozamingadozások ellenére viszonylag jól jöttek ki a monetáris politika által előidézett helyzetből. A pénzpiaci alapok ugyanis rövidebb, éven belüli lejáratú állampapírokat vásárolnak, amelyek árfolyamát csak kismértékben, átmenetileg érintik negatívan a jegybank kamatemelései. Az ilyen alapok szinte mindegyike rávert éves teljesítményével a legjobb kötvényalapokéra, és ezzel sikerült biztosítaniuk a befektetés értékállóságát. 
Vígan léphették át az új esztendő küszöbét, akik részvényalapokban fialtatták megtakarításukat. Bár az alapok összvagyonának mindössze 4,2 százaléka lelhető fel ebben az eszközben, a vagyonnövekedés éves szinten itt 36 százalékos volt. A bővülés azt jelzi, hogy a részvénybefektetések kezdenek ismét népszerűbbé válni. A BUX index ugyanis ezzel szemben 2003-ban “csupán” 21 százalékkal emelkedett, lényesen elmaradt tehát az alapok gyarapodásától. A részvényalapok teljesítményében ugyanakkor elég komoly a szórás. Miközben a legjobbak 20 százalék körüli mértékben erősödtek, a mezőny számos tagja csak 10 százalékos, vagy annál is szerényebb hozamot ért el. Az eltérő teljesítmények mögött a különböző befektetési politikák állnak: 2003-ban nem csupán az számított, hogy mekkora volt a részvényarány a portfólióban, de a részvények összeválogatásán és súlyozásán is sok múlt. Az egyes cégpapírok teljesítménye ugyanis jócskán különbözött, így például a Richter több mint 60 százalékkal erősödött, a Matáv ellenben 10 százalékot veszített értékéből az év során. 
A nemzetközi alapok mutatóinak alakulására két tényező, a forint árfolyamváltozása és a részvénypiacok fellendülése nyomta rá bélyegét leginkább. A legjobb eredményt a közép-európai régióba fektető alapok érték el, s bár a többi sem szerepelt rosszul, az ő teljesítményüket már nagyobb mértékben befolyásolta a forint és a különböző devizák árfolyamváltozása. Hiába emelkedtek például az amerikai tőzsdeindexek 20 körüli mértékben, ha eközben a dollár csaknem 10 százalékkal gyengült a forinthoz képest. Ennek éppen az ellenkezője játszódott le Európában: az euró szárnyalása és a forint gyengülése az év során akár 10 százalékkal is növelhette az európai piacokra fektető alapok teljesítményét, és e jótékony hatást csak fokozta például a német piac 30 százalékos szárnyalása. 
TÖBBSZÖRÖZŐDÉS. A vegyes alapok – szemben az európai hagyományokkal – nálunk továbbra sem töltenek be jelentős szerepet a befektetési alapok között. A befektetők rohamtempóban viszik el innen a pénzüket, minek következtében öt évvel ezelőtti 21 százalékos súlyuk napjainkra 1 százalékra olvadt. (A csökkenésben az is közrejátszott, hogy a vegyes alapok egy részét más típusba sorolták.) Ugyanakkor az ingatlanalapok továbbra is dinamikusan növekedtek. Vagyonuk csaknem megnégyszereződött, aminek hátterében az új alapok indulása az áll, hogy az ilyen típusú befektetések továbbra is rendkívül népszerűek. Jelenleg az ingatlanalapok számítanak a harmadik legkedveltebb alapféleségnek, és a szakértők nem is várják a ranglista átrendeződését. Az itt elért 10 százalék körüli hozam egyébként nem csupán az infláció mértékét haladja meg, de egyes vélemények szerint az ingatlanpiacon közvetlenül elérhető hozamokra is ráver.
A szakértők 2004-et illetően is optimisták: úgy látják, hogy a befektetési alapok 10 százalék körüli tavalyi gyarapodását ebben az évben – a jegybank várható kamatcsökkentései és az állampapírpiac megnyugvása után – valamelyest szerényebb, de ismét csak számottevő mértékű vagyonbővülés követheti.
