Korai volt temetni a piros fezes mórt. A Meinl élelmiszer-kereskedelmi lánc 1999-re eltűnt ugyan, de a szerecsen kisfiú közkedvelt sziluettje ismét egyre több helyen bukkan fel szerte Ausztriában. Pörkölt kávé dobozán, különleges ínyencségeken, gyümölcslekváros üvegeken, kávét árusító boltok portálján – vagy éppenséggel a Meinl-termékeket szállító autókon. Mi több, Ausztrián kívül is ismerkednek vele. Chicagóban a múlt év végén nyílt Meinl kávézó, és Dortmundban is működik egy hasonló. Mindkettő „első fecske”, hiszen a konszern vezére, Julius Meinl fiókjában már ott lapul mind az amerikai, mind a németországi hálózat kiépítésének a terve.
Bécsi Meinl-üzlet, anno. A patinás név máig kamatozik.
BEVEZETETT MÁRKA. Sőt, a Meinl dinasztia számára szentnek tekintett, a cégbirodalom élén immár az ötödik nemzedék által viselt – és egy középiskolás korú örökös révén immár a hatodik generációban is felbukkanó – Julius név újabban egy nyugdíj-előtakarékossági kötvényt is jelöl. Az eddig csak a legfelsőbb körök pénzintézetének tekintett Meinl Bank ugyanis – amely az ausztriai magánbankok között a második legsikeresebb – új utakra tér: exkluzív ügyfélköre mellett a tömegeket is szeretné becsalogatni. Felmérések szerint a Meinl márkanevet az osztrákok 83 százaléka ismeri, és e névhez a tudatukban a siker és gazdagság képzete társul. Ennél jobb alapot pedig kívánni sem lehetne a kereskedelmi banki tevékenység felvirágoztatásához.
„Minden örömet okoz, amivel pénzt lehet keresni” – mondja a 44 éves, a birodalmat 1998 óta irányító V. Julius Meinl. S ennek szellemében is cselekszik. A cég vezetésében ma már csak jelképes szerepet játszó apja, IV. Julius, és a nagybátyja, Thomas elégedett lehet, elvégre a családi vagyon szépen gyarapszik. Pedig az idősebb nemzedék eleinte nem lelkesedett az ötletért, hogy szakítsanak a családi hagyománnyal. A birodalom 1862-ben az első bécsi Meinl bolttal született meg, így nem csoda, hogy a család idősebb tagjai váltig ellenezték az élelmiszerlánc eladását. Nehezen fogadták el a tanulmányait Angliában és az Egyesült Államokban végző, máig brit állampolgár fiatalember üzleti meggyőződését, miszerint egy globális összehasonlításban olyan kis élelmiszer-kereskedelmi lánc, mint amilyen az 1991 óta makacsul veszteségesen működő Julius Meinl volt, ma már nem életképes.
Neki lett igaza. Szó sincs semmiféle kótyavetyéről, sőt, a birodalom mai irányítója remekül sáfárkodik a nemzedékek alatt megteremtett hírnévvel, a jövedelmező üzletágakat pedig esze ágában sincs elhagyni. Sorra vásárolja a kávépörkölő üzemeket – Ausztriában például a Zumtobl nevű céget, legutóbb pedig ez év júliusában a trieszti CremCaffét. A konszern üzemei változatlanul tekintélyes tea- és dzsemgyártók, és V. Julius az évi 74 millió eurós jelenlegi termelést akvizíciók révén néhány éven belül 400-500 milliósra szeretné felfuttatni. Persze a piros fejfedős mór logója egyre több nem saját előállítású terméken is ott virít, olyanokon, amelyek a minden valamire való bécsi sznob számára kötelező – az egykori bolthálózatból a belváros szívében egyedüliként megtartott – Meinl am Graben delikátesz üzlet polcain sorakoznak.
A családi sikertörténet a XIX. század végén egy „korszakos” ötlettel kezdődött: a kellemetlen házimunkának számító kávépörkölés átvállalásával. A rohamosan növekvő kereslet kielégítésére 1891-ben Bécsben létrehozták az első pörkölőüzemet, majd 1899-ben megnyílt az első „igazi” Meinl bolt a Fleischmarkt 7. szám alatt. (Az 1862-ben nyitott első üzlet még csődbe ment.) Amikor a 86 esztendős – akkor már dúsgazdag – I. Julius 1913-ban a fiára íratta a céget, az már az Osztrák-Magyar Monarchia legnagyobb bolthálózata volt. A monarchia széthullása után II. Julius minden követ megmozgatott, hogy életben tartsa az utódállamok közötti szabadkereskedelmet – mindhiába. Ám a kelet-európai rendszerváltás után mi sem volt természetesebb, mint hogy a mór visszatérjen egykori sikerei színhelyére.
MAGYAR VÁLTÓ. Így is történt, csakhogy a Julius Meinl-boltok alig egy évtized múltán ismét eltűntek a régióból. Igaz, az 1999. őszi magyarországi kivonulás nem volt végleges. Abban az évben ugyan 74,64 milliárd forint árbevétel mellett több mint 1,2 milliárd forintra rúgott a Csemege-Julius Meinl Ipari és Kereskedelmi Rt. vesztesége, a Profi és a Cora szupermark-eteket jegyző belga Louis Delhaize Holding ennek ellenére a piaci árnál sokkal többet – értesülések szerint 2,5 milliárd schillinget – fizetett a 176 boltból álló hálózatért. Sokan megkérdőjelezik, hogy jó üzletet csinált-e. A következő év májusában ugyanis a Meinl család mindössze 3 millió forintnyi tőkével megalapította a Julius Meinl Hungary Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-t, amelynek tevékenységi listáján ingatlanüze-meltetés és-bérbeadás is szerepel. Mégpedig szakmai körök szerint azért, mert a Csemege-boltok értékesítése előtt a cégről leválasztották a kurrens ingatlanokat, és azokat a Delhaize most a Meinltől bérli. Ezt az értesülést sem a vevő, sem az eladó nem erősítette meg. Annyi azonban bizonyos, hogy a Meinl kávé ma is jelen van Magyarországon: a társaság a másfélszáz éves hagyományokat folytatva saját portékájával lát el egy sor hazai vendéglátó céget.
