Gazdaság

Romló üzleti helyzet


Romló üzleti helyzet 1

Nem látják rózsaszínűnek a jövőt a vállalkozások a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáselemzési Intézet (GVI) legújabb felmérése szerint. “2003 áprilisában a cégek roszszabbnak látták üzleti helyzetüket, mint 2001. május óta bármikor” – állapítja meg a Tóth István János vezette kutatócsoport, 1740 hazai társaság visszaküldött kérdőíve alapján. A cégek jövedelmezősége romlik, és a közeljövőben is a profitkilátások rosszabbodására számítanak. A belföldi értékesítésük és az exportjuk egyaránt csökkent az elmúlt fél évben, bár reménysugarat jelenthet az a várakozásuk, hogy a rendelésállomány és a kapacitások kihasználtsága emelkedni fog. A beruházási aktivitás tovább hanyatlik, igaz, még most is több cég kívánja növelni, mint csökkenteni a beruházásait, így végül is az invesztíciók stagnálását, illetve – az iparban és a nagy, külföldi tulajdonú vállalatok körében – kismértékű gyarapodását vetítik előre. A megkérdezett cégek 26 százaléka tervez létszámleépítést, és csak 16 százalék kíván munkaerőt fölvenni.

Feltűnő különbségeket mutattak ki a külföldi, illetve a vegyes vagy tisztán magyar tulajdonú cégek konjunkturális helyzete között (lásd a grafikont). A többségében külföldi részesedésű társaságok jellemzően nem kívánják csökkenteni (igaz, növelni sem) a létszámot, gépberuházásaik várhatóan emelkednek, értékesítési (különösen exportbeli) kilátásaik javulnak. Az ágazatok között jobb az ipar, rosszabb az idegenforgalom konjunkturális helyzete – állapította meg a GVI.


Romló üzleti helyzet 2

Nem teljesen egyeznek a felmérés eredményeivel a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közléseiből levonható következtetések. Az ipari termelés a hivatal szerint némi növekedésnek indult, és novembertől márciusig egyfolytában gyarapodást mértek, ha ennek mértéke ingadozott is. Az építőiparban ugyanakkor látványos – az első három hónapban 13,5 százalékos – termeléscsökkenés következett be, bár ebben az ágazatban az első hónapokból még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni. Az építőipari árak 5,2 százalékkal – a fogyasztói árakkal nagyjából egyező ütemben – nőttek az első negyedévben. A KSH szerint az ipar rendelésállománya stagnált ebben a periódusban, viszont az új megrendelések – ezen belül különösen az exportigények – kétszámjegyű mértékben nőnek. Ugyancsak meglódult március végén az építőipar új rendelései volumenének növekedése. A termelékenység az iparban márciusban 10,4, az első negyedévben 7,8 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakra jellemző szintet, így az egy alkalmazottra jutó termelés élénkebb gyarapodása megerősítheti a GVI által kapott eredményt: a jelek szerint csökken a foglalkoztatási hajlandóság.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik