Jövőre lezárul a bő három esztendő, amikor a kormány alátervezésből adódó “többletbevételeket” oszthatott szét. Sőt, a 2003-as költségvetésben mintha szorosak lennének az adóbevételi tervek.
– Nyilván van egy hibahatár, de én nagyon bízom benne, hogy azon a szinten lesznek a bevételek, mint terveztük. Ha kevesebb folyna be, azt kifejezetten rosszul élném meg, de ha százmilliárd fölötti többletbevétel lenne, akkor arra sem lehetne büszke senki itt a Pénzügyminisztériumban.
– Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) feszítettnek minősíti az általános forgalmi adó bevételi előirányzatát.
– Az áfánál csakugyan komoly többleteket várunk az átsorolások és a telefondíjba foglalt áfa áthárításának korlátozása miatt. Hogy ennek mekkora a számszerű kihatása, az kívülről talán nehezen követhető, ezért jegyezhette meg az ÁSZ, hogy feszített a terv.
– A személyi jövedelemadó-terhelés csökken jövőre, az egészségügyi hozzájárulást is mérséklik, ám ezt a könnyítést alaposan behozzák a fogyasztási típusú adóknál.
– Nem így van. Például nem emeljük az üzemanyagok jövedéki adóját, mivel ezek adótartalma most már olyan magas a környező országokhoz képest, hogy a további emelés már bevételcsökkenést okozna. Egyedül a cigaretta jövedéki adója növekszik.
– A 2003-as költségvetés előkészítésekor 4,4 százalékos GDP-növekedést feltételeztek. Reális ez?
– Véleményem szerint igen. A hazai folyamatokban is van növekedési lehetőség, és a világban is zajlik egy konszolidációs folyamat, a nagy multinacionális cégek körében kapacitások épülnek le, és egyre inkább koncentrálják ezeket a kapacitásokat. Ennek a folyamatnak lehetnek vesztesei is, jó példa erre az IBM székesfehérvári gyárának bezárása, ugyanakkor a magyar gazdaság elég versenyképes ahhoz, hogy új kapacitásokat hozzanak ide, amely többletnövekedést fog generálni. Egyébként 4,0-4,5 százalékos növekedést tűztünk ki célul, az említett 4,4 százalék az a konkrét mérték, amivel számoltunk a költségvetésben. Az idén 3,5 százalék körüli tempót tartunk valószínűnek.
– Megértek-e Ön szerint a feltételek a monetáris könnyítésre?
– A 2003-as költségvetés alapján a fiskális és a jövedelempolitika szigorúbbá válik, ezáltal a monetáris politika mozgástere megnő. Alátámasztja ezt az is, hogy az uniós csatlakozás kapujában állunk, ezért megerősödött a bizalom a magyar gazdaság iránt. Így a jegybank a célul kitűzött árfolyamot alacsonyabb kamatszinten is tartani tudja, különösen az alacsonyabb szlovák és lengyel kamatszint mellett. A monetáris politika megnövekedett mozgásterének első jeleként értékelem a november 18-i, 50 bázispontos kamatcsökkentést is, és egyetértek az elemzők többségével, akik szerint a piac további csökkentést árazott be az elmúlt napokban. Amennyiben a jegybank tartani kívánja az árfolyamszintet, akkor ez alacsonyabb kamatszint mellett is megvalósítható. Én azonban sem kommentálni, sem előre jelezni nem kívánom a jegybank monetáris politikai lépéseit.
– Jövőre lassul ugyan a keresetkiáramlás növekedése, de még így is jelentős lesz. Mire alapozza, hogy a jövedelempolitika csakugyan szigorúbbá válik?
– A versenyszférában a béremelési ütem számottevő mérséklődésével számolok. Ezt segíti az szja csökkentése is. Vállalatvezetőkkel és vállalkozókkal beszélve úgy tapasztalom, kifejezetten támogatják a 3,0-4,5 százalékos bruttó béremelésre vonatkozó javaslatunkat. A tavaly bekövetkezett inflációcsökkenés most már a várakozásokban is megjelenik, ami lényegesen mérsékli a bérköveteléseket. Ráadásul nekem úgy tűnik, a szociális partnerek között alakulóban lévő konszenzus szerint sem kell a minimálbért jövőre emelni.
– Miért nem nyújtottak be négyéves költségvetési kerettörvényt, mint a kormányprogramban ígérték?
– Az uniós csatlakozási tárgyalások december közepén zárulnak le, és még mindig nagyon sok a nyitott kérdés a pénzügyi fejezetet illetően. Emiatt nem lehetett beépíteni a költségvetési törvényjavaslatba a középtávú kerettörvényt. Mozgó céltáblára lőttünk volna. A legutóbbi napok fejleményei, például az, hogy a csatlakozási dátum 2004 januárja helyett májusra tolódott, önmagukban is megbolygatták az eddigi terveket. A jövő év első felében vagy a 2004-es költségvetéssel együtt már elő fogjuk terjeszteni a középtávú kerettörvényt.
– A 2003-as büdzsében az idén immár harmadszor módosítják az államháztartási törvényt. Egyebek közt deklarálják az unióban honos, ESA elnevezésű módszert az államháztartási hiány kimutatásában, mint ahogy ezt Ön korábban ígérte is. Az új kimutatást azonban nem könnyű követni. Miért nem rögzítették ennek pontos szabályait?
– Az ESA szabályok nyilvánosak. Nem gondolom, hogy ezeket most, azonnal le kellett volna fordítanunk és a magyar jogrendszer részévé tennünk. Az államháztartási törvényben alapelvet fogalmaztunk meg, amelyeknek jó eséllyel meg tudunk felelni.
– A költségvetési törvény normái között nem szerepelnek a privatizációs bevételek. Hogyan lehet ezt kapcsolatba hozni azzal az állítással, hogy ezen fejlesztések forrását a magánosításból befolyó pénzek biztosítják?
– Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. 99,1 milliárd forintnyi, törvényben megszabott és a privatizációs bevételekből fedezett kiadásain felül további legalább 100 milliárd folyik be a magánosításból. Úgy gondoljuk, ez teszi lehetővé finanszírozási oldalról az említett infrastrukturális fejlesztéseket. Ez elvi megközelítés: azt mutatjuk be, hogy a vagyonból származó bevételt nem fogyasztjuk el, hanem az infrastruktúrába forgatjuk vissza.
– Mennyi garanciát vállal az állam a 4-es metróépítésben?
– Erről még folyik az egyeztetés a fővárossal. Ha zöld jelzést kap a metróberuházás, akkor is már csak 2004 elején kerülhet sor az érdemi kiadásokkal járó munkálatokra és a nagy összegű kifizetésekre, ezért nem szerepelnek ezek a tételek a jövő évi költségvetésben.
– Eleget tesznek-e az ÁPV Rt. fennhatósá-ga alá tartozó cégek horribilis támogatási igényeinek?
– A költségvetésben rögzített kereteken belül kell mozogni. Az ÁPV Rt. csak akkor nyújthat segítséget, ha takarékos, racionális és a privatizációt vagy a vállalat alapvető stratégiai céljait szolgáló célról van szó.
– Az új adótörvénybe belefoglalták: “A pénzügyminiszter az adótörvények értelmezése kérdésében az adóhatóság számára kötelező iránymutatást adhat.” Miért van szükség erre a felhatalmazásra?
– A vállalkozók többször panaszkodtak amiatt, hogy az APEH különböző szervei különböző módon foglalnak állást az adózás egy-egy konkrét kérdésében. Ezért vezettük be, hogy ilyen vitás kérdésekről kötelező irányelveket adhatunk ki az APEH-nak. Ezek az iránymutatások azonban csak az adóhatóságot kötelezik. Az egyes ügyekben hozott döntések továbbra is megtámadhatók a bíróságon.
