Felszámoltuk augusztusban a sertéságazatot, mert 650 millió forintba került volna az uniós feltételek teljesítése – mondja Balázs Mátyás, a dobozi Petőfi Szövetkezet elnöke. Ezzel viszont a cég elveszítette az árbevétele felét. Pedig a szövetkezeti vezető igazán tudja, mik a lehetőségek, hiszen ő a Sertéstenyésztők Országos Választmányának elnöke is.
Újévi malacok.Nehéz esztendő lesz.
A dobozi közös gazdaság nem az egyetlen vesztese a finiséhez közeledő uniós felkészülési versenynek. Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter néhány napja jelentette be, hogy – az idei ellenőrzések alapján – máris 90 élelmiszer-feldolgozót kell bezárni azért, mert nem teljesíti az unió szigorú élelmiszer-biztonsági feltételeit. Azt nem tette hozzá, hogy a lista később, a jövő évi ellenőrzések alapján sokkal hosszabb is lehet. A hús-, illetve a baromfi-feldolgozók vannak a legrosszabb helyzetben, de más területen is szorít a cipő. Hogy a leállítás hány ezer munkavállalót és beszállítót érint végzetesen, azt egyelőre becsülni sem lehet, mert az eddigi feketelistán kis- és közepes méretű üzemek egyaránt szerepelnek.
KELLEMETLEN MEGLEPETÉSEK. „A húsipar azért került előtérbe, mert itt a legnagyobb az illegális vállalkozások száma” – véli Fórián Zoltán, az Agrár-Európa elemzője. A helyzet komolyságát mutatja, hogy a bezárandók névsora igen magas, C1-es titokvédelmi besorolást kapott. Mivel viszont a lista nem nyilvános, kellemetlen meglepetések sorozatával találhatja szembe magát az az agrártermelő-beszállító, aki csak a feldolgozó portásától értesül majd arról, hogy nincs tovább átvétel. Mehetne máshová a portékával, de hová? Több üzem már a szerződött régi partnereket sem képes kifizetni, amint azt a piacvezető Hajdú-BÉT előtt a pénzüket követelő termelők demonstrációja is mutatta.
Az élelmiszer-biztonsági előírások teljesítése kétségtelenül sokba kerül, de aki időben fel tudott készülni, most előnyös helyzetbe kerülhet. A magyar magántulajdonú Zalahús például több százmillió forintot költött az uniós követelmények teljesítésére. Farkas Imre elnök-vezérigazgató további egymilliárd forintos beruházásnak látott neki, de ezt már az EU-feltételeken túl, a versenyképesebb gazdálkodás érdekében. Éppen ezért örül is annak, hogy kirostálódik a nemtelenül versenyző konkurencia. „Ideje azokat a kócerájokat bezárni – mondja -, amelyek primitív eszközökkel, egyáltalán nem megfelelő higiéniai környezetben tudtak csak olcsóbban dolgozni.” Kezd beérni a minőségi munka gyümölcse. Az exportfeldolgozók régóta magas műszaki és technológiai színvonalon termelnek, áldoznak erre, és a kapacitásuk is megvan ahhoz, hogy a piacról kiesőket pótolják.
Fazekas József, a közepes méretű üzemeket tömörítő Húscéh elnöke is már vagy tíz éve felismerte, mivel járhat az élelmiszer-biztonsági feltételek nem teljesítése. A saját üzeme szemléjén így csak apró hiányosságokat fedezett fel a hatóság. Hiába buzdította viszont a tagokat a Húscéhben a felkészülésre, becslése szerint legfeljebb 50 százalékuk felel csak meg a szigorú szabályoknak. Annak viszont ő is örül, hogy az uniós szállítási joghoz szükséges EU-regisztrációs szám bevezetését megelőző hatósági fellépéssel visszaszorul a feketepiac.
Remény Ervint, a Húscéh igazgatóját ugyanakkor felháborította, hogy a tavaly szeptemberi, szintén EU-szemle óta a hatóság változtatott az elvárásain, így számítása szerint akár több százmillió forintos beruházásokat feleslegesen végeztek el a feldolgozók. A Húscéh egyébként 505 húsüzemnek eljuttatott kérdőíve alapján saját felmérést végzett, hányan teljesítik az előírásokat. A megkeresettek fele válaszolt, ez alapján mindössze 14 százalék felelt meg maradéktalanul, 80 százalék csak részben, 6 százalék pedig egyáltalán nem, tehát bezárásra ítéltetett. Az év végi határidőig a problémás feldolgozók 60 százaléka – saját megítélése szerint – pótolja a hiányosságokat, de 22 százalék erre nem lesz képes.
„Félreértés, hogy az EU-csatlakozás miatt kell lehúzni a redőnyt a kilencven feldolgozónál, hiszen a magas követelményeket már a harmonizált magyar szabályok is előírják” – állítja azonban Nagy Balázs, az agrártárca állategészségügyi és élelmiszer ellenőrzési főosztályának illetékes osztályvezetője. A tárca idei felmérése során a 953, különböző profilú ellenőrzött feldolgozó 60 százalékánál talált hibákat, közel 10 százalék – 90 üzem – pedig nem felelt meg az előírásoknak. Azoknak a cégeknek, amelyek vállalták, hogy időarányos terv alapján behozzák a lemaradást, havi ellenőrzés mellett 2003 végéig, illetve jövő májusig adott haladékot a hatóság. Indokolt esetben 2006-ig átmeneti mentességet kérhettek azok a nagyobb élelmiszer-ipari cégek, amelyek nagyobb átalakításra szorulnak. Igaz, félezer húsüzemnél még nem tartottak szemlét, ez jövőre marad, így a feketelista is még hosszabb lehet.
Szántóföldtől az ebédlőasztalig
Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal kezdte meg működését júliusban. Az idén száz, jövőre 200 millió forintos költségvetésű, 25 fős hivatal a két alapító, az agrár, illetve az egészségügyi tárca alá tartozik, s a meglévő élelmiszer-higiéniai, növény- és állat-egészségügyi, tisztiorvosi hálózatra épülve, koordinálja ezek működését. A hivatal az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatósághoz (EFSA) hasonlóan és ahhoz kapcsolódva az élelmiszer útját felügyeli, nyomon követi a takarmány-termeléstől a terített asztalig.
A szakmában úgy tartják, a védzáradék alkalmas lehet a zsarolásra. Piacvédelmi eszközként is bevethetik a csatlakozó agrárexportőrökkel szemben, ahogyan Olaszország, Görögország évek óta többször le is állította a magyar húsvéti bárány szállításokat, vélt állati fertőzésekre hivatkozva.
A hazai szakértők szerint a magyar állategészségügy színvonalasabb, megbízhatóbb is a belga, a dán, a görög, vagy az olasz rendszernél. Éppen ezt a külpiacokon is elismert állategészségügyi „előnyt” látszik veszélyeztetni az uniós regula átvétele. Míg az unióban ugyanis jóhiszeműen az előírások jogkövető betartását feltételezik, Magyarországon tételes és állandó az ellenőrzés. Csak remélni lehet, hogy ha nálunk is a jogkövetést veszik alapul és lazul a gyeplő, nem lesz több probléma.
Az állategészségügy feladata még ez esetben is megszaporodik majd a csatlakozás után, egyebek között az uniós határok védelméből adódóan. Brüsszel monitoring jelentése figyelmeztet is arra, hogy bővíteni kell az országos hatóság munkatársainak létszámát, de a kormánytakarékossági programmal egyelőre e területen is 10 százaléknyi leépítés várható.
Arra a kérdésre, hogy a kisebb létszámmal a hatóság meg tudja-e védeni az uniós élelmiszerpiacot a keletről, délről fenyegető kórokozókkal szemben, majd a jövő év adja meg a választ. Az állati fertőzések ugyanis eddig zömmel keleti, délkeleti szomszédainktól érkeztek, gyakorta a zöld határon át.
