Elismerést érdemel, ha egy közgazdász a 80. életévén túl egy vaskos és jelentős művel rukkol elő. Csikós-Nagy Béláról van szó, aki közreadta Közgazdaságtan a globalizáció világában című összefoglaló munkáját. Mielőtt azonban csupán kísérletet tennénk könyvének ismertetésére, röviden bemutatni szándékozunk az illusztris szerzőt, akinek neve már lassan a középkorú generációk számára sem sokat mond. Pedig Csikós-Nagy jó néhány rendszerváltozáson átívelő hosszú életútja méltó figyelmünkre.
KIEMELVE. Pályája még a Horthy-rendszerben indult, s akkori tevékenységét, műveit borítsa inkább a jótékony feledés homálya. Régen volt, talán igaz sem volt. Ami viszont inkább megemlítendő, hogy a háború utáni nehéz időszakban az óriási szakemberhiánnyal küzdő kommunista párt egyik vezetője, a viszontagságos sorsú Vas Zoltán „emelte ki” a polgári szakértőt, és – a korabeli legendák szerint – ő indította el ígéretes pályáján. A közgazdász megszolgálta a bizalmat: részt vett az új pénz, a forint bevezetése feltételeinek kidolgozásában, s egymás után jöttek az egyre felelősségteljesebb feladatok – egyebek közt – a Tervhivatalban, amit miniszterhelyettesi megbízások követtek. s végül az Országos Anyag- és Árhivatal elnöki tiszte. Mindeközben a mind tekintélyesebb vezető módfelett jelentékeny oktatási, tudományos tevékenységet fejtett ki, előadásokat tartott itthon és külföldön, figyelmet keltő tanulmányokat, könyveket írt, s felkarolta a közgazdasági reformkísérleteket. Nem szűkölködött hivatalos elismerésekben sem: Állami Díj, akadémikusi rang, Heller Farkas-díj – és még sok más.
Most pedig megszületett a terjedelmében is tekintélyes „nagy mű”, méghozzá két kötetben, közel 700 oldalon, amelynek érdemi méltatását és megítélését bízzuk a tekintélyes szakemberekre. Így szerény megjegyzéseinket azzal kezdjük, hogy a rendkívül sok témát felölelő munka egyértelműen bizonyítja szerzőjének rendkívül széles körű és alapos szakirodalmi tájékozottságát. Ám a valamiféle teljességre (ha egyáltalán van ilyen) való törekvése csak mérsékelt sikerrel járt. Az előszót író Glatz Ferenc egyébként gazdaságfilozófiai műnek tartja a könyvet, és hozzáteszi: Csikós-Nagy „az őstörténelemtől napjainkig vizsgálja-elemzi az emberi gondolkodás céljait, mozgatórugóit”. Mindebben lehet ugyan némi igazság, ám elég sok a túlzás is. A szerző (részben) szerényebb: „Az olvasó ne várjon szenzációs megállapításokat. Ez a mű egyfajta küszködés a körül ami a közgazdasági gondolkodásban az újat a régitől és az állandót a változótól megkülönbözteti.”
Számunkra talán nem is annyira a közgazdaságtan múltjával, klasszikus tételeivel, válságával foglalkozó bőséges fejtegetések a legérdekesebbek, hanem inkább azok a fejezetek, amelyek a globalizáció és a közgazdaságtan viszonyát és azok sokirányú társadalmi és gazdasági hatásait tárgyalják. Ehhez kapcsolódik a szerző fő mondanivalója (ha nem tévedünk), hogy a közgazdaságtan nem tud sokat kezdeni mindazokkal a nehezen kezelhető problémákkal, amelyekkel az emberiség a XXI. században szembesül. Nyilván ezért is foglalkozik nagy részletességgel a természeti környezet védelmével, a fejlődő világ problémáival, a műszaki-technikai haladás visszásságaival, a világgazdasági egyensúly elérésének lehetőségeivel, az állam szerepével, a társadalom és gazdaság viszonyával, továbbá a sokat emlegetett fenntartható fejlődés megteremtésének feltételeivel.
Paraméterek
Csikós-Nagy Béla: Közgazdaságtan a globalizáció világában I-II. • 470+210 oldal • MTA Társadalomkutató Központ, 2002. • Ára: 2550 forint
