 |
Erősen befolyásolja a külföldi befektetők magatartását a külső egyensúly romlása – aggódik a jegybank monetáris tanácsa. Csakugyan, az első háromnegyed-évben a folyó fizetési mérleg hiánya meghaladta a 3,5 milliárd eurót – ez pedig kereken 2 milliárddal több, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A deficitnek csupán 20 százalékát fedezte az adósságot nem növelő külföldi tőkebeáramlás. A legfőbb finanszírozókká így az állampapír-vásárló külföldi alapok, befektetők léptek elő: a kezükben levő papírok állománya az év eleji 1795 milliárdról szeptember végéig 2272 milliárd forintra duzzadt – ez apadt valamelyest a múlt hét végig 2239 milliárdra.
Az év egészére a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 4,7 milliárdos, a GDP 6,4 százalékának megfelelő deficitet vetít előre. A külső finanszírozási igény főként az eddigi fogyasztás-vezérelte növekedés miatt ugrott meg. Az MNB elismeri: az államháztartás nettó finanszírozási igénye érzékelhetően mérséklődik, de az – fűzik hozzá sietve – még mindig jelentős. Ugyanakkor a lakosság megtakarítói magatartása is nagymértékben változott: korábban jelentős nettó megtakarítói pozíciókra tett szert, most viszont – a kedvezményes hitellehetőségek, a növekvő jövedelmek következtében – a háztartások hitelei közel olyan mértékben nőnek, mint a megtakarításai. Másrészt az üzleti szektor, amely normális körülmények között hiteleket vesz föl, azaz eladósodik, tavaly a recesszió miatt hitelnyújtóvá (megtakarítóvá) vált. Ez azonban csak átmeneti finanszírozást teremthetett, amire az idén már nem lehet számítani. Sőt, az államháztartás eladósodásának csökkenését messze túlszárnyalja az a hatás, hogy az üzleti szféra ismét hitelfelvevővé válik.
Ráadásul 2004-től már nem halogatható tovább a fizetésimérleg-statisztikai módszer nemzetközi gyakorlathoz igazítása sem: a külföldi tulajdonosok újrabefektetett jövedelmének elszámolása. Eddig a külföldi vagy vegyes tulajdonú cégek nyereségének visszaforgatását a statisztika úgy kezelte, mint ha belföldi társaságokról lenne szó (elvégre a pénz az országban marad). A nemzetközi standard szerint azonban nyomon kell kísérni, hogy a külföldi tulajdonosok jövedelemre tesznek szert (és így “rontják” a folyó fizetési mérleget), majd pedig ezt a pénzt befektetik (“javítva” a folyó mérlegen kívüli, úgynevezett pénzügyi mérleget). Az MNB-ben közölték: ez a GDP mintegy 2 százalékával vastagítja a kimutatott hiányt a folyómérlegben. Az idén várható deficit a GDP 8,4 százaléka lenne az új módszer szerint, ami még kevésbé hízelgő, mint a jelenleg hivatalos 6,3 százalék – jelzi az MNB. Ez csak látszólagos romlás, hiszen a nagyobb folyó hiányt automatikusan fedezi a visszaforgatott nyereség mint közvetlen tőkebefektetés. “Az újrabefektetett jövedelmeket figyelembe véve az 1995-ös kiigazítás más megvilágításba kerül. A kiigazítás kisebb mértékű és rövidebb hatású volt, mint azt a korábbi adatok alapján gondolhattuk” – állapítják meg a jegybankos elemzők. Az új módszer szerint a fizetési mérleg hiánya az 1995-ös mérséklődés után, 1996-ban ismét emelkedésnek indult (lásd a grafikont). Bár megállapításukkal a jegybankosok a saját csapdájukba estek, hiszen a romlás csak látszólagos, valójában nagyon is javult a gazdaság helyzete a külföldi befektetők nyereségének visszaforgatása folytán.
A vámstatisztikai adatok szerint az első kilenc hónapban a behozatal 10 százalékkal, míg a kivitel volumene csak 5 százalékkal nőtt a tavalyi év azonos időszakához képest. Ugyanakkor az ipar adatai jóval kedvezőbbek: 7,9 százalékos első kilenc havi exportgyarapodást mutatnak. A Központi Statisztikai Hivatal az eltérés okait vizsgálva úgy találta: amellett, hogy a kétféle exportfogalom más gazdasági kört ölel fel, a megfigyelt tranzakciók tartalmát tekintve is eltérések mutatkoznak. Például a bérmunka elszámolása során a vámosok regisztrálják az ehhez felhasznált anyagok határon be- és kivitelét, az iparstatisztika viszont “nettó módon” csak a bérmunkadíjat veszi számításba.
 |
Üt az igazság órája a költségvetés-ben is. Novemberben rekorddeficit várható a visszamenőleges nyugdíj-emelés, az 53. heti nyugdíj kifize-tése, valamint a kismamák pótléká-nak folyósítása miatt. E három tétel 100 milliárddal vastagítja a hiányt – közölték a Pénzügyminisztériumban.
A várt novemberi deficit 230 milliárd forintra rúg (20 milliárdos lehetséges eltéréssel). A tíz hónap alatt felhalmozódott 878,5 milliárdos deficit után ez már 1100 milliárdos mélységekbe kerülő pozíciót jelenthet. Mégis reálisnak látják, hogy meglesz a GDP 4,9 százalékának megfelelő deficit, illetve az ehhez szükséges 920-930 milliárdos pénzforgalmi hiány. Ezzel a bejelentéssel újabb 0,1 százalékponttal, illetve 20-30 milliárddal engedtek a “kincstári” célkitűzésből. Az óévben fizetik ki ugyanis a köztisztviselők 13. havi illetményére való bruttó 20-30 milliárdot (míg a közalkalmazottaknál esedékes 100 milliárd januárra húzódik át). Decemberben viszont 180 milliárd körüli költség-vetési többletet várnak. Az utolsó hónapban szokásos társa-ságiadó-feltöltés mellett az sem elhanyagolható tétel, hogy – mint a PM-ben bejelentették – áfavisszatérítést nem utalnak vissza határidő előtt, így szakítva a korábbi gyakorlattal, amely lehetővé tette az óévi pénzforgalmi mérleg lerontását.
