Gazdaság

Pozsonyi Tuareg-rege

Peugeot helyett immár Rover és Hyundai gyártására pályázik Magyarország, a bennfentesek szerint egyre kisebb eséllyel.


Pozsonyi Tuareg-rege 1

Stílusosan egy lovarda akadálypályáján mutatta be itthon a felső tízezer igénye szerint szabott vadonatúj luxus-terepjáróját a Volkswagen. A magyar szakmai közönségnek szívet melengető érzés, hogy az akár 20 millió forintot is elérő árú Tuareg irdatlan, 200-300 lóerőnél is erősebb motorjai közül a 4,2 literes V8-as Győrben készül. Nem is kell messzire vinni, mert a Tuaregeket Pozsonyban szerelik öszsze.

A Volkswagen birodalom már tekintélyes, évi több száz ezer darabos autógyártó-kapacitással rendelkezik a hajdani Csehszlovákia utódállamaiban. A pozsonyi VW bázison a Tuareg mellett Polo is készül, s a csoporton belül egyedül itt állítják össze a négykerék-meghajtású Golfokat és Borákat. A tatabányaiak nagy bánatára a Pozsony közeli Nagyszombat (Trnava) ad otthont a PSA Peugeot Citroën 700 millió eurós, évi 300 ezer darabos kapacitású, 2006-tól termelő kisautógyárának is (Figyelő, 2002/51-52. szám). Ugyancsak a PSA konszern – már a Toyotával karöltve – a csehországi Kolinban 2005-ben indítja évi 300 ezer darabos kapacitással autógyártását, amelyből százezer Toyota, 200 ezer Peugeot és Citroën lesz. A másik nagy csehországi autógyár, az évszázados ipari hagyományokat ápoló Mlada Boleslav-i pedig egyre nagyobb üzleti sikerrel ontja magából a Skoda személyautókat.

A többi volt KGST államban is húzó ágazattá lépett elő az autógyártás. Magyarország eközben fokozatosan háttérbe került a nagy autóipari cégek terveiben – a Suzuki az egyetlen kivétel.

A kézimunka-igényes gépkocsi-összeszerelés helyett egyre inkább a jól gépesíthető részegységekre összpontosítanak nálunk az autóipari konszernek. Az Audi csaknem valamennyi erőforrását már Győrben gyártja. A Fiat-GM Powertrain tulajdonába került szentgotthárdi Opel motor- és sebességváltó-bázis palettája újabb termékekkel – így az automata személyautó-sebességváltóval – gazdagodott, és fejlődik az automata teherautó-sebességváltókat készítő Alison is.

 

Fontosabb autógyárak a régióban

LENGYELORSZÁG
• Gliwice
GM/Opel, (Opel Agila)
• Poznan
VW (T4)
• Lublin
Daewoo FSO*
• Varsó
Daewoo FSO
• Zeran
Daewoo (Lanos)
• Bielsko Biala
Fiat
CSEHORSZÁG
• Mlada Boleslav
Skoda
• Kolin (2005-től)
Toyota/Citroën kisautó
KELET-NÉMETORSZÁG
• Drezda
VW (Phaeton)
• Lipcse
Porsche (Cayenne),
épül: BMW 1,
SZLOVÁKIA
• Pozsony
VW (Tuareg, Polo, Golf 4×4, Variant 4×4, Bora 4×4)
• Nagyszombat
PSA (Peugeot (2006-tól) kisautó)
ROMÁNIA
• Pitesti Renault
(Dacia Nova)
Craiova Daewoo (Matiz)*
MAGYARORSZÁG
• Győr
Audi Hungaria Motor
• Esztergom
Suzuki (Swift, Wagon R+)
* Leállították

Az már az autóipari recesszió számlájára írható, ha ezekben a részegység-gyárakban kevés kivétellel rendre csökken a darabszám. A tendencia ismeretében Magyarország elszántan igyekszik nyerni a gyártóhelyet kereső autógyárak tenderein. Érthető nyomatékkal tehette tehát fel a kérdést az év végén Medgyessy Péter miniszterelnök a szöuli világkiállítás megrendezéséért Európában lobbizó dél-koreai kollégájának, Mong Ku Csungnak: hol is épül majd a Hyundai kisautógyára? A legnagyobb koreai autóbirodalom egy leendő kisautó számára keres EU-n belüli gyártóhelyet a régióban, ahová aztán több százmillió eurót invesztálna. Ám a magyar autóiparosok már nem fűznek túlzott reményeket ahhoz, ha a miniszterelnök személyesen lobbizik egy újabb magyarországi autóipari beruházásért, miután Jean-Martin Folz Peugeot-vezér is a Medgyessyvel való találkozó után választotta Nagyszombatot Tatabánya helyett. Pedig régiónkban a rivális Lengyelországhoz képest javulnak Magyarország esélyei, mert a koreai menedzsereket elbizonytalanították a súlyosbodó lengyel gazdasági nehézségek.

Vadas Tamás, a Hyundai Auto Hungary, a dél-koreai társaság magyar disztribútorának vezetőjének információi szerint – ő egyébként maga is éveken keresztül hiába próbált nyélbe ütni egy magyarországi Hyundai haszonjármű-összeszerelést – nem sok történt az ügyben. Még a gyártandó autó modellje sem készült el.

 

Magyarországi telephely a mérlegen

Előnyök
• földrajzi közelség az EU-n belüli gyárakhoz
• gyártási hagyományok
• rugalmas önkormányzati ajánlatok, helyi kedvezmények
• infrastruktúra-beruházási kedvezmények
• stabil politikai helyzet, beruházási biztonság
• NATO-tagság
Hátrányok…
• erős forint
• magas élőmunka-költség
• megszűnt, csak részben konvertált központi társaságiadó-kedvezmények
• nehézkes, központosított, tárgyalási technika

Személyes véleménye, hogy a háttéripar dolgában a szóba jöhető cseh, lengyel, magyar regionális éltanulók között Magyarország nincs sokkal roszszabb helyzetben, mint Csehország. A kicsiny belső piac mellett a fejletlen beszállító-ipar volt szerinte a fő oka annak, hogy a lehetséges helyszínek közül a Hyundai látóköréből kiesett például Szlovákia.

Sötétebben látja a hazai háttéripar fejlettségét és a befektetés-ösztönző csáberőt Széles Gábor, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének, továbbá a Videoton (a napokban ezerfős elbocsátást kilátásba helyező székesfehérvári társaság) elnöke. Nem elég ütőképes a hazai háttéripar, alig akad olyan meghatározó modern nagyvállalat, mint a Rába, vagy az Ikarus. A hazai háttéripar derékhada még a járműgyártásban is tőkével rosszul ellátott kis, legfeljebb középvállalatokból áll, amelyek jó esetben is csak az “udvari beszállítók” beszállítói. Ezzel szemben Szlovákiában Pozsony körül és Csehországban egyebek között a Volkswagen közreműködésével kiépült az a fejlett háttéripar, amelyről a magyarok nyolc év óta álmodnak, de megvalósítani nem tudták.
Az MGYOSZ elnöke szerint a kormánynak – az SZDSZ választási ígéreteinek megfelelően – sürgősen csökkentenie kellene a munkára rakódó költségeket. Ám addig is a Magyarországon működő vállalkozásoknak nem szabad ölbe tett kézzel várni a multikat.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik