A KFKI reaktorterme. Veszélytelenül.
Két szlovák férfit vett őrizetbe a múlt héten a cseh rendőrség, akik három kilogramm hasadóanyagot próbáltak eladni 600 ezer euróért.
A nukleáris biztonságért felelős cseh állami hatóság szóvivője ugyan kizártnak tartja, hogy a lefoglalt hasadóanyag alkalmas lett volna atomfegyver előállítására, az eset azonban ismét ráirányította a figyelmet a nukleáris és egyéb radioaktív anyagokkal folytatott illegális kereskedelem veszélyeire.
PISZKOS BOMBA. November elején egy, a bécsi ENSZ-központban tartott nemzetközi újságírói fórumon a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) illetékese a jelenlegi helyzetet úgy értékelte, hogy a nukleáris anyagokkal folytatott visszaélések száma az elmúlt években igen alacsony szinten maradt, egyébként is meglehetősen kis mennyiségekről van csak szó – vagyis minimális az esélye annak, hogy terrorista szervezetek ilyen úton atomfegyverhez jussanak. A feltárt esetek többségében más radioaktív anyagok képezték az ügylet tárgyát, ez azonban csöppet sem megnyugtató. A szakértő szerint annak ugyanis meglehetősen nagy a kockázata, hogy terroristák a közeljövőben úgynevezett „piszkos bombát” robbantsanak fel, vagyis olyan szerkezetet, amely radioaktív anyagot juttat a környezetbe.
A nemzetközi közvélemény figyelmét azonban egyelőre a nukleáris robbanóeszközök elterjedésének a megakadályozása köti le. Nemcsak egyes államok (mint például Irán urándúsítási vagy Észak-Korea atomfegyverkezési) programjának a leállításáról van szó, de például az Egyesült Államok már 1978 óta szorgalmazza, hogy a magasan dúsított (20 százaléknál több urán-235-öt tartalmazó) hasadóanyagot használó reaktorokat úgy alakítsák át, hogy azok alacsony dúsítású uránnal is működhessenek. A terrorizmus veszélye miatt azután 2001. szeptember 11-ét követően kapott a korábbiaknál jóval hangsúlyosabb szerepet a magasan dúsított urán kezelésének kérdése. Például ami a kísérleti reaktorokat illeti: a világon mintegy százhatvan ilyen intézmény válhat potenciális terrorista célponttá. A kutatási célokra épített reaktorokban ugyanis többnyire magasan dúsított uránt alkalmaznak, mivel ezek kisebb méretűek a hagyományos atomerőműveknél.
Két magyar reaktor
Magyarországon két kutató-reaktor működik: az egyik a Budapesti Műszaki és Gazdaság-tudományi Egyetemen (BME), a másik pedig a KFKI Atomenergia Kutatóintézetében (KFKI-AEKI). Zsolnay Éva, a BME Nukleáris Technikai Intézetének docense kérdésünkre elmondta: a Műegyetemen működő reaktor 10 százaléknyi urán-235-öt tartalmazó hasadóanyagot használ, ami nem minősül magasan dúsított uránnak. Vidovszky István, a KFKI-AEKI igazgatóhelyettese pedig azt nyilatkozta, hogy az általuk használt urán dúsítási aránya ugyan meghaladja a 20, de nem éri el a 40 százalékot. Vélemé-nye szerint ez nem jelent ve-szélyt, mivel a bombakészítéshez csupán 90 százalék körüli dúsí-tású uránt lehet felhasználni. Az igazgatóhelyettes arról is tájé-koztatta lapunkat, hogy a közeljövő tervei között nem szerepel a kísérleti reaktor átalakítása, de távlatilag elkép-zelhető, hogy alacsonyabb dúsí-tású üzemanyagra álljanak át.
A szerbiai szállítmány szervezésében az Egyesült Államok, Oroszország, illetve az IAEA is részt vett, a finanszírozás oroszlánrészét azonban egy negyedik szervezet vállalta magára. A Ted Turner médiamogul és az 1972-től 1996-ig szenátori posztot betöltő Sam Nunn által vezetett Nuclear Threat Initiative alapítvány 5 millió dolláros hozzájárulással segítette elő az akció sikerét.
A dúsított urán
A természetben megtalálható urán jórészt urán-238-ból áll, mindössze 0,7 százalék a nukleáris reakciók hajtóanyagául szolgáló urán-235 izotóp aránya. A természetes állapotában lévő anyagot az atomreaktorokban, vagy kutatási célokra történő felhasználás előtt dúsítják, azaz megnövelik az urán-235 izotóp mennyiségét. A hagyományos atomreaktorok 2-4 százalékos dúsítású uránt használnak, míg a kísérleti berendezésekbe szánt hasadóanyag akár 90 százalékos dúsítású is lehet.
Iain Ritchie, az IAEA szakértője lapunk kérdésére elmondta: karácsony előtt egy újabb akciót terveznek még, amelynek során magasan dúsított uránt fognak elszállítani, részleteket azonban biztonsági okok miatt nem közölt. Régiónkban további három, meg nem nevezett hely szerepel a lehetséges célpontok listáján, ezek felmérése is decemberben történik meg. A szállítások fő finanszírozója továbbra is az Egyesült Államok marad, azonban szükség lesz más államok pénzügyi hozzájárulására is.
