Napokig csinosították egy új üzlet kirakatát egy angliai bevásárlóközpontban 1997 novemberének végén. A nyitás napján a vásárlók özönlöttek is a boltba, ám a vonzó kirakat mögött csak üresen tátongó polcokat találtak. A “vásárlók” szórólapokat kaptak, amelyek megköszönték, hogy nem vásároltak a “No-shop-shop”-ban, s elmagyarázták nekik a vásárlásmentes nap lényegét. A november 29-re, a “Ne vásárolj!”-napra időzített boltnyitás ugyanis csak mókás akció volt, amellyel az emberek figyelmét akarták felhívni.
Sorbanállók egy múlt heti áruház-megnyitón. Nálunk még nem csillapul a láz
KONSUMITISZ. A vásárlásmentes nap egy reklámszakember, a Kanadában élő észt származású Kalle Lasn találmánya. Eredetileg reklámellenes tiltakozásként született, később vált a fogyasztói társadalmat kritizáló mozgalommá. Az időzítés is tudatos: az Egyesült Államokban a Hálaadás másnapjára, Európában az Advent előtti hétre esik, azaz a karácsonyt megelőző nagybevásárlási időszak elejére. Ezen a napon civil szervezetek önkéntesei hívják fel az emberek figyelmét a túlzott fogyasztás veszélyeire, s igyekeznek alternatívát mutatni. Például a bevásárlóközpontok környékén fotelokat, újságokat, játékokat helyeznek el, s az arra járókat vásárlás helyett egy kis üldögélésre, beszélgetésre, teázásra csábítják. A mozgalom főleg Kanadában, Nagy-Britanniában, Skandináviában és Hollandiában erős, de az utóbbi években Magyarországon is szerveztek kisebb akciókat ezen a napon. A Hulladék Munkaszövetség tavaly “Felmentés a karácsonyi ajándékozás alól” cédulákat, valamint a “Konsumitisz” vírus (bevásárlási láz) tüneteit leíró szórólapokat osztogatott. Országszerte több civil tömörülés szervezett utcazenélést, játszóházat, vetélkedőket, hogy felhívják az emberek figyelmét, mi mindent lehet még a vásárláson kívül csinálni. A vásárlásmentes napot zömmel környezetvédelmi szervezetek támogatják, ám a mögötte álló ideológia, a tudatos fogyasztás szélesebb társadalmi felelősségre int.
“A tudatos vásárlást propagáló mozgalmak alapvetése, hogy nem csupán egy terméket veszünk meg, hanem pénzünkkel a mögötte álló vállalat egész magatartását és filozófiáját támogatjuk, tehát adott esetben a gyermekmunkát vagy az esőerdők pusztítását is. Az a cél, hogy a vásárlók megfontolják, mire adják ki a pénzüket” – mondja Radácsi László a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Vezetőképző Központjának adjunktusa. Nyugaton az ezzel foglalkozó szervezetek zsebkönyveket publikálnak, amelyben öszehasonlítják az egyes márkákat olyan szempontból is, hogy az azokat gyártó cégek szennyezik-e a környezetet, kísérleteznek-e állatokon, diszkriminálják-e a női munkavállalókat és így tovább.
Hamarosan hazánkban is elkészül az első fogyasztói etikai adatbázis, amely elemzi a különböző termékek összetételét, csomagolását, környezeti hatását, illetve a gyártó vállalat versenypiaci, reklámetikai, környezeti viselkedését. A kutatást a nemrég alakult Tudatos Vásárlók Egyesülete végzi, hogy ezzel segítsék a fogyasztók választását az egyes termékek között. Első lépésként a háztartási tisztítószereket veszik górcső alá. Az adatbázisban a pozitív példákat is bemutatják (környezeti díjak, családbarát munkahely, társadalmi célú adományozás), így a lista közzététele a vállalatoknak is ösztönzőként szolgálhat a társadalmilag felelős működésre. Az egyesület ezenkívül egy, a női lapokra emlékeztető internetes életmódmagazint is elindít. “A reklámokkal és a fogyasztásra csábító egyéb praktikákkal szemben nehéz észérvekkel versenyezni. Ezért az etikus és tudatos fogyasztást úgy szeretnénk életformává tenni, hogy az emberek érzelmeit is mozgósítjuk” – mondja Gulyás Emese, az egyesület elnöke. Szerinte a magyar fogyasztók leginkább a környezeti kérdésekre érzékenyek, bár ezt még nem feltétlenül kötik össze vásárlási döntéseikkel. Az egyesület az idén is részt vesz a Ne vásárolj!-nap akcióiban, önálló megmozdulást azonban csak jövőre terveznek.
A tudatos vásárló 7 pontja
1. A vásárlás a Te szavazatod arról, hogy milyen termékeket, vállalatokat és tevékenységeket támogatsz. Nem kell támogatnod a környezetszennyezést, vegyszerezést, gyermekmunkát, a buta, káros és felesleges dolgok tömeges gyártását.
2. Gondolj bele, mennyit fogsz kidobni abból, amit hazaviszel. Vigyél magaddal szatyrot, válaszd a visszaváltható, illetve újrahasznosított csomagolást.
3. Olvasd el a címkéket, kerüld a mesterséges anyagokat tartalmazó, gyárilag előállított élelmiszereket.
4. Válassz olyan kozmetikumokat, amelyeket állatkínzás nélkül tesztelnek.
5. A lakóhelyed közelében készülő termékeket keresd. Fedezd fel a piacot!
6. Friss, hazai idényzöldséget és gyümölcsöt vegyél az üvegházi, több tízezer kilométert utaztatott helyett.
7. Ha nincs is tökéletes termék, keresheted mindig a jobbat. Legyél tudatos: járj utána, hogy ki állítja elő, mit tartalmaz, mibe csomagolják, hová kerül.
Forrás: Tudatos Vásárlók Egyesülete
A KARAVÁN HALAD. A vállalatok nyugaton a vásárlásmentes nap játékos akcióit sokszor fenyegetésként fogták fel. Előfordult, hogy a vásárlás ellen buzdító aktivistákat a bevásárlóközpontok kitiltották, a biztonsági őrökkel kidobatták, sőt megbilincselve vitették el az épületből. Az Egyesült Államokban három nagy televíziós csatorna is megtagadta a No-shop-day hirdetésének sugárzását arra hivatkozva, hogy ellentétes az amerikai gazdaságpolitikával. Magyarországon azonban a mozgalom még nem érte el az ingerküszöböt. A Tesco áruház, amely többször is helyszíne volt a Ne vásárolj!-nap akcióinak, nem is vette észre a kezdeményezést – tudtuk meg Danks Emesétől, a Tesco Global Rt. pr-igazgatójától. A hét minden napján éjjel-nappal nyitva tartó áruház nem érzékelt forgalomcsökkenést a tavalyi vásárlásmentes napon, s ettől az idén sem tartanak. Novemberben egyébként már észlelhető a karácsony hatása: ilyenkor a forgalom 30 százalékkal nagyobb, mint egy átlagos hónapban, decemberben pedig a duplája szokott lenni. Az áruházban vasárnap is sokan vásárolnak, amit a GfK Hungária Piackutató Intézet felmérése is megerősít.
A GfK szerint a magyarok egyre jobban kedvelik a vasárnapi vásárlást: az idei első félév vasárnapjain a háztartások közel 38 milliárd forint értékben vettek élelmiszert vagy háztartási vegyi árut, míg a tavalyi megfelelő időszakban 30, tavalyelőtt pedig csak 20 milliárd forintot meghaladó összeget költöttek. Az összes vásárlásból a vasárnapiak a darabszámot tekintve 3 százalékkal, a beszerzett áruk értéke szerint pedig 4 százalékkal részesednek. Az arány az úgynevezett C+C áruházak esetében a legmagasabb: 7, illetve 10 százalékos.
“Magyarországon egyelőre a fogyasztói eufória korszakát éljük – erősíti meg Radácsi László -, a vásárlói tudatosság jellemzően a fejlett jóléti társadalmakban jelenik meg, hazánkban jelenleg nagyon alacsony szinten van.” Kérdés, hogy az a nyugdíjas, aki örül, ha akár számla nélkül is olcsón tud a piacon vásárolni, mikor fogja vizsgálni, hogy a kezében tartott papucs gyerekmunkával készült-e.
