A Corvinus Rt. tavaly 680 millió forint tőkét helyezett ki, amivel mintegy 1,3 milliárd forint tőkeexporthoz járult hozzá, és további 1,1 milliárd forint összegű befektetésre vállalt kötelezettséget. Várady Zoltán, a Corvinus Rt. vezérigazgatója az MTI-nek elmondta: eredetileg az idén is egymilliárd forint körüli kihelyezésre számítottak, ám a Magyar Fejlesztési Bank Rt.(MFB), összesen 7,5 milliárd forintos tőkeemelése a Corvinus Rt.-ben hozzásegíti a társaságot ahhoz, hogy a tervezettnél nagyobb léptékű befektetésekben is gondolkodjon.
Szabolcs Gabona: ötödik legnagyobb szereplő Romániában
„Eddig a középvállalkozások voltak a Corvinus Rt. legjelentősebb partnerei, ám a megemelt tőkének köszönhetően a befektetési társaság már a magyar nagyvállalatok partnereként is részt vehet a külföldi tőkebefektetésekben” – tette hozzá.
A vezérigazgató a tranzakciók közül kiemelte a tavaly vállalt és az idén januárban realizált, mintegy 500 millió forintos befektetést, amivel a Szabolcs Gabona Rt.-vel közösen vásároltak meg egy romániai nagymalmot. Hozzátette: ezzel a magyar gabonatársaság az ötödik legnagyobb gabonakereskedő lett Romániában és az egyik legkorszerűbb üzemmel rendelkezik.
A tavalyi veszteség 150 milliós volt
A társaság mérleg szerinti vesztesége 150 millió forint volt, amely a sajátos magyar számviteli előírások következtében nem tükrözi a tényleges eredményt. Mint mondta: a Corvinus Rt. jelentősebb bevételt csak a befektetéseinek eladásából realizál. – Átlagosan 4-5 évig tart meg egy üzletrészt a Corvinus, és tavaly a portfolió átlagos életkora mindössze másfél év volt – mondta.
A társaság eredményességét szerinte leginkább a saját tőke értékváltozása tükrözi. „A tavalyi tervekben azzal számoltunk, hogy a saját tőke csökkenése nem haladja meg a 49 millió forintot, ami valójában ennél kissé alacsonyabb, 45 millió forint lett” – erősítette meg.
Legnagyobb az érdeklődés Románia iránt
Várady Zoltán közölte, hogy a befektetések általában az állampapírhozamok feletti – a kockázati felárral növelt – hozadékot biztosítanak. „A legnagyobb érdeklődés eddig a romániai befektetési lehetőségek iránt muatatkozott, és ez várhatóan továbbra sem változik – mondta a vezérigazgató, hozzátéve, hogy a Mol és a Matáv befektetéseitől eltekintve a legtöbb tőkeexport Magyarországról Romániába irányul, és szám szerint is itt a legmagasabb, 3500 a jelen lévő magyar vállalatok száma.
A szovátai fürdő- és szállodaprivatizációról hozott román legfelsőbb bírósági döntést Várady Zoltán értelmezhetetlennek nevezte. Elmondta: korábban már három pert is megnyert a román vagyonügynökség a szovátai privatizációval összefüggésben, amely döntések alapján a privatizáció sikeresen lezárult. Ezért érthetetlen, hogy a negyedik esetben a legfelsőbb bíróság ezzel ellentétes döntést hozott.
A román testület arról döntött, hogy fel kell függeszteni a privatizációt, noha ez már lezárult, a felek teljesítették a szerződést – tette hozzá Várady Zoltán.
Nincs hatása a román legfelsőbb bíróság döntésének
A vezérigazgató megerősítette, hogy a privatizációs pályázatot megnyerő, a Danubius Rt. és a Corvinus Rt. tulajdonában lévő Salina Invest működésére nincs hatással a román bírósági döntés. – Ezt erősítette meg a román miniszter napokban írt levele is, amelyben a Salinát arra kéri, hogy maradéktalanul teljesítse kötelezettségeit és egyben megerősíti, hogy a román vagyonügynökség érvényesnek tartja a Salinával kötött szerződést.
„A szálloda felújítása folyik, húsvét után már vendégeket is fogadhat, és egy-két hónapon belül felújított állapotban működhet” – tette hozzá a vezérigazgató.
Szováta ügyében korábban Markó Béla is megszólalt
Nem lenne jó, ha szovátai fürdővállalat privatizációja ügyében hozott román legfelsőbb bírósági ítéletből bárki azt a következtetést vonná le, hogy Erdélyben nem kell beruházni – nyilatkozta tíz nappal ezelőtt Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke. Az RMDSZ elnöke – mint arról korábban már a FigyelőNeten is beszámoltunk – elmondta: „a múlt privatizáció és külföldi tőke ellenes szemléletének hordaléka” az a bírósági döntés, mely közel két évvel a magánosítási szerződés aláírása után kimondta, hogy a privatizációs folyamatot fel kell függeszteni.
A szovátai fürdővállalat körüli huzavona rosszat tesz Romániának, mert ezáltal azt üzeni, hogy az ország gazdaságában nincs biztonság, a magánosítás területén minden bizonytalan. Ugyanakkor nem szeretném, ha az eset kapcsán ez az üzenet fogalmazódna meg Magyarországon – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke az MTI-Eco szerint.
A háttérben ellentétes erők működnek
Markó úgy vélte, hogy a történtek azt bizonyítják, hogy miközben Romániában a nyilatkozatok szintjén támogatják a külföldi tőke bejövetelét az országba, a háttérben még ezzel ellentétes erők is működnek.
Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a szovátafürdői privatizációt az említett erők nyomása és legfelsőbb bírósági ítélet sem tudja felborítani, hiszen az óta az Állami Vagyonkezelő és Privatizációs Ügynökség már állást is foglalt, miszerint továbbra is érvényesnek tekinti az ítélet előtt már lezárt magánosítási szerződést, s szó sincs arról, hogy megpróbálnák a folyamatot valamiképpen visszafordítani.
