 |
E hét elején a parlamenti többség megszavazta a 2004. évi költségve-tést. Az elfogadott törvény a központi kormányzat fennhatósága alá tartozó területeken – tehát az önkormányzatok nélkül – 937,7 milliárd forint pénzforgalmi hiányt engedélyez az államháztar-tásban (lásd a táblázatot). Az előző napokban viszont a kabinet – látva a pénzpiacokon kialakult bizonytalanságot – máris megalkotott néhány, a büdzsét „helyből” szigorító döntést. Jogilag persze ezt csak a költségvetésről szóló törvény hatályba lépése után formulázzák meg. A megugró kamatkiadások miatt 35 milliárd forint zárolását rendelték el a minisztériumoknál. Ugyancsak a befektetők bizalmának erősítésére még ebben az évben zárolnak 25 milliárd forintnyi összeget a központi intézmények úgynevezett maradvány-pénzeiből. Az előző években el nem költött pénzkeretekről van szó, állományuk jelenleg 426 milliárd forintra rúg, de ebből csak 17 milliárdot tesz ki a szabad felhasználású rész, a többit valamilyen kötelezettség terheli (például rendelés, áthúzódó beruházás).
Mint a PM-ben megtudtuk, a múlt héten zárolt előirányzatokból csupán 3 milliárd forint csökkenti a szabad felhasználású kereteket, a fennmaradó 22 milliárd befagyasztása kötelezettségeket érint. Ez nyilván csak úgy lehetséges, hogy a kötelezettséget valamilyen okból elévültnek tekintik, például mert a program végrehajtását leállították. További 42 milliárdot törölt a kormány az idei előirányzatok közül; így, miután ezt az összeget nyáron, az akkori „bizalomerősítés” jegyében zárolta, most véglegessé tette a megtakarítást. Ezenkívül 70 milliárd forintnyi pénzmaradvány jövő évi elköltését a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal előzetes ellenőrzése alá vonták.
Az idén a központi kormányzati körben várhatóan 974,2 milliárd forint pénzforgalmi hiány keletkezik – közölték a PM-ben. Az első 11 hónap után az államháztartás mínusz 1130,9 milliárdon áll, decemberben viszont 157 milliárdos többletet várnak. Ha ez teljesül, a teljes évben produkált hiány akkor is 142 milliárddal több lesz, mint amennyit a törvény előír. A fiaskó oka persze az, hogy bár a bevételek szépen túlteljesülnek, ezt messze felülmúlja a kiadások túlcsordulása.
Például az adósságszolgálati kamatkiadások 86,7 milliárddal duzzadnak az előirányzatokhoz képest, így az év során várhatóan elérik a 802,1 milliárd forintot, bár ezért részben kárpótolja a költségvetést a kamatbevételek 13,6 milliárdos növekedése. A lakásépítés támogatása 57,4, a családi támogatások (a kismamapótlék visszamenőleges kifizetése miatt) 28,3, a gyógyszertámogatás 34,1, a nyugellátások és az ezekhez kapcsolódó pénzbeli juttatások 56,4 milliárddal haladják meg az előirányzatot. A bevételi oldalon az áfából 144,1 milliárd, a társasági adóból 22,7, a jövedéki és fogyasztási adókból 14,4 milliárddal többet várnak az eredeti számításoknál, az szja-befizetések viszont 50, a vámbevételek pedig 11 milliárd forinttal elmaradnak a tervezettől. A központi költségvetési szervek, mint „rendesen”, alátervezték a saját bevételeket (ezt az egymás közti átutalásokból, díj- és szolgáltatási bevételekből összeadódó tetemes tételt), így 66 milliárdos „váratlan” többletet kasszíroznak, ami jó részben fedezi is az intézmények kiadásának 92,5 milliárdos terven felüli emelkedését.
