 |
| Peter Blackmore.További fúziókat vár. |
– A két egykori rivális, a HP és a Compaq bő egy évvel ezelőtt bejelentett fúziójának hírére
annak idején idegesen reagált a tőzsde. Az egye-sülést szorgalmazó menedzs-ment dolgát nehezítette, hogy a cégala-pító családok
is ellenezték a fúziót. Végül
mivel sikerült meggyőzniük őket?
– A fúzió különlegesen sikeres volt, hiszen a legtöbb egyesülést ebben az üzletágban jóval lassabban vitték véghez, mint mi a magunkét. A piaci részesedésre és költségmegtakarításra vonatkozó célokat is messze túlszárnyaltuk: 3,5 milliárd dollárral csökkentettük a HP éves költségeit, így az idei második negyedévben már komoly profitot, több mint 600 millió dolláros nyereséget termeltünk.
| Veszik mint az áramot |
Az IT ipar két legnagyobb cégét, az IBM-et és a HP-t tekinti a nemzetközi szaksajtó egy új „ágazat”, az úgynevezett informatikai közműszolgáltatás (computer utility) zászlóshajójának. Ezen, igény szerinti IT szolgáltatások mutatják azt a jövőképet, amelynek valóra váltásán az ágazat meghatározó szereplői dolgoznak, de sok teendő vár még rájuk, mielőtt törekvéseiket siker koronázza – olvasható az IBM honlapján.
A partnervállalatok ebben az esetben informatikai infrastruktúrát vásárolnak az IT cégektől, amit egyes elemzők egyenesen az áramvásárláshoz hasonlítanak. A szolgáltatás alapeleme többnyire egy informatikai adatbázis, amely elegyíti és „virtualizálja” a hardverek és a szoftverek erőforrásait. „Számítógépek és szoftverek ezrei helyett infrastruktúrát nyújtunk partnereinknek” – mondta a BusinessWeeknek a HP üzletág-igazgatója. Így számos megvásárolandó szerver helyett csak egyre kell „rácsatlakozniuk” a vállalatoknak.
Ezen üzletág virágzása megalapozhatja az IT cégek jövőjét, mivel hosszabb távú együttműködést feltételez a partnerek között. A díjazás – akárcsak a közműszámlák kifizetésekor – havonta és nem egyszeri alkalommal történik. A HP-nál úgy tartják: a fejlett világban egy-két év alatt elterjed az Egyesült Államokban már honos informatikai közműszolgáltatás, s ennek alapján hamarosan Magyarországra is betörhet az új módi. |
|
Kétségtelen, hogy a fúzió előtt nagy ellenállást kellett legyűrnünk. Sokan azért is csalódottak voltak, mert a dotcom szárnyalás idején regisztrált magas növekedési ráta nem tért vissza az iparágba. Nehéz piaci környezetben próbáltuk meggyőzni a részvényeseket, hogy igenis van logika a fúzióban. Végül az élet minket igazolt.
– Mikor volt az a fordulópont, amikor a részvényesek beleegyeztek a fúzióba?
– A fúzió kérdése a részvényesek elé került, végül ők mondták ki a döntő szót, pedig akkor az egyik alapító család még nem volt meggyőződve az egyesülés szükségességéről. Onnan már nem lehetett visszatáncolni.
– Legutóbb az Oracle jelentette be, hogy ellenséges felvásárlási ajánlatot tesz a rivális Peoplesoftra. Lesz új fúziós hullám az IT szektorban?
– Igen, a HP-nál úgy véljük, hogy további konszolidáció várható az IT iparban. Többen követik majd a HP példáját. Azt jósoljuk, hogy a menedzsmenteknek – mint ahogy az idézett példa is mutatja – döntő szerepük lesz az egyesülések kigondolásában és végrehajtásában.
– Az Ön főnöke Carly Fiorina, a HP-Compaq fúzió legfőbb értelmi szerzője, alighanem a legmagasabb pozícióban lévő női menedzser. Milyen vezetőnek tartja? Mely területeken lehetne javítani az együttműködésükön?
| A magyar kapcsolat |
Vonzónak tartja a magyar (és általában a közép-európai) piacot a múlt héten Budapesten Med-gyessy Péter kormányfővel is tárgyaló Peter Blackmore. Magyarországon ugyanis a növekedés a gazdaságban tapasztalható nyugtalanító jelek ellenére még mindig jócskán meghaladja az amerikai és az európai uniós ütemet – nyug-tázzák elégedetten a kaliforniai központban. A HP idehaza az IT szektor piacvezetője, (évente 300 ezer személyi számítógépet állít elő) ám az alelnök a Beck György által vezetett menedzs-menttől a cég itteni 15 száza-lékos piaci részesedésének további növelését várja.
Blackmore nem tart attól, hogy az uniós csatlakozás az adóked-vezmények visszafogása miatt beszűkítené cége mozgásterét, ellenkezőleg: az üzleti élet felpezsdülését várja az integ-rációtól. A sokáig többek által túl erősnek és a versenyképesség-romlás egyik okának kikiáltott forintot az alelnök a felzárkózási folyamat természetes velejáró-jának tartja, az ebből adódó esetleges negatívumokat szerinte a növekvő külkereskedelem, valamint hosszabb távon az egységes európai valutához való csatlakozás kompenzálhatja. „Magyarország továbbra is jó befektetési terep, elsősorban képzett munkaereje és földrajzi helyzete miatt” – tette hozzá. Az uniós csatlakozás sikere szempontjából fontosnak tartják a HP-nél, hogy a kormányzat aktívabb szerepet vállaljon az informatika és az oktatás – mint a magyar gazdaság két, egy-mással összefüggő lehetséges kitörési pontja – fejlesztésében. A HP-vezető utalt arra, hogy nálunk a személyi számítógép-, valamint az internetellátottság még térségi összehasonlításban is kirívóan alacsony, a telefonálás tarifái viszont túlságosan magasak.
A kormányfővel folytatott tárgya-láson értesüléseink szerint az európai uniós tagság után a mezőgazdasági támogatások fogadása szempontjából kulcs-fontosságú, a megvalósítást te-kintve óriási lemaradásban lévő, úgynevezett Integrált Irányítási és Ellenőrzési Rendszer (IIER) pályázati feltételei is szóba kerültek. A mintegy 10-12 millió euró összértékű, Phare-támoga-tású projektre (Figyelő, 2003/8. szám) összesen 7 konzorcium versenyez – köztük a HP által vezetett is -, a pályázatok érté-kelését magyar és uniós szakem-berek végzik majd. A tender-anyagot a pályázóknak a héten kellett eljuttatni, döntés szep-temberben várható az ügyben.
A magánszféra és az állam együttműködésén alapuló PPP-projektek (Figyelő, 2003/24. szám) iránt is komoly érdeklő-dést mutat az amerikai vállalat. (A PPP-programok esetében az állam a kötelező feladatai ellátásához szükséges beruházá-sokat a magántőkére bízza). Komoly aggályai vannak azonban a HP-vezetésnek, hogy a jogi környezet megfelelő lesz-e a programok beindításához. A hosszú távú megállapodásoknak ráadásul politikai kockázatuk is van, így a HP-nál azt vennék szívesen, ha a PPP-t külön tör-vény szabályozná. Ha megva-lósul, leginkább az egyetemek, államigazgatási intézmények fejlesztésében képzelhető el az állam és a HP együttműködése, például egyes, az uniós csatlako-zás után szükséges kártyarend-szerek (munkavállalói, egész-ségbiztosítási) bevezetésekor. |
|
– Carly nagyon jó vezető, s nőkhöz illően kivételesen jól kommunikál. Rendszeresen beszélünk az üzletről. Jó és problémamentes a kapcsolatunk. Nincs olyan terület, ahol javítani kellene az együttműködésünkön.
– Nyilván abban is egyetértenek: a HP célja, hogy elsősorban számítástechnikai szolgáltató cégként tartsák számon. Néhány elemző szerint azonban egyelőre nehezen tud megszabadulni a számítógépgyártói imázstól. Hogyan kívánják elérni céljukat?
– Célunk, jövőképünk az, hogy a világ első információs technológiai cége legyünk (jelenleg az IBM az első – a szerk.). E cél elérésének egyik, bár nem egyetlen eleme az, hogy fejlesztjük az igény szerinti informatikai szolgáltatásainkat (lásd külön). Minden felmérés szerint az informatikai infrastruktúra nyújtása terén erősebbek a pozícióink, mint bármely más versenytársunknak. A Gartner Group elemzése kimutatja, hogy a szoftverek és az alkalmazások terén 18 hónappal járunk a piac előtt. Ezzel függ össze, hogy meg akarjuk honosítani az úgynevezett alkalmazkodó vállalat (adapting enterprise) koncepcióját is. Ennek lényege, hogy szolgáltatásainknak azonnali és automatikus válaszokat kell adniuk az informatikai és a piaci környezet változásaira. Az üzleti döntéshozatal egyre dinamikusabb, a számítástechnikai infrastruktúrának azonban még ennél is gyorsabban kell változnia. Ezáltal a vállalatok könnyedén alkalmazhatnak új üzleti modelleket és válthatnak irányt az üzletmenetben.
– A jelenlegi recessziós világgazdasági környezetben miként látja az IT ipar jövőjét?
– Az IT szektor alighanem a világ legnagyobb ipara, ehhez képest „méltatlan”, hogy eddig csak nagyon rövid ideig volt számottevő növekedés az ágazatban.
Nincs kétségünk afelől, hogy lesz igény a szektor továbbfej-lesztésére. Az egyetlen kérdés: milyen gyorsan bővülnek majd a megrendelések. Számításaink szerint az elkövetkező néhány évben egyszámjegyű, de magas növekedési ütemre készülhetünk.
