Kezdő lépés

Belefáradva a baráti, ismeretségi körben tett sikertelen keresgélésbe, a 20 éves, frissen érettségizett H. Ilona a veszprémi munkaügyi központhoz fordult: ajánljanak számára valamilyen állást. Meglepetésére a munkaügyi szakember még aznap kiközvetítette őt az egyik globális kereskedelmi lánc helyi áruházához meghallgatásra. Az interjú sikerült, s elnyerte az ügyfélszolgálati referensi státust. A munkaügyi szervezet felhívta a figyelmét arra is, hogy pályakezdők számára több állami finanszírozású nyelvi és számítógépes tanfolyamot indítanak, érdemes jelentkeznie. H. Ilona német nyelvi kurzusra iratkozott be, s letette a középfokú nyelvvizsgát. Azóta két év telt el, s közben sikeresen felvételizett a Pécsi Tudományegyetem bölcsészkarára. Abbahagyta a munkát, s egyetemistaként nem foglalkoztatja, hogy majdan, tanárként hol tud elhelyezkedni. Azt azonban eldöntötte, hogy az uniós csatlakozásra tekintettel, párhuzamosan Európa-tanulmányokat is folytat.

ARÁNYTALANSÁGOK. A fiatal veszprémi lány nem áll egyedül problémájával: 2001 óta folyamatosan növekszik a pályakezdő állástalanok, azon belül is a diplomás munkanélküliek aránya. A magas munkanélküliségi ráta (a 18-25 évesek körében 13,2 százalék, szemben az 5,7 százalékos átlaggal) okát a szakértők az alacsony munkaerő-keresleten túl abban látják, hogy az oktatásból kikerülők képzettségi struktúrája nem felel meg a munkaerőpiac elvárásainak. Alacsony a piacképes ismeretekkel rendelkezők aránya, ugyanakkor magas a felsőfokú végzettségűeké, ami által az ő esélyeik is egyre romlanak.

Ebből a negatív adottságból indul ki a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, amikor a pályakezdők munkaerő-piaci stratégiáját alakítja. A prioritásokat a tárca jelöli ki, a végrehajtás azonban a megyékben történik. “Helyben célirányosabban, hatékonyabban lehet a programokat menedzselni, s a változó munkaerő-piaci igényekhez igazítani” – magyarázza Pál Katalin, a tárca vezető főtanácsosa. Jelenleg egyébként 29, a fiatalok elhelyezkedési esélyeit növelő program zajlik, illetve áll előkészítés alatt. A pénzeket is helyben használják fel, s csak az év végén válik ismertté, hogy az előirányzatból ténylegesen mekkora összeget költöttek el. A forrást egyébként a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprészéből finanszírozzák. 2002-ben 216,6 milliárd forint volt az alap teljes költségvetése, ebből a foglalkoztatási alaprész 57,7 milliárd forintot tett ki. Ennek kétharmadát osztják szét évente a megyei munkaügyi központok között, amiből egyebek között finanszírozzák a különféle munkaerő-piaci eszközök alkalmazását is. A pénzzel a központok kötötten gazdálkodnak, a felhasználás módjáról és arányairól ugyanis – a helyi munkaadók, munkavállalók, az önkormányzat és a kamarák delegáltjaiból álló – megyei munkaügyi tanácsok határoznak. Egyebek között arról is, hogy milyen szakképesítéssel rendelkező pályakezdő munkanélküli foglalkoztatását lehet alanyi jogon támogatni. A megyei munkaügyi tanácsok döntenek a vállalatokat illető bértámogatásról is (lásd külön írásunkat).

A Figyelő információi szerint az idei 50 milliárdos foglalkoztatási alaprész 2004-ben csak néhány milliárd forinttal emelkedhet. Tavaly egyébként a célirányosan a fiatalok munkába állását segítő két aktív munkaerő-piaci eszköz, a munkatapasztalat szerző, valamint a foglalkoztatási támogatás alkalmazására 4 milliárd forintot használtak fel, nem is eredménytelenül. Mint Lázár Györgytől, a Foglalkoztatási Hivatal irodavezetőjétől megtudtuk, közel 16 ezer pályakezdő részesült munkatapasztalat-szerző támogatásban 2003-ban, s azt követően 67 százalékukat véglegesítették. Foglalkoztatási támogatást már kevesebben, félezren kaptak, de alkalmazási arányuk kedvezőbb: 78,4 százalékukkal kötött hosszú távú szerződést a munkaadó.

KÖZIGAZGATÁSI KARRIER. A fiatalok munkaerő-piaci beil-leszkedését komplex programok segítik. Ennek során először a képesítési hiányokat számolják fel, majd átképzik őket, hogy a munkaadók igényeihez igazodó szakmát tanuljanak. Végül pedig támogatott foglalkoztatás keretében dolgozhatnak valamely cégnél, s ezáltal munkatapasz-talatra tesznek szert, így később nem minősülnek gyakorlat nélküli pályakezdőnek. Szakosított szolgáltatások is indulnak, ennek keretében nyílt tavaly a fővárosban diplomások számára információs és közvetítő iroda. Az országban számos más projekt is “fut” felsőfokú végzettségűek számára, ilyen például a “Diplomásokat a közigazgatásba” elnevezésű program, amely kvalifikált, nyelvet beszélő fiatalokat készít fel a köztisztviselői pályára és uniós feladatok végzésére. A kezdeményezés tulajdonképpen ellentmond a központi akaratnak, mivel a kormányzat a közszféra létszámcsökkentése mellett kötelezte el magát, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében indult gyakornoki rendszert azonban már nem állítják le. A projekt keretében száz szabolcsi friss diplomás (főként jogász) a helyi közigazgatásban dolgozik egy éven át, s közben uniós ismereteket tanul, hogy a csatlakozást követően pályázatkészítői és menedzselői szaktudásukkal segítsék az önkormányzatokat.

A szaktárca prevenciós céllal támogatja az egyetemi és a főiskolai állásbörzéket, valamint a pályaválasztási kiállításokat, s nagy érdeklődés övezi a munkaügyi szervezetek humán szolgáltatásait is. Új információs elemként népszerűségnek örvend az “önismereti szoba”, ahol az állásinterjúkon szokásos kérdésekkel “bombázzák” a pályakezdőket. A beszélgetést videóra rögzítik, és szakemberek segítségével utólag elemzik, hogy a diákok éles helyzetben utóbb hasznosíthassák tapasztalataikat.