Együttműködni vagy csatlakozni – teszik fel a kérdést azok, akik a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) esetleges házasságával, annak konkrét formájával foglalkoznak. Noha két éve az elemzők többsége a pesti börze valamelyik globális tőzsdével történő fúziójától várta a “csodát”, mára árnyaltabb lett a megfogalmazás. Míg korábban mindenki jogi egyesülést értett a fúzió fogalma alatt, mára a BÉT vezetőinek körében egyre határozottabb az a vélemény, miszerint a pesti értékpapírpiac – a befektetők és a brókercégek egyaránt – egy jól körülbástyázott együttműködési szerződésből profitálhatna a legtöbbet.
Ünneplés az Euronext megalakulásakor. Budapestre is koccintanak majd?
HOZADÉKOK. A szakemberek szerint ennek belátásához egy ilyen lépés hozadékát két szempontból érdemes megvizsgálni. Ami a bejövő forgalmat illeti, számottevő növekedésre aligha lehet számítani – legyen szó fúzióról vagy együttműködésről -, hiszen a BÉT-en már ma is jelen vannak a fontosabb pénzintézetek. A kimenő forgalom szempontjából azonban más a helyzet. A magyar befektetők jó része a pesti parkett elhagyása után a külföldi porondon próbált szerencsét, azon belül is elsősorban az amerikai tőzsdéken. A BÉT-ről ily módon leszakadó forgalom ugyan jóval alacsonyabb, mint a megmaradó, ám e “hűtlen” réteg visszacsábítása előnyös lehetne nemcsak a BÉT számára, de maguknak a befektetőknek is. Jelenleg ugyanis a külföldi részvényt vásárlók kisebbik része veszi igénybe magyar befektetési szolgáltatók segítségét az üzletkötésekhez, míg nagyobbik részük saját maga áll kapcsolatban különböző külföldi brókercégekkel. Ez jóval nagyobb kockázatokat rejt magában, ráadásul körülményesebb is, mint a BÉT-en keresztül szerződni, ahol az üzletkötések biztonsága garantált.
Az egyetlen európai egyesülés
Az Euronext a maga több mint 2 ezer milliárd dolláros kapitalizációjával a második legnagyobb európai börze a londoni értéktőzsde (LSE) után. A szövetséget 2000 márciusában alakította a párizsi, az amszterdami és a brüsszeli tőzsde, a kezdeti elképzelésekkel ellentétben azonban a spanyol, az olasz és a svájci intézmény nem csatlakozott hozzájuk. A megalakulás célja az volt, hogy létrejöjjön egy egységes európai piac. Együttműködést kötöttek a portugál, finn és a lengyel tőzsdével, és elhalászták az LSE elől a londoni opciós és határidős piacot (Liffe) is.
MÓDOZATOK. A tőzsdei frigy által – bármilyen jogi formula is legyen a tárgyalások végeredménye – a partnerek összekötnék a kereskedési és elszámolási rendszereiket, ezzel a magyar befektetők gyorsabban, egyszerűbben és nem utolsósorban olcsóbban tudnának külföldi részvényeket vásárolni. A fő kérdés az, hogy a három nagy tőzsde közül melyik lehet hosszú távon is életképes. A jelenlegi helyzet alapján az Euronext jövője ígérkezik a legbiztosabbnak. A három ország szövetségéből létrejött börze már együttműködési szerződést írt alá a lengyel és a portugál tőzsdével is. London mellett szól viszont, hogy ott ma is jelentős forgalmat bonyolítanak le a nagyobb magyar részvényekkel. A legjobb megoldás az volna az elemzők szerint, ha a BÉT nem egy, hanem több megállapodást is kötne. Ezek figyelembe vennék a kimenő és a bejövő forgalmat, illetve azt is, hogy állampapírral vagy részvénnyel folytatják-e a kereskedelmet.