Életkilátások

Röntgenkép pacemakerrel. Tavaly csaknak 5 ezret ültettek be.

Végeláthatatlan új feladatok, egyik cigaretta a másik után, futtában bekapott ebédek, éjszakába nyúló munkavacsorák. „Az orvosok azt mondták, szerencsém volt, hogy túléltem. Én viszont arra gondoltam, éppen időben jött 45 évesen a figyelmeztetés, hogy új életet kezdjek”- meséli egy fővárosi cég volt felső vezetője másfél évvel az infarktusa után. A férfi új munkahelyet keresett, azóta harmadannyi fizetésért nyugalmasabb poszton dolgozik. Ő akarta az életmódváltást, s képes is volt megvalósítani ezt a szándékát.

Szakorvosi felmérések szerint azonban nem mindenki veszi komolyan a betegségét, s a kötelező rehabilitációs időszak után újra beleveti magát a munkába. Tavaly több mint 67 ezer ember halálát, s ezzel az összes halálozás 51 százalékát okozta valamilyen szív- és érrendszeri megbetegedés. Egy reprezentatív mintán végzett felmérés szerint minden ötödik magyar embert kezeltek már efféle megbetegedéssel. Évente több mint 25 ezren kapnak infarktust, és közülük minden negyedik ember egy évvel a sokk után már nincs életben.

STRESSZ. „A szív- és érrendszeri betegségeket azért érdemes együtt említeni, mert egy tőről fakadnak, ezért védekezni is hasonlóképpen lehet ellenük” – hangsúlyozza Tamás Ferenc, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem családorvosi tanszé-kének helyettes vezetője. A legfőbb veszélyfaktor a magas vérnyomás betegség (hiper-tónia), illetve a szakirodalomban metabolikus X-szindrómaként ismert tünetegyüttes, ami a vérnyomás, a vércukor, a koleszterin és a húgysav túl magas szintjében mutatkozik meg, és általában elhízással jár. A lakosság hozzávetőleg 25-30 százalékának magas a vérnyo-mása. Egy idei felmérés szerint a szívbetegek kétharmada szenved ettől, vagy éppen emiatt alakult ki a betegsége. A már említett okok mellett a szív- és érrendszeri zavarok kialakulásában szerepet játszik a stressz, a mozgásszegény életmód, a túlsúly, a dohányzás, a túlzott mértékű koffein- és alkoholfogyasztás, valamint a nátriumban gazdag étrend.

A stresszt azért kell külön említeni, mert ez vezet a menedzserbetegségnek nevezett tünetcsoport kialakulásához is, s az ugyancsak „előszobája” lehet az infarktusnak. A szív- és érrendszeri megbetegedések az állandóan versengő, az egész világot legyőzni akaró, impulzív karaktereket fenyegetik leginkább. Azokat, akik sajnálják az időt a pihenésre vagy valóban olyan terhelésnek vannak kitéve, hogy minimális idejük jut kikapcsolódásra, regenerálódásra. A Központi Statisztikai Hivatal felmérése szerint mindazonáltal a folyamatos döntési és megfelelési kényszerben élő vezetők halálozási aránya kisebb, mint a nem vezető beosztásban lévőké, s a magasabb iskolázottság is alacsonyabb halandósággal jár együtt. Ennek magyarázatát a szakemberek abban látják, hogy a magasabb kvalifikációjú rétegek számára egyre fontosabb az egészség-megőrzés, a sport, a reformtáplálkozás, s hajlandók is áldozni rá. Ezzel ellentétben az alacsonyabb társadalmi státusú embereknek, bár ők sincsenek kevesebb stressznek kitéve (felmérések szerint kifejezetten gyenge az alkalmazkodó-képességük a változó gazdasági körülményekhez), a feszült-séget újabb rizikótényezőkkel – alkohollal, dohányzással – „kezelik”.

KAMPÁNY. Az 1990-es évek közepe óta több tanulmány is készült arra vonatkozóan, hogy milyen társadalmi-gazdasági, életmódbeli és pszichológiai körülmények vezetnek a túlzott feszültséghez, elhízáshoz, ami fokozott kockázatot jelent az infarktus kialakulásában. Szakértők rámutattak arra, hogy késő akkor foglalkozni a szív- és érrendszeri betegségekkel, amikor már funkcionális zavarokat okoznak. A prevencióra érdemes helyezni a hangsúlyt, ha valóban értékként kezeli a gazdaságpolitika az emberi erőforrást. Az aktív népesség egészségromlása ugyanis csökkenti a gazdasági versenyképességet, rontja az aktív-passzív arányt, és súlyos nemzetgazdasági veszteséget okoz.

Nem véletlen, hogy az Egyesült Államokban 2000-ben már a sokadik komplex nemzeti egészségügyi célprogram indult annak érdekében, hogy tudatosítsák a lakosságban: felelősek és tehetnek is az egészségükért. A kampány fő célkitűzései, hogy nőjön a rendszeres testmozgást végzők aránya, kevesebb legyen a túlsúlyos ember, csökkenjen a táplálékkal bevitt zsír mennyisége, a dohányzók aránya, kevesebb 17 éven aluli szokjon rá a cigarettára és az alkoholra, s állandóan és fokozottan kontrollálják a magas vérnyomásban szenvedőket. A nyugati mintára az Orbán-kormány idején nálunk is elindult, s jelenleg is folytatódó népegészségügyi program ugyancsak a megelőzésre helyezi a hangsúlyt. A korcsoportonkénti szűrőprogramok mellett társadalmi célú reklámokkal népszerűsítik az egészséges életmódot, ezen belül a testmozgást, az egészséges táplálkozást, s figyelmeztetnek a dohányzás és a szeszesital-fogyasztás káros hatásaira. A magatartáskutatással foglalkozó pszichológusok szerint azonban a köztudatban még nem jelent meg az „egészség = érték” fogalom.

DIVAT. Az emberek már többé-kevésbé tisztában vannak azzal, melyek a korszerű élelmiszerfajták, ugyanakkor a mindennapi táplálko-zásban még mindig túlsúlyban vannak az egészségtelen élelmiszerek, mint például a fehérkenyér, a zsírok, a cukor, az alkohol, s zöldség és gyümölcsfélékből sem fogyaszt annyit a lakosság, amennyi az egészségmegőrzéshez szükséges lenne. Ugyanakkor a fogyasztási szokások – mint arra fentebb már utaltunk – jól érzékelhetően különböznek a diplomások és főiskolát végzettek javára. Tamás Ferenc meglátása szerint az utóbbi években megfordulni látszik a negatív tendencia. „Divat” odafigyelni arra, hogyan élünk, mit eszünk.

Hasonló véleményen van László Gyula is, aki egy menedzserszűrést is végző magánklinika vezetője. Az egyre elterjedtebb szolgáltatás éppen a folyamatos stressz és a rendszertelen életmód miatt veszélyeztetett, magasabb jövedelmű réteg tagjainak nyújt lehetőséget arra, hogy ellenőriztessék egészségi állapotukat. Az ügyvezető főorvos tapasztalata szerint megállapítható: megnőtt az egészséges élet presztízse idehaza.

Tamás Ferenc állítja: ha nem is érünk el rögtön eredményt az életmódváltás terén, a szív- és érrendszeri betegek közül minden második embert meg lehetne menteni, ha időben szakszerű kezelést kaphatna. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) adatai szerint 2003 első kilenc hónapja alatt összesen 43,5 milliárd forintot költöttek különféle kardiológiai beavatkozásokra, bár a lista, ami alapján a kalkuláció készült, korántsem teljes. 2002-ben összesen majdnem 7 ezer műtétre és 4470 pacemaker-beültetésre került sor a hazai szívsebészeti központokban, és 865 ezren látogattak el kardiológiai szakrendelőbe, ami azt jelenti, hogy majdnem minden tizedik embernek volt valamilyen szív- és érrendszeri problémája. Egy nemrégiben készült kutatás azt bizonyítja, hogy az életmódbeli tényezőkön kívül a hatékony gyógyszeres kezelés is sokat segíthet a súlyos állapotok kialakulásának megelőzésében. Egy vérnyomáscsökkentő szerekkel kezelt csoportban ugyanis 20 százalékkal csökkent a halálozás, és 24 százalékkal az infarktus kialakulásának kockázata. Sajnos azonban, bár több mint 270 féle vérnyomáscsökkentő szer van forgalomban Magyarországon, a betegek alig egyharmadánál sikerül csak javulást elérni a szakszerűtlen kezelés miatt – vagy azért, mert a beteg különböző okok miatt nem tartja be az orvos utasításait, vagy mert eleve fel sem keresi panaszaival orvosát. Tízezrek számára okoz ugyanis gondot a gyógyszerek kifizetése. Egy nemrégiben végzett gyógyszer-fogyasztási kutatás szerint a szívbetegek átlagosan majdnem 5 ezer forintot költenek havonta medicinákra, s 70 százalékuk magasnak tartja ezt az összeget a jövedelméhez képest.