 |
Már majdnem egy oldalt tesznek ki a halálozási hírek az újságban, ami azt jelenti, hogy kihalnak az olvasóink – kommentálta némileg morbid módon egy megyei közéleti napilap kiadója a sajtópiaci fejleményeket. Hiába növekszik ugyanis az emberek szabadideje, mind kevesebb újságot olvasnak. Pontosabban, kevesebb közéleti és megyei napilapot, hiszen a bulvár napilapok példányszáma dinamikusan növekszik (lásd a táblázatot). Miközben a Népszabadság 400 ezer embert elveszítve, a Szonda Ipsos 2003. első félévére vonatkozó adatai alapján jelenleg 622 ezer olvasóval rendelkezik, a bulvárban nyomuló Blikk már közelít az 1 millió felé. A naponta megjelenő újságok piacán ráadásul egészségtelen koncentráció alakult volna ki – legalábbis a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) szerint –, amennyiben a 7 országos terjesztésű lap közül 4 egyetlen kiadó, a svájci hátterű Ringier befolyása alá kerül. Az egyik legnagyobb hazai sajtóvállalkozás adja ki jelenleg a Blikket, a Magyar Hírlapot és a Nemzeti Sportot – a Népszabadságban azonban a GVH döntése értelmében már nem szerezhet többségi tulajdont.
| A HVG mehet |
| A Gazdasági Versenyhivatal versenytanácsa tárgyalás mellőzésével hozott döntésében engedélyezte, hogy a német Westdeutsche Allgemeine Zeitung (WAZ) csoport irányítást szerezzen a HVG Lapkiadó Rt. felett. A Mediagnozis adatai szerint a 2002. évben 4,24 milliárd forintos listaáras hirdetési bevételt elérő közéleti hetilap tulajdonosa, a HVG Kiadói Rt. főbb részvényesei (a lap menedzsmentje és az újságírók) június végén hagyták jóvá, hogy a WAZ 75 százalékos részese-dést szerezzen a társaságban. Értesülésünk szerint a vételár 39 millió euró volt, ám ezt Kázmér Judit, a WAZ-csoporthoz tartozó Pannon Lapok Társasága Kiadói Kft. stratégiai igazgatója nem erősítette meg. E cég adja ki a Fejér Megyei, a Dunaújvárosi és a Zalai Hírlapot, a Vas Népét, valamint a Veszprémi Naplót; a magazinpiacon eddig nem volt jelen. |
|
ERÔFÖLÉNY. „A Ringier-csoport gazdasági erőfölényes helyzetbe kerülne a Népszabadsággal” – indokolta lapunknak Bodócsi András, az ügyben eljáró versenytanácstag, miért nem engedélyezi a hivatal, hogy a csoporthoz tartozó Tabora B.V. jelenlegi 49,9 százaléknyi részvénycsomagját 50 százalék fölé emelje. E – bíróság előtt még megtámadható – döntés értelmében tehát az idén március elején, a Tabora és a német Bertelsmann érdekeltségébe tartozó Gruner und Jahr között köttetett üzlet semmisnek minősül, s utóbbi új vevő után nézhet. A Bertelsmann-nak ugyanis egy külföldi tranzakció miatt 25 százalék fölé nőtt a részesedése az RTL Klub televízióban, márpedig a médiatörvény értelmében aki országos napilapban befolyásoló részesedéssel bír, nem szerezhet befolyásoló részesedést országos műsorszolgáltatóban, és viszont.
A GVH versenytanácsa ráadásul nem látott lehetőséget olyan feltétel vagy kötelezettség előírására sem (például egyes Ringier-érdekeltségek értékesítése), amely mellett az engedély megadható lett volna. Bodócsi érvelése szerint a kiadó már jelenleg is gazdasági erőfölényes helyzetben van az olvasói piac több szegmensében (országos politikai napilapok, sport napilapok, bulvárlapok), ráadásul a hirdetési piacon is erős pozíciókkal rendelkezik.
Információink szerint a GVH elsősorban az országos politikai napilapok piacát elemezte a döntés meghozatalakor. Olvasottság szempontjából ezen a piacon a Népszabadság 56–58 százalékos részesedéssel rendelkezik egymagában. „A Magyar Hírlap 11 százalékot tudhat magáénak, így a két lap együtt ezen piaci szegmens 69 százalékát a Ringier kezében összpontosította volna” – magyarázza Bacher János, a Gfk Piackutató Intézet területvezetője. Egyértelműbb a helyzet az országos napilapok piacán, ahol a jelenlegi 37 százalékos részesedését jóval 50 százalék fölé növelte volna a Ringier a Népszabadság megszerzésével. A hirdetői piac elemzése ugyanakkor nem mutat ekkora erőfölényt, már ha a GVH által nézett teljes hirdetési piacot, nem csupán annak napilapokra vonatkozó szegmensét vesszük górcső alá. „A tavalyi adatok alapján az Axel Springer 15,5, a Sanoma Budapest (a Figyelő kiadója) 13,5, a Népszabadság 7,8, míg a Ringier 6,1 százalékos részesedéssel rendelkezik a sajtópiaci reklámbevételek terén” – mondja Horváth Mariann, a reklámköltéseket mérő Mediagnozis ügyvezetője. Azaz a két érintett cég egyesülésével a hirdetői piacot három, egyenrangúnak számító szereplő dominálta volna. Nem így fest azonban a kép, ha az országos napila-
pok piacára fókuszálunk, itt ugyanis Népszabadságostul a hirdetések 55, ha pedig csak a négy politikai napilapot nézzük, akkor 72 százalékát birtokolta volna a Ringier.
Papp Béla, a Ringier Kft. ügyvezető igazgatója ugyanakkor nem ért egyet a döntés szakmai megalapozottságával. „A piacot az alapján kellene elemezni, hogy ha egy szegedi olvasó reggel felébred, milyen lapok közül tud válogatni” – mondja. Azaz érvelése szerint nem az országos, hanem az összes napilap piacát kellett volna a GVH-nak figyelembe vennie, beleértve a regionális lapokat. A Ringier ügyvezetője még várja a hivatal írásbeli indoklását, ám a döntést már meghozták: a kiadó továbbviszi az ügyet a Fővárosi Bíróságra. A procedúra így elhúzódhat újabb egy évet, ám ha a bíróság sem respektálja a svájci kiadó érveit, a Ringier kénytelen lesz megválni frissen szerzett portékájától. A még mindig kelendő terméknek számító Népszabadságra lenne is érdeklődő: a HVG-t nyáron bekebelező német WAZ itteni érdekeltsége (lásd külön írásunkat) ugyanis már jelezte vételi szándékát. Nehezebb dolga lenne ugyanakkor a Ringiernek, ha inkább a Magyar Hírlaptól akarna megszabadulni, az alacsony olvasottságú napilapra ugyanis nemigen akad jelentkező, ráadásul korántsem biztos, hogy a piaci erőfölény tekintetében a GVH megelégedne a Hírlap eladásával.
 |
SZűKÜLÔ PIAC. Nem túlzás ugyanakkor azt állítani, hogy az országos politikai napilapok drámai évet zártak tavaly: a Mediagnozis a listaáras hirdetési bevételek 15 százalékos csökkenését regisztrálta (a listaárból a napilapok átlagosan 35 százalékos kedvezményt adnak hirdetőiknek). A visszaesés mind a négy lapot érzékenyen érintette, leginkább azonban, 26,8 százalékkal, a Magyar Hírlap árbevétele csökkent. Az utóbbi időszak negatív trendjének legfőbb oka, hogy a közéleti lapokhoz kapcsolódó hirdetők minden korábbinál nagyobb ütemben fordultak el más médiumok felé. Ennek hátterében pedig nemcsak a lapok olvasottságának visszaesése áll. „Minden, a 18 éven felüli közönségre koncentráló médium előbb-utóbb szembesül a televíziókkal, amelyek elérési költség tekintetében jóval olcsóbbak a napilapoknál” – ad magyarázatot Somlói Zsolt, a MindShare médiaügynökség ügyvezetője. A politikai napilapok ráadásul a nyomtatott termékek terén is élesedő konkurenciával kénytelenek szembesülni: az országosan, de ingyenesen terjesztett Metro és a jelentősebb bulvárlapok nemcsak példányszámukat, de hirdetési bevételüket is számottevően növelni tudták az utóbbi években.
Stabilan tartják olvasóik számát a regionális napilapok, amelyek ráadásul egyre nagyobb részt hasítanak ki a sajtópiaci reklámtortából is. „Népszerűek, mert kiszolgálják a helyi igényeket” – adja a megyei lapok előretörésének magyarázatát a Mediagnozis ügyvezetője, hozzátéve, hogy ebben a körben az olvasók a megszokás miatt nem mondják le az előfizetéseket. Az pedig, hogy ezen újságok a hirdetési bevételekből a múlt év első nyolc hónapjában mért 25,98 százalékhoz képest idén már 1,5 százalékponttal nagyobb részesedéssel rendelkeznek, jól mutatja, hogy a helyi hirdetők előnyben részesítik a lokális információkkal foglalkozó sajtótermékeket.
Az országos politikai lapoknak manapság már az internetes hírportálokat is komoly konkurenciának kell tekinteniük: a jelentősebb weblapok (Index, Origo) olvasottsága ugyanis már vetekszik a Magyar Hírlapéval. Az online sajtótermékek népszerűségét azonban egyelőre a hirdetési tarifákban és bevételekben nem sikerült érvényesíteni, sokan mégis úgy vélik, lejárt annak az ideje, hogy négy országos politikai napilap legyen a piacon.
