Gazdaság

Ki segít dönteni?

Minden tizedik állástalan pályakezdő. Ők lépéshátránnyal kezdik a munkás éveket.


Ki segít dönteni? 1
Oktatási szakkiállítás. Támpontot kaphatnak.

Legalább kétszer keseríti meg a pályaválasztás kényszere a tizenévesek – és szüleik – életét. Aztán később a munkaerőpiac állandó változásaihoz való folyamatos alkalmazkodás is rendszeresen próbára teszi őket. Ha úgy hozza az élet, hogy szakmát kell váltani, felnőtt fejjel sem könnyű megítélni, melyik foglalkozással van esély elhelyezkedni, és megtalálni a megfelelő továbbtanulási lehetőségeket.

Az első iskola- vagy pályaválasz-tásnál hatványozottabban érvénye-sül mindez; sokan úgy érzik, egész életre szóló döntést kell hozniuk, mivel később már nem lesz sem pénzük, sem „eszük” a tanuláshoz. A döntésben segíthetnek a megyei munkaügyi központok, a regionális munkaerő-fejlesztési és képző központok pályaválasztási tanácsadói: tizenéveseknek és pályaváltásra kényszerülőknek egyaránt. A tanácsadók egyéni vagy csoportos foglalkozás keretében segítenek megtalálni a szükséges képesítés lehetőségeit. Akik elhelyezkedésükhöz kérnek segítséget – fiatalok és más érdeklődők -, ingyen vehetik igénybe a munkaügyi központokban az álláskereső klub szolgáltatásait: a keresési technikákat, az önéletrajzírás, telefonálás, a felvételi elbeszélgetés fortélyait továbbadó tréningeket. Ezzel egy időben csoportos intenzív álláskeresésben vesznek részt.

FIATAL ÁLLÁSTALANOK. A fiatalok tájékoztatása a munkaerő-piaci tendenciákról iskolaválasztás előtt azért fontos, mert a munkaügyi tárca adatai szerint a regisztrált munkanélküliek 5 százaléka 20 év alatti, 15 százaléka 21 és 25 év közötti, vagyis minden tizedik állástalan pályakezdő az iskolapadból kerül a nyilvántartásba. Jelentős részük szakképzetlenül, vagy nem a gazdaság igényeinek megfelelő szintű és szakirányú tudással, képzettséggel lépett a munkaerőpiacra – 10 ezren alapfokú, 16 ezren pedig középfokú szakképzettséggel rendelkeznek -, ezért beilleszkedésük érdekében minden megyében komplex programokat dolgoznak ki. Jelenleg mintegy ezer fiatal részvételével 29 különböző megyei program működik: a képzési támogatás mellett a képesítési hiányok felszámolása után támogatott foglalkoztatással biztosítják a munkatapasztalat megszerzését. A programok többévesek, befejezésük után három hónappal a munkaügyi központok kötelezően ellenőrzik, hatékonyak voltak-e, talált-e magának munkahelyet a fiatal. A megyei munkaügyi központok és a kirendeltségek munka-pályaválasztási tanácsadói, pszichológusai amellett, hogy pályaválasztási heteket, kiállításokat, és állásbörzéket szerveznek, egyénre szabott és specifikus tanácsadással is várják az érdeklődőket a foglalkoztatási információs tanácsadókban (FIT) és az álláskereső klubokban. A kiállításokon és állásbörzéken ismertetik a helyi munkaerőpiac lehetőségeit, az elhelyezkedési esélyeket, pályákat, foglalkozásokat és képzési lehetőségeket kínálnak. A regisztrált és együttműködést vállaló fiatalnak nem kell fizetnie, amennyiben a központ felajánlotta képzésben vesz részt. Ha maga választ képzést, azzal az intézménynek egyet kell értenie és előfordulhat, hogy csak a tanfolyami díj egy részére kap támogatást.

A kirendeltségek kiemelt feladata a gazdasági szereplőkkel való együttműködés, az adott terület munkaerő-piaci folyamatainak előjelzése. Az Állami Számvevőszék nyári jelentése szerint azonban a gazdaság szereplői, a munkaügyi központok és az iskolák közötti ilyen jellegű együttműködés még nem működik megfelelően, az intézmények továbbra is indítanak olyan képzéseket, amelyek eladhatatlan tudással, szakmákkal bocsátják el a diákokat.

Az iskolák igényei szerint a kirendeltségek minden évben pályaorientációs tanácsadásokat, előadásokat szerveznek a végzős osztályoknak. „A tájékoztatók célja a jól megalapozott és végiggondolt pályaválasztás, ezt igény szerint egyéni képesség- és érdeklődésvizsgálatok, szükség esetén pedig személyiségvizsgálatok egészíthetik ki” – számol be Galambos Mária, a Foglalkoztatási Hivatal szolgáltatási és módszertani főosztályának helyettes vezetője.

HÁLÓZATÉPÍTÉS. Folyamatosan növekszik azok száma, akik a munkaügyi központok humán szolgáltatásait igénybe veszik: tavaly közel 217 ezren voltak. Legtöbben, csaknem 80 ezren a FIT, 31 ezren pedig az álláskereső klub segítségét kérték. A kirendeltségeken is elérhető egyéni szolgáltatások iránt szintén nagy volt az érdeklődés: 28,7 ezren munkavállalási, 20 ezren képzési, 17,3 ezren pedig jogi tanácsadásban részesültek. Az országban 9 regionális munkaerő-fejlesztő és képző központ működik az Állami Foglalkoztatási Szolgálat részeként, a Foglalkoztatási Hivatal szakmai irányításával. Fő feladatuk a munkanélküliek képzése, emellett pályázatokat írnak, saját tananyagokat és speciális képzési programokat dolgoznak ki. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapján keresztül – a szombathelyi kivételével – valamennyi regionális intézmény weboldala elérhető, ahol az éppen aktuális, induló tanfolyamokról, képzésekről és az áraikról is folyamatos tájékoztatást kaphat az érdeklődő, csakúgy, mint a munkaügyi központok oldalain. Várhatóan a jövő év első félévére kiépül az egységes munkaügyi információs hálózat is, amelyhez bárki hozzáférhet majd: ennek segítségével azt is meg lehet majd például tudni, hogy adott szakmában az ország mely részén vannak betöltetlen álláshelyek.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik