 |
Az új évre 846,1 milliárd forint – a GDP 4,5 százalékának megfelelő – hiányt irányzott elő a parlament az államháztartásban. A deficiten belül a központi költségvetés penzuma 569,0 milliárd, az Egészségbiztosítási Alapnak (E-alap) pedig 277,1 milliárdos mínuszt engedélyeztek. Mint az utóbbi tetemes összeg mutatja, az egészségügyben dolgozók béremelésére és a megugró gyógyszertámogatásokra már nincs bevételi fedezet. Összességében azonban több száz milliárdot kell lefaragni a 2002. év csillagászati összegűre – 1540 milliárd forintra – becsült hiányából. A karácsony előtt megszavazott büdzsé még 731,9 milliárdos, bevételekből nem fedezett extrakiadást engedélyezett a központi költségvetésben szilveszter előtt (és további 11,9 milliárdot az E-alapnál). A legnagyobb tétel az eddig a Magyar Fejlesztési Banknál elkönyvelt sztrádaépítési, fenntartási, diákhitel, sportfinanszírozási és egyéb költségek “átvállalása”, azaz nyílttá tétele volt, de a tömegközlekedés szanálása is jó százmilliárdot emészt fel. Igaz, ezek a hirtelenjében “bevallott” tételek nem jelentenek azonnali tényleges pénzköltést, így nem is növelik ugrásszerűen az állampapír-kibocsátást.
 |
A parlamenti vita során némiképp módosultak az egyes fejezetek (minisztériumok) pénzkeretei, illetve a központi költségvetésbe folyó adóforintokból, az egyes tárcáknak juttatott támogatások is (lásd a táblázatot). Kimagaslóan az oktatási tárca lett a leginkább preferált terület, míg például a Miniszterelnöki Hivatal, a Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium támogatása nominálisan sem éri el az óévi szintet.
