megszületett az Európai Unió döntése az első kísérleti fúziós erőmű, az ITER (Figyelő, 2003/29. szám) javasolt helyszínéről: a miniszterek tanácsa Spanyolország és Franciaország közül az utóbbit ajánlja a reaktor megépítésére. Az 5 milliárd dolláros beruházásnak otthont adó országot még idén kiválasztják a fúziót célul kitűző nemzetközi program vezetői; akkor a japán Rokkaso és a most jelölt Cadarache között kell dönteniük.
Az ITER tengervízből kinyert hidrogénizotópokból termelne energiát, nagyjából ahhoz a reakcióhoz hasonlóan, amilyen a Napban is zajlik. Így környezetbarát módon és olcsón lehetne kielégíteni az egész emberiség energiaigényét, ezért az EU, az Egyesült Államok, Kanada, Japán, Oroszország és újabban Dél-Korea nagyszabású nemzetközi programban igyekszik megvalósítani a fúziót. A több évtizedes kutatások eredményeképpen a technológia mostanra kinőtte a laboratóriumokat és megérett a kipróbálásra: az ITER-ben már fenntartható módon zajlana a reakció, amelyet ugyan még kísérleti céllal, de már energia termelésére is használnának, a reaktor teljesítménye meghaladja majd a kisebb atomerőművekét. Megépítése és vizsgálata az első – 20-30 év múlva tervezett – kereskedelmi célú erőművek felállításához szolgáltat majd nélkülözhetetlen tapasztalatokat.
A lehetséges helyszínül szolgáló országok száma a kilencvenes évek eleje óta tartó tervezés előrehaladtával egyre csökkent. Nem is olyan rég még Kanada és az Egyesült Államok is versenyben volt a hi-tech beruházásért, nem sokkal később azonban Japánra és két potenciális európai helyszínre szűkült a pályázók köre. Az EU oktatási és kutatás-fejlesztési minisztereinek múlt heti, Franciaországot előnyben részesítő döntése értelmében Spanyolország az utolsó előtti fordulóban elbukott. Ám így is fontos szerep jut majd a spanyoloknak a fejlesztésben: egy, az ITER megvalósítóinak európai tevékenységét koordináló adminisztratív központtal vigasztalódhatnak.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
