Kevesebb mint 8 millió forint Sapard-támogatásért pályáztam tavaly, de még a zsebembe is belenéztek, majdnem vért is vettek tőlem – panaszolja az egyik jól menő Pest megyei húsipari vállalkozó. Papíron ugyan elnyerte a támogatást, de azóta sem látott belőle egy fillért sem. Ha sürgősen nem érkezik meg a pénz, nem tudja teljesíteni a novemberi határidőre az új állategészségügyi feltételeket, és nem szállíthat az unióba. A belpiaci válságot látva így félő, hamarosan tönkremegy a most még virágzó feldolgozóüzem.

Hazai ellenőrzés. Megbélyegzettnek érzik magukat.
Példája nem egyedi. A csaknem hatszáz hazai húsfeldolgozó többsége idegesen várja november végét, ameddig a megyei állategészségügyi hatóság szemléjén bizonyítaniuk kell, hogy az üzem teljesíti az EU-szabályokat. Ám eddig csak a feldolgozók töredéke felelt meg a vizsgán, és a fogyasztóit védő brüsszeli bizottság is aggódva figyeli a fejleményeket. Szanyi Tibor, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) politikai államtitkára a múlt héten kénytelen volt levélben megmagyarázni a rossz bizonyítványt, miután az EU állategészségügyi szakbizottsága megdorgálta Magyarországot a felkészülésben tapasztalt lemaradásokért. Tavasszal a delegáció heteket töltött a magyar állategészségügyi felkészülés ellenőrzésével, majd több elégtelent is kiosztott a távozásakor készített bizonyítványban. A szakbizottság vezetője jelentésében nem találta megfelelőnek a – BSE-járvány után fokozottan figyelt – húsipari cégek felkészülését, miként az állati tetemek megsemmisítését végző cégekét sem. A külső veszélyek, járványok megfékezése, továbbá a belső piac védelme szempontjából legérzékenyebb határellenőrzés kialakításával, harmonizálásával ugyancsak elégedetlen volt a jelentés, s elmaradásokat állapított meg a jogharmonizációban is.
A magyar állategészségügyben dolgozóknak azért is fájdalmas a brüsszeli intő, mert nagy részük meg van győződve arról, hogy jogtalan. Sőt, több esetben – például az idegen helyről vásárolt állatok elkülönítésekor – éppen az unió alkalmazza a bevált magyar állategészségügyi védelmi technikákat. Az uniós szakbizottság a magyar szakemberek véleménye szerint azért talált kifogásolni valókat, hogy igazolja saját munkáját. Sokan nem is értik, hogy a harmonizáció örve alatt számos esetben miért kell a szigorú magyar rendszert „lebutítani” az alacsonyabb uniós színvonalra.
Jogok a vágóhídon
Július elején jelenik majd meg a Magyar Közlönyben az a rendelet, amely teljes mértékben azonossá teszi a húsfeldolgozó üzemek kialakítására vonatkozó szabályokat az unióban érvényes rendszerrel. A változás nem éri váratlanul a cégeket, mert az állategészségügyi hatóság már korábban megvizsgálta a nem uniós országokba exportáló húsfeldolgozókat, hogy teljesítik-e az EU- szabályokat. Tételesen megállapította, hogy adott feldolgozónak mit és hogyan kell megváltoztatni a két másik rendeletben előírt 2003 november végi határidőre. (Az unióba exportálókat vizsgálni sem kellett, mert azokat az EU szakbizottsága rendszeresen ellenőrzi.) A november végi határidő azonban valamelyest még kitolódhat, mert két éve még a 2004. január elsejei csatlakozásra készült az apparátus.
Feldolgozatlan elvárások
Az Európai Bizottság a húsfeldolgozó-élelmiszeripari üzemeknél gyors intézkedéseket sürget. A brüsszeli illetékesek egyebek között az állatfogadók, pihenőhelyek kialakításában fedeztek fel drámai elmaradásokat az uniós szabályoktól. A feltételek teljesítése nélkül a feldolgozók csak korlátozottan, regionálisan szállíthatnak az EU piacára, vagy be kell zárni az üzemet. Remény Ervin, a kis húsipari vállalkozásokat tömörítő Húscéh ügyvezető alelnöke tapasztalatai alapján úgy ítéli meg, hogy különösen a kisebb feldolgozóknál és az állattartóknál nagy az állategészségügyi lemaradás. A tíz évvel ezelőtti 1060 húsfeldolgozóval szemben ma már csak 590 működik, de csupán a töredékük fog megfelelni az idén november 30-ig adott határidőre az uniós feltételeknek. Milliárdos fejlesztéseket kellett volna végrehajtani az erre hivatott Sapard-forrásokból, de a húsfeldolgozók még egy fillért sem kaptak. A feldolgozás 1 százalékos árbevétel-arányos nyereségéből pedig a kis cégek nem tudtak félretenni. Egy évi 20 ezer sertést feldolgozó, 1500 tonna készterméket előállító kisebb üzemben pedig legkevesebb 250-300 millió forintos beruházás-sorozatra lenne szükség, hogy a megyei állategészségügyi hatóságok szemléin levizsgázzanak és megszerezzék az uniós szállításokhoz az EU számot. A vállalkozók többsége jó, ha 50-60 százalékig teljesíti a követelményeket. A bezárásra ítélt feldolgozók vezetői pedig a megyei állategészségügyi hatóságokat hibáztatják, hogy korábban túl engedékenyek voltak. Több tízmilliós fejlesztésre ösztönözték azokat is, akik eleve alkalmatlanok voltak a feltételek teljesítésére.
Nagy a tét Nagylakon, mert ha nem vizsgázik legalább elégségesre Magyarország az állategészségügyi felzárkózásban központi kérdésként kezelt határállomás építésében, akkor a belső piacait óvó unió életbe léptetheti a védzáradékot. Ez esetben az EU nem fogadja el megfelelő védelemnek a Magyarország keleti felén lévő határállomásokat, és fennmaradna az osztrák határellenőrzés. Mint jelenleg is, az osztrák határon állítanák meg és ellenőriznék állategészségügyi szempontból is a magyar, valamint a rajtunk keresztül érkező külföldi árukat, miközben az EU-cikkeket vizsgálat nélkül szállíthatnák az országba. A lépés adminisztratív akadályt gördítene a magyar élelmiszer uniós karrierje elé és versenyhátrányt okozna a hazai cégeknek, miközben a belső piacon a konkurens termékek szabadabban, legalábbis gyorsabban érhetik el a vevőt.
Néhány teljesítendő feltétel
• Elegendő számú 82 Celsius fokos melegvizes eszközfertőtlenítő l A vágóhídon istállót, ólat kell fenntartani, ahol a levágandó állatok etetését, itatását biztosítani kell
• Elkülönítőt kell építeni a beteg, sérült állatok számára
• Külön helyiségben kell elvégezni az állatok kábítását, a belek, gyomrok ürítését, a belek feldolgozását, a húsok, zsigerek hűtését
JÁTÉKBABA A SERTÉSNEK. A főállatorvos nem is fogad el minden kritikát. Természetesen a határállomásokon a termékbehozatalnál át kell venni az EU ellenőrzési rendszerét, és az ATEV három állatifehérje-feldolgozó üzeme valóban elavult, jelen állapotukban nem teljesítik a tetemek kezelésére vonatkozó előírásokat, de Bálint Tibor úgy véli, a jogi harmonizációval jól állunk. Az unió megfeleltetési táblázatokban „méri”, hogy adott rendeletek megjelentek-e már a magyar jogrendben. Az eddig átadott 24 táblázat esetében jól teljesítettünk, Bálint Tibor hivatalos visszajelzést sem kapott e téren.
A brüsszeli jelentés alapján egyébként már elkészültek, a napokban meg is jelennek a hiányolt rendeletek, egyebek között az állatról emberre terjedő betegségek megelőzésére szolgáló „takarmánytilalomról”. Az állatvédelemről szóló új előírások már tavaly hatályba léptek, bár a főállatorvos szerint a gyakorlatban ez sok „újdonságot” nem hozott, mert a jó szakember eddig is tudta, a csoportos tartásnál kell adni valamilyen eszközt a sertésnek, hogy lekösse a figyelmét. Az jószerivel mindegy, hogy a „játék” éppenséggel egy gumibaba vagy egy darab lánc. A magyar vállalkozók lassúságát magyarázza, hogy a versenyképességüket rontja a sok pluszkiadás, ha már a csatlakozás előtt meg kell emelni a ketrec belmagasságát, át kell alakítani a sertésólakat és fiaztatókat, hogy a malac jobban érezze magát.
