Iskolai számítógépes labor.
Magyar Bálint oktatási minisztert meglehetős élességgel támadták az utóbbi hetekben több ügy miatt, azok közül is elsősorban a Sulinet szolgáltatására kiírt pályázatok kapcsán. Az oktatási intézményeket internetkapcsolathoz juttató program amúgy egyértelműen sikertörténetnek tekinthető. Annak dacára is, hogy a felmerült vádak nyomán a szaktárcánál jócskán hullottak a fejek.
Éltanulók
Az Elendert 1999-ben az akkori tulajdonosok, köztük Kóka János és Lepp Gyula ismeretlen áron – a szóbeszéd szerint több milliárd forintért – eladták az amerikai PSINet-nek. A vevő a nem sokkal később beköszöntött internetválság miatt időközben csődbe ment, s a már PSINet Magyarország Kft.-re keresztelt céget tavaly szeptemberben a Wallis Rt., valamint az eredeti tulajdonosok, Kóka János és Lepp Gyula visszavásárolták (Figyelő, 2002/45. szám). „Ennek semmi köze nem volt a kormányváltáshoz, nem pedig ahhoz, hogy az idén lejárt a szerződésünk. Sem a várható új pályázat miatt vásároltuk vissza az Elendert. A Sulinetet mindazonáltal nagyon értékes megrendelésnek tartjuk” – mondja Kóka János. Az 1990-ben Lepp Gyula és Budafoki Róbert (aki 1991-ben kilépett a cégből és ma a Cisco Sytems Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója) által alapított Elender kezdetben számítógép-összeszereléssel, hálózatépítéssel, majd lakossági internetszolgáltatással foglalkozott. 1997-ben a Sulinet program több mint a felét adta a cég akkori, 2,5 milliárd forintos forgalmának.
Nem sokkal ezután, 1998-ban az Advent pénzügyi befektető egymilliárd forintot invesztált az Elenderbe, megszerezve ezzel a részvények 30 százalékát. Ezt követően 1999-ben vette meg az amerikai PSINet, amelynek csődbemenetele után 2002-ben vásárolta vissza Kóka János, Lepp Gyula és a Wallis Rt.
Az indításkor meghatározott cél az volt, hogy 2005-re az összes közoktatási intézmény – azaz, a máig bekötött iskolák duplája – a Sulinet hálózatra kapcsolódhasson. Kóka János, a programért felelős Elender Üzleti Kommunikáció Kft. ügyvezetője szerint a Sulinet évente 2,0-2,5 milliárd forintba kerül, mely összeg tartalmazza a hálózati eszközök árát, a hálózat kiépítésének és üzemeltetésének, valamint az internetszolgáltatás díjait, de a laborokban működő számítógépek árát nem. Az elmúlt hat évben tehát összesen több mint tízmilliárd forint folyt be az Elender számlájára a Sulinetből. „Ennek döntő hányadát azonban alvállalkozóknak – főleg távközlési szolgáltatásokra – fizettük ki” – mondja Kóka János. És bár a szeptemberig szóló ideiglenes szerződés értelmében még az Elender a Sulinet fővállalkozója, az OM a továbbiakban sokszereplős megoldásban – tehát több internetszolgáltató bevonásával – kívánja üzemeltetni a hálózatot.
A program első érvényben lévő szerződése 2003. február 28-án szűnt meg, ezért az oktatási tárca még ezt megelőzően közbeszerzési eljárást indított a szolgáltatás folytatására, 10 hónapos, átmeneti időszakra. A részvételi felhívás a tárgyalásos eljárásra január 15-én jelent meg a közbeszerzési értesítőben. A pályázati dokumentációt 10 cég vásárolta meg, amelyek közül 3 adott be részvételi jelentkezést február 11-én. Az eljárás február 14-én kihirdetett nyertese az Elender lett. A Közbeszerzési Bizottság egy meg nem nevezett panaszos beadványára reagálva azonban február 19-én megtiltotta a szerződéskötést az OM és az Elender között, arra hivatkozva, hogy a minisztérium nem biztosította az esélyegyenlőséget, mert a pályázóknak csupán 10 nap állt volna rendelkezésre a szükséges fejlesztések folytatásához és a szolgáltatás beindításához – erre pedig csak a korábbi fővállalkozó, az Elender volt képes. Az OM jelenleg jogorvoslati eljárás keretében kéri a Közbeszerzési Döntőbizottságtól a szerződés megkötésének jóváhagyását; a tárca közleménye szerint az eljárás minden tekintetben szabályos, törvényes keretek között zajlott le.
EGY ESTE ÁLDOZATAI. Akárhogyan is történt az elbírálás, a Répássy Róbert fideszes képviselő által kifogásolt, az Elender által szervezett május 9-i, egyébként Lepp Gyula tulajdonában álló balatonkenesei hotelben eltöltött hétvége – lévén arra a döntést követően több mint két hónapra került sor – aligha befolyásolhatta a pályázat eredményét. Tény viszont, hogy még Magyar Bálint is elismerte: a hétvégi meghívást nem lehet összekeverni a minisztérium protokolláris kötelezettségeivel. Ennek a szemléletnek esett áldozatul a kenesei találkozón való részvétele miatt posztjáról lemondó, a Sulinet tender előkészítésében is részt vevő Koltai Péter informatikai miniszteri biztos, valamint Racskó Péter, a Sulinet programiroda vezetője, aki szintén jelen volt a nevezetes eseményen.
Sulinet-történelem
1996 ŐSZE. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium (MKM) meghirdeti a Sulinet programot.
1997. AUGUSZTUS. Közbeszerzési eljáráson tendergyőztes az Elender Informatikai Rt. vezette konzorcium, amely ötéves szerződést ír alá a minisztériummal.
1997. SZEPTEMBER. Az 1997/98-as tanévnyitón két iskola jelképes bekötésével elindul a program.
1997. OKTÓBER. Bekötik a 100. iskolát, egy ózdi tanintézményt.
1997. NOVEMBER. Egyetlen csomópont kivételével kiépül a gerinchálózat.
1998. FEBRUÁR. Már több mint 450 iskola kapcsolódik a hálózatra.
1998. MÁRCIUS. Bekötik (Szombathelyen) a 600. iskolát, s az Elender Kft. átadja az MKM központi szerverének nagy sebességű, duplikált sávszélességű internet-kapcsolatát, az automatikus fájltovábbítást szolgáló szoftverdisztribúciós alrendszert, valamint a monitoring rendszert.
1998 ŐSZE. Az Oktatási Minisztérium (OM) lezárultnak tekinti a Sulinet programot, s utolsó akcióként 1000 általános iskolának vásárol számítógépet, amelyeket már nem kapcsolnak be a hálózatba. A tárca Írisz néven folytatja a programot, a továbbiakban a tartalomfejlesztésre helyezve a hangsúlyt. Ekkor összesen 1217 magyar középiskola kapcsolódik a hálózathoz. Az Elender Rt. háromszorosára növeli a nemzetközi hálózat elérésére irányuló sávszélességet.
2001. SZEPTEMBER. A hálózathoz 1830 intézmény kapcsolódik, létrejön az Oktatási Minisztérium és az Elender-jogutód PSINet Magyarország Kft. közötti megállapodás újabb 510 iskola bekötéséről és a szolgáltatás több mint háromszoros kapacitásbővítéséről.
2002. SZEPTEMBER. A hálózathoz 2340 iskola kapcsolódik.
„Az államigazgatás és a piac szereplőinek szükségszerű érintkezését lehetővé tevő élethelyzetek tekintetében nem látom, hol az erkölcsi határ egy minisztérium tárgyalótermében megivott ásványvíz, egy presszóban elfogyasztott kávé, egy üzleti ebéd, vagy egy vidéki konferencia között. Az informatikai közélet ilyen kriminalizálása, paranoizálása veszélyes a piac fejlődését gátló, így nem kívánatos jelenség. „- kommentálja az ügyet Kóka János.
A NAGY UTAZÁS. Hasonló véleményt vall a Répássy Róbert honatya által ugyancsak kifogásolt januári amerikai utazásról Budafoki Róbert, a minisztérium munkatársait meghívó Cisco Systems Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója is. Szerinte nincs szó morálisan kifogásolható helyzetről, mert a tárca előnyös szerződéseket kötött. A kint aláírt egyik megállapodás értelmében 8 millió forint helyett csak annak 10 százalékát kellett kifizetnie az OM-nek a digitális tananyagok fejlesztésére alkalmas Virtuoso oktatási rendszer használatáért.
Az amerikai úton, amelyen Magyar Bálint miniszter, Sári Lajos szakképzési helyettes államtitkár és Csepeli György, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) politikai államtitkára vett részt, még egy szerződést is szignózott az OM. A Cisco ennek alapján a minisztérium rendelkezésére bocsátotta a szintén e-learningen alapuló, hálózati szakértők képzésre alkalmas rendszerének újabb négy szemeszterét. Ez a Magyarországon 1999 óta futó első négy szemeszterrel szemben – amelyek középiskolai célokra alkalmasak – kifejezetten főiskolai és egyetemi hallgatók oktatására készült. A szerződésben az OM 100 ezer dollár, azaz 23 millió forint értékben maga honosítja – magyar nyelven is elkészíti – a 280 órás, a Cisco által ingyenesen biztosított piaci áron – a programot jelenleg oktató hatvan intézményre számítva – évi csaknem kétmilliárd forint értékű tananyagot, amelyet ezért cserébe térítésmentesen használhatnak a hazai felsőoktatási intézmények. „Ha nem mi hívjuk meg a hivatalnokokat, akkor az adófizetők pénzén utaztak volna – mondja Budafoki Róbert -, de még akkor is megérte volna a magyar minisztériumnak. A tananyagon alapuló képzési rendszer, az úgynevezett Hálózati Akadémia program ma 60 iskolában fut, és a rendszerben 2 ezer diák tanul.” Arra a kérdésre, hogy a Ciscónak miért érte meg az utaztatás, Budafoki így érvel: hosszú távon gondolkodnak, érdekük a magas színvonalú IT kultúra, a virágzó piac kialakítása, a megfelelő szakemberek képzése.
