Legutóbb a NATO magyarországi hadgyakorlatán vett részt a Gripen, az ellentételezési program viszont már másfél éve elindult. Milyen eredménnyel? 
– Az ellentételezési munka során eddig 900 millió svéd korona értékű ügylet jött létre, és bár általában a világgazdasági környezet nem túl kedvező, a következő néhány hónapban újabb üzletek várhatóak. Negyvenöt partner cég keres itt lehetőségeket, közülük fél tucat már szerződött is. A magyarországi cégek adatbázisában 400 vállalat szerepel a legkülönbözőbb iparágakból, általában nagy kedv és elszántság jellemző rájuk. Van, ahol elsőre nem sikerül az üzlet, de tovább próbálkoznak. Ilyen annak az üveggyárnak az esete, amely több száz éves, ablaküveg előállításra alkalmas üvegfújási technika birtokában van. Ez meglehetősen ritka, és az ódon svéd házak rendbetételéhez volna is rá vevő. Csak éppen az első gyártási próba nem volt sikeres, ám a potenciális svéd partner kedvéért igyekeznek újraindítani, újratanulni a módszert. Összességében egyébként a várakozásainknak megfelelően, a terv szerint, sőt, talán kicsit annál is jobban halad az ellentételezési program.
– Hatással lehet erre, illetve általában Magyarország üzleti szempontú megítélésére, hogy a Keresztény- demokrata Internacionálé határozata szerint itt a politikai és polgári jogok veszélyben forognak?
– Hatása máris van: az egyik svéd cég azonnal hívott, hogy miként értelmezze ezt a fejleményt. Ettől még semmilyen lépést nem fontolgattak, mindenesetre tisztázni akarták, hogy mi történik. Nem hinném, hogy a többi partner vállalat is így tesz, ám az biztos, hogy ez a konfliktuson alapuló politikai dialógus, a konstruktív politizálás hiánya nem tesz jót az üzletnek. Magyarország a külföldiek szemében szinte a rendszerváltás óta a stabilitás jelzőjét viseli magán, ez a kép ilyen események nyomán legalábbis elhomályosulhat.
– A paksi atomerőmű üzemzavara miatt nem keresik? Mit szól a múlt heti Greenpeace-akcióhoz?
37 éves, nőtlen
Végzettsége: mérnök (az egyetemet Stockholmban, az MBA programot Koppenhágában végezte)
Kedvencek: Könyv: Az IKEA történetétől (Bertil Torekul könyve, magyarul is megjelent) Tom Clancy regényeiig széles a skála
Zene: Peter Gabriel és a Genesis, a klasszikus zene és a jazz, de főként élőben, koncerten, a “maiak” közül pedig az R&B irányzat
Film: a mozi nem tartozik a kedvencei közé
Hobbi: vitorlázás és óceáni hajózás (ez az, amit Magyarországon a legjobban hiányol), síelés, squash
– Utcai akció nem csak Magyarországon történt, Franciaországban a nyugdíjreform elleni demonstráció és sztrájk zajlott a múlt héten. Sőt, a jóléti állam vívmányait Svédországban is egyre inkább viszszafogják. Ezt a svédek hűvösen “tűrik”?
– Az elmúlt években valóban nálunk is kiderült, hogy nem finanszírozhatók tovább azok a szociális rendszerek, amelyeket a gazdaság szárnyalása idején alkottunk. A svédek azonban mások, nem szokásuk az utcára vonulni, rendkívül ritka a sztrájk. Ugyanakkor társadalmi párbeszéd folyik az átalakításról, megvan a demokratikus útja annak, hogy az állampolgárok kifejthessék nézeteiket.
– Az Európa jövőjével foglalkozó konvent alkotmánytervezete alapján mit gondol: nekünk magyaroknak – az EU-ba most belépő többi országgal együtt – meglesz a lehetőségünk arra, hogy közvetlenül érvényesítsük e nagy szervezetben az érdekeinket?
– Ez egy olyan kérdés, amelyet manapság Svédországban is feszegetnek, csak éppen a Gazdasági és Pénzügyi Unióhoz való csatlakozás kapcsán. Mindenesetre az EU-belépés idején az volt a svéd feltételezés – és én ma sem gondolom másképp -, hogy egy szervezet döntéseit belülről, tagként igenis lehet befolyásolni. Arra pedig, hogy az új tagok ne legyenek másodrendű állampolgárok, szerintem garanciát nyújt az EU intézményrendszere.
