Eddig senki sem vizsgálta meg alaposabban, milyen hatással is van a Föld klímájára a légi közlekedés, valószínű azonban, hogy a repülés hozzájárul a globális felmelegedéshez. A számos üvegházgázt kipufogó gépkocsikkal ellentétben azonban ez esetben inkább a légszennyezés helye, semmint a mennyisége és minősége játszik szerepet az éghajlat módosításában: a gépek húzta kondenzcsíkból felhők képződnek, amelyek pajzsként viselkedve verik viszsza a föld kisugárzott hőjét.
Brit meteorológusok számításai szerint ezt a hatást jócskán csökkenteni lehetne, ha a gépek alacsonyabban szállnának. Hatezer méteres magasságban, vagy afelett a fagyott párából létrejövő jégkristályok vékony, széttagolt, de nagy kiterjedésű fátyolfelhőkké állnak össze – még akkor is, ha a víz történetesen a kerozin elégetésből származik. Az alsóbb réteghez közelítve azonban a felhők halmazállapota megváltozik: jég helyett már folyékony vizet is tartalmaznak. Márpedig minél kevesebb a jég a felhőkben, annál inkább csökken méretük, s annál kevésbé érvényesül szigetelő hatásuk. A brit kutatók ezt figyelembe véve modelljeik alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a mai átlagos, 6-12 ezer méteres utazómagasság 1800 méteres csökkentésével 47 százalékkal kisebb felhők képződnek – ennyivel mérséklődik tehát ezek feltételezett éghajlat-módosító hatása is.
Az első, a munkadarabot vékony lemezekből rétegenként felépítő gyors prototípus készítési eljárásokat mintegy 15 éve alkalmazzák a gyártástechnológiában, és azóta több ezerre tehető a különböző alkalmazott RP módszerek száma. A becslések szerint a mintadarabok előállítására alkalmas eszközök piaca évente 25 százalékkal nő, és ma mintegy 700 millió dollárosra tehető; a tervező eszközök forgalma pedig még ezt is meghaladja.
